Hanami Trend

A cseresznyevirágzás javában zajlik Japán szerte. Nincs is jobb program, mint a cseresznyefák alatt sétálva gyönyörködni a virágok szirmaiban,a ligetek szépségében és a csodás tavaszban. A hanami (花見, ) szó szerint virágnézést jelent, ami márciust végétől május elejéig csodálattal tölti el a  a japánokat és a turistákat.

divatsprint

A japán meterológiai iroda az időjáráshoz hasonlóan folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a cseresznyevirág szirombontásáról.

Vicces nevet adtak ennek “szolgáltatásnak”. Cseresznyevirágfrontként emlegetik (桜前線, szakurazenszen) ami segíti a szakura nyomon követését. Szokás ilyenkor a közös piknikek rendezése a parkokban és a  cseresznyefa ligetekben. A mulatságok éjszaka is zajlanak, különleges díszletek között. A jozakura idején (夜桜, „cseresznyefák éjszakája”) papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira. Minden nagyon szép és látványos, de  szakura idején  nem csak a piknikről  és az éjszakai sétálgatásról szól a társadalmi élet, hanem a divatról is. Ilyenkor minden a cseresznyevirágról szól. Kezdve a harapnivalókon át a gyorséttermek  promóciójáig, a cipőkig és a kutyaruhákig.


Íme egy kis ízelítő. Nézd meg a galériát :) 
 

divatsprint

Tovább

Múmia Style

Az egyiptomi piramisok évszázadokon át rengeteg kérdést vetettek fel. Az ókori Egyiptom maga a misztikum, rengeteg istenével,  halottkultuszával és a múmiák bebalzsamozásával. Egyiptommal a görög történetírók is előszeretettel foglalkoztak, de  még a Római Birodalom idején is kedvelt célpontja volt az ókori turistáknak, annyira, hogy konkrétan a Gízai piramisokhoz - mint manapság is - szervezett  utakat vezettek.

divatsprint

Még az egyik legfontosabb istennő Ízisz kultuszát is átvették és a kereszténység felvételéig rendszeresen hódoltak is neki.

divatsprint

A kereszténység hajnalán és a középkorban az iszlám hódítás miatt kerültek a keresztény királyságok kapcsolatba Egyiptommal a keresztes hadjáratok révén, aminek Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát.  A piramisok újra a 18. század végén kezdtek érdekessé válni Európa számára, Napóleon 1798 augusztus 12. -én maga is ellátogatott a Kheopsz piramishoz és állítólag nagyon érdekes élményben volt része: meglátta a jövőjét. Igaz, ez csak legenda, de Napóleon rengeteg műkincset és szakrális tárgyat hozatott Franciaországba. Egyiptomot később a Brit Birodalom 1882-ben gazdasági megfontolásból - egyszerűen féltették a Szuezi - csatornába fektetett pénzüket - gyakorlatilag meghódította és átvette Egyiptom kormányzását. Ahogy a britek betették törvényesen a lábukat, kvázi okkupálták a területet, megkezdődött a múmiák enteriőr- szerű és egyéb módú  felhasználása és szállítása az anyaországba.

divatsprint

Az ókori egyiptomiak hite szerint egy nap eljő a világvége és akkor mindenki átköltözik a túlvilágra. Viszont ehhez a hosszú úthoz - mert bizony szörnyekkel és mérges kígyókkal körülvett keskeny mezsgyén kell haladni a halhatatlanság felé - szükségük van a testükre és ha az elrohadt, lőttek az örök életnek. Az ország éghajlata a legjobb a múmiák elkészítésének és ezért is marad fent - túlbuzgó sírrablók ide  vagy oda - ilyen sok  múmia. A viktoriánus Angliában konkrétan múmiagyűjtési láz indult be.

divatsprint

Az igaz, hogy az iszlám és a kereszténység (kopt) megjelenésével ez  a technika feledésbe merült, de nem hiszem, hogy Kemet népe ( ahogy az egyiptomiak hívták magukat és országukat)  arra számított volna, hogy őseik múmiáit különböző módon használják fel a ködös Albionban. Megértem, hogy kellett valami izgalom a viktoriánus kor hölgyeinek és urainak, de hogy az angol hidegvért múmia testrészekkel hevítsék fel a hideg és nyirkos estéken, az azért kemény. Bizony tűzifának használták őket, mikor az 1800-as évek közepén lecsökkent az áruk, mert telítődött a múmia-piac.

divatsprint

Mikor teljesen elvesztették az  értéküket, akkor mozdonyokat is fűtötték velük, mikor a fa és a szén hiánycikk volt, így olcsóbban lehetett üzemeltetni a mozdonyokat.

