ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek

Kik az idegenek? 

kultúra és kommunikáció idegen  gaidzsin túlélőkalauz

Japánban az idegenekhez való hozzállás sokszor kétértelmű helyzeteket teremt. Maga a szó a „gaidzsin” idegent vagy külföldit jelent, de általában a fehér embert tartják gaidzsinnak.  

Itt az írásom elején még úgy tűnik, hogy ez igen egyszerűen megfogalmazható, hogy mi az idegen fogalma Japánban. Pedig nem. Most kezdődik igazán a bonyodalom, amit mi nyugati szemmel minimum úgy látjuk:  ez mi? Japánban mindent és mindenkit az aktuális csoport határoz meg, még a külföldieket is. Itt mindenki idegen. Az aki nem az én városomban született vagy él. Idegen a másik cégnél alkalmazott munkavállaló, de még az is, aki más csoportos sportot űz. Nekünk nyugatiaknak ez nagyon furának tűnik, de a japánok így határozzák meg magukat. Egyszerűbben szólva: mindenki idegen, aki nem hozzám tartozik.
 

Mégis léteznek még idegenebbek is.

 

kultúra és kommunikáció idegen  gaidzsin túlélőkalauz

Ők a Gaidzsin-ok, vagyis Mi.

Kívülről érkeztünk, így hozzánk teljesen másképpen állnak, mint a saját kis idegenjeikhez. Általában valamilyen formában ezt a tudtunkra is adják. Viszont mikor kérdezünk tőlük valamit – az átlag külföldi persze angolul- a második kérdés rögtön az lesz, hogy milyen az élet Amerikában.  Valahogy az terjedt el köztudatban, hogy minden külföldi angolul beszél (ami való igaz, kivéve ha tudunk japánul), ezért ők amerikaiak. Persze sok japán tisztában van vele, hogy léteznek más nációk, de hirtelen az udvariasság jegyében ezt kérdezik vissza. Ez a reakció reális és ésszerű, ámbár felfedezhető benne, hogy egy átlag japán nem igazán tudja, miképpen, milyen formában vannak jelen a külföldiek az életükben. Jellemzően magukból indulnak ki és úgy tartják, hogy a külföldieknek van egy saját kis csoportjuk vagy világuk (ami egyébként logikus, mert különben honnan jönnénk), ahol fel lehet őket fedezni. Mint ahogyan ők élnek van: egy csoportjuk (vagy több), ahol ők mozognak, élik életüket és együtt léteznek a csoportnormákkal.

kultúra és kommunikáció idegen  gaidzsin túlélőkalauz

Így képzelik el Gaidzsin Világot is, mint egy külön kis részt, ami együtt is és külön is mozog. Ha például valaki vegyes házasságban él akkor a gyermeke számíthat arra a kérdésre : szüleid hogyan ismerték meg egymást? 

A kérdés tényleg komoly, mert valahogy elképzelhetetlen számukra, ilyesmi  hogy történhetett meg. A hagyományos japán elképzelés szerint ez kimeríti a lehetetlen fogalmát. Mindenesetre, ha valaki Japánban találja meg a boldogságot, annak fel kell készülnie furábbnál furább kérdésekre és helyzetekre. Ebben az esetben mindig az aktuális szülő-gyerek viszony dönti el, hogy viszonyulnak a japán szülők gyermekük választásához.

kultúra és kommunikáció idegen  gaidzsin túlélőkalauz

Ami nem Japán az idegen.
 

Eleve olyan társadalommal rendelkeznek, ami maga is ellentmondásos. Így szinte természetesnek mondható, ha így reagálnak a külföldiekre. Nem tudják ténylegesen elutasítani őket, de távolságtartóak is egyben. Egyrészről hárítanak minden közeledést, másfelől nagyon kíváncsiak és szeretnék megismerni a külföldit, az idegent.

Igaz, ezt nagyon jól titkolják, mert úgy gondolják, hogy ami Japánban történik és van, az maradjon is ott.


Miért van erre szükség?

Az elsődlegesen a japánok harmóniára törekszenek az élet egész területén.
A konfliktuskerülést már gyerekként megtanulják és ezt az állapotot szeretnék megtartani. Az az elgondolás, ha túl nyitottak lennének a külföldiekkel kapcsolatban
vagy sokat engednének be (Japán bevándorlás politikája az egyik legszigorúbb szerte a világon), akkor az diszharmóniát teremteneHa ez megtörténne előbb vagy
utóbb aláásná a japán  társadalmat és annak összetartó erejét, megváltoztatná a szokásokat. Ebben az elméletben –valóságban- az az érdekes, hogy sok nyugati ünnepet átvettek- karácsony, Valentin nap stb. - , de átalakították saját ízlésük szerint.

kultúra és kommunikáció idegen  gaidzsin túlélőkalauz

Ahogy a gömbölyű dinnyét kocka alakúvá. Így tették japánná.
 

Előfordulnak  olyan helyzetek is, amelyek először nagyon szokatlan – egy önérzetesebb gaidzsin meg is sértődne vagy dühös lenne - szituációt teremtenek.  Speciális kávézókba, teaházakba, bárokba vagy fürdőhelyekre nem mehetsz be idegenként. Kivéve, ha van veled helyi őslakos vagy ajánlólevéllel rendelkezel. 
A kulturális különbségek és a Japánban különösen nagy számban meglévő szabályok, előírások, normák és határok miatt van ez így, főleg azért, mert az angolszász, illetve az Oroszországból jött vendégek, ha áldoznak az alkohol istenének, nem mindig képesek ezek betartására.

A fürdőknél sokszor az a probléma, hogy az európaiak és az amerikaik –de mások is- nem tájékozódnak előre a japán fürdési tradíciókról, így arról sem, hogy a fürdés előtt le kell tisztítani magunkat. Ebből volt pár botrány és simán kitessékelték a barbár idegeneket. Ehhez tartják magukat.

kultúra és kommunikáció idegen  gaidzsin túlélőkalauz

A japán a sztereotípiák paradicsoma, de nem lehetetlen velük kapcsolatot teremteni,csak sokkal több időt kell nekik adni. Ha betartod a szokásokat, sokkal könnyebb dolgod lesz velük, mert ez az ország a védekezésre és a harmónia megtartására rendezkedett be.
 

Tovább

Szemközti Szörnyszomszéd

A Szemközti Szörnyszomszéd érdekes megnyilvánulása az evolúciós zsákutcának.  Nem egy fantom, se nem egy különleges zseniális gonosztevő. Ő maga az élet szarkasztikus eredménye.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprint

Élettere széles. Megtalálható a panelokban, a körfolyosós házakban, a kertvárosban és mindenhol,  ahol az emberek csoportba tömörülnek és hajlékot építenek. Egyedei előbb vagy utóbb feltűnnek jellegzetes kommunikációjukkal-jobb helyen ezt stílusnak neveznénk-, de ebben a formában inkább a stílus reciprokára érdemes gondolni. Folyamatosan figyelnek és várnak a megfelelő pillanatra, mikor normális fajtatársaikat simán sarokba szoríthatják dicstelen tettükkel. Bár ők úgy gondolják ez a helyes, de a fajta jellegzetessége a csőlátás és az ostobaság, ezért remélem megérti mindenki, hogy teljesen fölöslegese mélyre ható szociálpszichológiai kutatást végezni ez ügyben.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprint
A történet, amit elmesélek,  annyira lehetetlen- és amelynek persze egyik gyújtópontja a Szörnyszomszéd-  hogy szerintem elsőre senki sem hiszi el, de ez egyben a bizonyíték is lesz arra, hogy a  Szörnyszomszédok igenis léteznek. Nem olyanok, mint a Yeti,  Nagyláb vagy Nessie. A Szörnyszomszédok valóságunk szülöttjei, akik belevájják horgas karmukat életünk szövetébe és szomszédaik idegrendszerébe.  A mi Szemközti Szörnyszomszédunk első látásra semlegesenek tűnik, de egy rossz helyen parkoló autó előhozza a bestiát belőle vasárnap reggeli dudaszóval és közterületessel egy csomagban. Felkelek kinézek az ablakon. Kíváncsi vagyok az evolúció fekete humorának következő akciójára. Szürreális kép tárul szemeim elé. A Szörnyszomszéd magából kikelve pattog és kiabál a „kertváros rendjéről és a szolidáris szomszédi viszonyról” áldozatával, aki egy szál köntösben és sokkban várja, hogy felébredjen a rémálomból.
 

Összefoglalva köpni –nyelni nem tud a döbbenettől.
 


A Szörnyszomszédok ilyenkor érzik magukat igazán elemükben és csak fújják az egetverőbbnél egetverőbb hagymázas hülyeségeiket. Azt hiszem, ettől boldogok.

A szerencsétlen, normális ámde új szomszéd  leparkolt éjjel a Szörnyi anyósának kapuja elé – aki amúgy egy kedves idős hölgy,akinek van garázsa, a garázsban van autója is, csak nem vezeti, mert nincs jogosítványa. Bizony, erre vetemedett, mert a saját kocsibejáróján egy irdatlan méretű konténer várta a hajnalt. A hétfőit, amikor majd elszállítják.


A szerencsétlen, normális ámde új szomszéd építkezik, felújít, átalakít. Házat, kertet, kaput, ezért a konténer. És ezért úgy gondolta, arra a pár éjszakai órára megáll a szomszédja (a kedves idős hölgy)  előtt, és  reggel majd keres egy jobb helyet az autójának. Nem akarta örökre az idegen kapubejáróban hagyni. Viszont reggel megérkezett a vő,  aki a mi bejáratott Szemközti Szörnyszomszédunk, igaz nem autóval, mert -milyen véletlen- épp 2 házzal odébb lakik. Bement a garázsba, majd idősíkunk eme pillanatában a megoldások végtelen tárházából kiválasztotta azt az opciót,hogy rákönyököl a dudára. 

Vasárnap reggel 7:00 –kor.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprintEz bárminemű pszichózis magas fokozata ám!


Visszatérve Új Lakóhoz: próbálta neki elmagyarázni- miután az első sokk után a cselekvésre szánta el magát, mert észlelte, hogy a dudálósnak bizony üzemzavara támadt a központi idegrendszerében- hogy elviszi a kocsiját és elnézést kér, de nem érti ezt a hangnemet. Vele lehet beszélni hiszen normális felnőtt emberek vagyunk( a kis naiv).  Ha szükséges, máris arrébb áll, hogy a gyalog érkező Szörnyszomszéd-ha netán óhajtaná-a 30 méterrel távolabb található garázsából bármikor áthozhassa az anyósa kertjébe a saját autóját.

A Szörnyszomszéd már érezte a diadal ízét, örömét, az összes  harsonát, melyek az ő tettét dicsőítik.


Elővette a mobilját, meglengette és máris jöttek a közterületesek egy kis közös bosszú-dömpingre meg egy nagyobbacska pénzbírságra. Az én értem, hogy a „ hatalom célja a hatalom maga”, de ez már túl ment mindenen. A legszebb az egészben, hogy esze ágában sem volt a saját kocsiját az anyósa kertjébe bevinni. A Szörnyszomszédok mindenhol ott vannak, lapulnak, lélegeznek, lesnek az alkalomra.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprint


 

Ne adjunk alkalmat nekik. Adjunk nekik!

Tovább