Hogy ez miért történhetett ?

Az angolok meg voltak őrülve a bebalzsamozott holtestekért vagy annak kicsomagolásáért. Egy híres akkori sebész Dr. Pettigrew a Sebészek Királyi Kamarájának oktató termében rendszeresen szervezett múmia -kicsomogolós estéket. Szinte minden előadására elkelt minden jegy, mint egy jó kis Shakespeare darabra. A múmiák közönség előtti elemzése és kibontása igazi társadalmi esemény volt.

divatsprint

A jegyek árában, ha már színházi hasonlatnál maradunk, benne volt a múmiapremier utáni közös pezsgőzés, süti és szendvics majszolgatás is. A doktor olyan hírnévre tett szert, hogy Hamilton hercege egy ilyen esemény után felkérte a kedves sebészt, hogy halála után balzsamozza be és készítsen belőle is múmiát. Természetesen ez a herceg halála után meg is történt, bár még nem nyitották fel a koporsóját (ami egyiptomi stílusban készítettek el ), így nem tudhatjuk, hogy a doktor jó munkát végzett vagy nem. Az ilyen ipari felhasználás vezetett a múmiák tüzelővé válásához, de nem csak a folyamatos bemutatók miatt történt mindez, hanem egyéb felhasználásuk miatt is.

Hogy mire használható még egy múmia?

Szépségipari alapanyagként.

divatsprint

Összeőrölték és púderként használták a hamvakat és nem csak a nők, hanem a férfiak is. Az öregedés ellen a bebalzsamozott öröklét csodás hatását szerették volna elérni, de készítettek belőlük orvosságot is.  A 17. századtól  a múmiákat felaprították és gyógyszerként kanalazták bele a betegekbe. Igazi univerzális szer volt : gyógyítani lehetett vele csonttörést, gyomorbántalmakat és a megfázást is. A 16 századtól egészen a viktoriánus korig annyira nagy számban hagyták el az országot  a múmiák, hogy az egyiptomi kormánya 19. században már megtiltotta az exportot. Több se kellett, létrejöttek a hamisítványok, amiket múmiagyárban gyártottak, további gyógyszerészeti és szépészeti eljárások érdekében. Az őrölt múmia port még a festékekhez is hozzákeverték, mert hitték, hogy így jobban szárad és hosszabb ideig nem kell újra tatarozni. Végül is, ha 5000 évig kitűnő állapotban megőrződött az idő folyamán, talán a logika érthető.  

Egyben is használtak múmiát, például szobadísznek (egy kart, lábat,fejet).  Gyakran lehetett látni az 1800 - as évek közepétől csinos vitrinben tárolt múmia darabokat, néha egy teljes múmiát, ami a szalon dísze volt. Ha tulajdonos kisebb testrészeket preferálta, annak helye rendszerint a kandallón volt, hogy a vendégek és családtagok megcsodálhassák.

A papírgyárosok is felfedezték a múmia bizniszt, mert a rongyokból készült papír mindig is kiváló minőségűnek számított.

divatsprint

Tulajdonképpen ez egy kezdetleges újrahasznosítás volt, mert a múmiáknak valamikor 20 méter hosszú vászon állt a rendelkezésükre, hogy az öröklétbe csomagolják őket. Ezeket a múmiákat később Amerikába importálták Anglián keresztül, hogy ott fertőtlenítsék az anyagot és papírt nyomtassanak belőle. Ha a kötözőpólya túlságosan szennyezett volt, akkor kitisztították és a henteseknek és fűszereseknek adták el ezeket az anyagokat, amikbe az árut csomagolták. Végül is előző gazdáját  is jól konzerválta, így a vevőknek nem lehetett panasza, hogy nem friss az áru.  

Sokáig nem lehetett ezt az ipart űzni, mert kitört egy kolerajárvány, amiért a Made in Egypt alapanyagot tették felelőssé.

Minden kornak meg van a maga őrült divatja. Van amikor a tamagocsiért, pokémon go-ért rajonganak az emberek vagy csinálnak olyan őrült dolgokat, mint az  owlingozás.  A múltkor embereinek egy része a múmiákért rajongott.

Lehet úgy tűnik, a divat hóbortok változnak, pedig nem.

divatsprint

Ahogy a rómaik nagyon  találóan megfogalmazták:

Nil novi sub sole. Nincs új a nap alatt.

Tényleg nincs, csak a körítés változik.

Tovább

ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek