ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Kodamatsu, kamik és az újév kezdete 

Az Újévet sok féle módon lehet búcsúztatni. Kultúránként rengeteg különleges szokással találkozhatunk. Bizonyos helyeken nem csak december végén ér véget az év, hanem 3 vagy akár 7 napig is tarthat.

család

A Felkelő Nap országában érdekes a szilveszterhez köthető szokásokat találunk. Az év utolsó napján Japán szerte nagy partikat és tűzijátékokat rendeznek és ebben nem különböznek a világ többi tájától. A „szan ga nyicsi” vagy is az első három nap a mai napig hivatalosan ünnepnap. Ilyenkor nincsenek nyitva a boltok, a bankok, a hivatalok. Mindenki otthon ünnepel a családjával. A japán újévi szokások egyik érdekessége az, hogy ők ilyenkor megajándékozzák egymást, azon belül üdvözlőlapok sokaságát küldik szét szerte Japánban. Mi az európai és amerikai kultúrában a karácsonyi ajándékokért rohangászunk, addig a japánok szilveszterkor teszik mindezt. Az új évet megelőző napokban komolyan lehet számítani óriási tömegekre, főleg a postán. Szilveszterig rengeteg üdvözlőlapot küldenek , családtagjaiknak és ismerőseiknek.ezekben a kártyákban az az érdekes, hogy mindenki igyekszik különleges képeslapot küldeni. Sokan kézzel készítik el és saját kezűleg írják meg. Átlag egy emberre 40-50 db képeslap jut!

család

Sőt valaki odáig merészkedik, hogy még képeslap készítő gépet is vesz, hogy minél tökéletesebb és szebb legyen az újévi üdvözlet. Az üdvözlőlapot idejében illik elküldeni rokonainknak, barátainknak és üzletfeleinknek. Ha a család gyászol, akkor akkor egy értesítést küldenek közeli és távoli ismerőseiknek, amelyben közlik, hogy a szomorú esemény miatt sajnos nem küldhetnek hagyományos újévi lapot. Ebből a kártyából aztán ismerőseink tudni fogják, hogy nem kell újévi üdvözletet küldeniük, mivel nem illik jókívánságokkal zaklatni a gyászolókat.

család

Az Újév más szempontból is igazán különleges időszak a japánok számára. Fontos megtisztulási folyamatokat követnek, mert úgy gondolják az új esztendőbe csak tiszta lélekkel, házzal és munkahellyel lehet átlépni. Otthonaikat és irodáikat feldíszítik, így tartják távol az ártó szellemet és így köszöntik az újévi kamikat. Főleg a szerencseisteneket és istennőt. Mielőtt azonban ez megtörténhetne, előbb meg kell tisztulniuk és a hibáiktól is meg kell szabadulniuk. Igaz a japán kultúra túlteljesíti minden szinten a “tiszta udvar rendes ház fogalmát”, de ilyenkor magukon is túlteljesítenek. Az szinte természetes, hogy kitakarítják a házat, de a repülőket, vonatokat és más közlekedési eszközöket is. Ezt tizenöt különleges, négy méter széles partvissal felszerelt munkás végzi legalább három órán keresztül, mertígy sokkal tisztább lesz, mintha géppel mosnák”. 

Az év vége közeledtével tökéletesen felbolydul mindenki, mert nem csak a háziasszonyok és a nők rohannak és takarítanak, hanem férfiak is, illetve rengetegszer lehet találkozni A-ból B-be futó – és meglepően zaklatott – buddhista és sintoista papokat és papnőket. Az év eme időszaka nagyon fontos spirituális erővel bír, ezért a vallási vezetőknek fel kell készülni az óriási tömegre, ami ilyenkor várható. Vannak olyan szentélyek, amelyeket több mint három millióan is meglátogatnak három nap alatt. Egy valamire érdemes lesz felkészülni, mégpedig az iszonyatos tömegre, akár a helyi kis szentélyeknél is, cserébe viszont minden szentélyben kapunk inni. Amazakét.  Az amazake egy  fermentált rizsből készült enyhén vagy egyáltalán nem alkoholos, ám annál édesebb újévi italt.

család

Az újév kezdetén sok japán ember iszik egy toszonak nevezett speciális szakét. A toszo az ivai-zake egy fajtája, amibe az előző este folyamán egy kínai porszerű gyógyszert áztatnak bele, a toszoszant. Még a gyerekek is belekortyolnak. Néhány régióban az első korty jogát kor szerint határozzák meg, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. Természetesen a szórakozásra is van lehetőség, nem csak a kötelezettségeknek tesznek eleget az év vége felé a japánok. Mindig tartanak úgynevezett Bónenkai bulikat vagy fordításban „évet felejtő partikat”. Egyfajta szilveszteri bulinak is lehetne hívni. Igaz nem feltétlenül az év utolsó napján tartják, hanem előtte vagy utána is lehet. Ilyenkor a kollégák, diákok összejönnek, nagy ivászatot tartanak, felszabadulnak és isznak az újévi szakéból.


Bár a naptár rendszerük a Gergely naptárt követi, még is élnek a Kínához köthető hagyományok. A japánok így az éveket – mint a kínaiak- állatokhoz kötik, igaz ez megkülönbözteti őket Kínától, mert ott a holdújévvel lépnek át az újesztendőben. Tehát Japán egyszerűen vegyítette a nyugati és keleti szokásokat.  December 31.- én az év utolsó naplementéjének kezdetétől egészen és január 3. éjfélig lehet elsősorban sintoista másodsorban buddhista szentélyben imádkozni és adományt tenni. Az adományokat általában az oltárok előtt felállított gyűjtőládákba helyezik el.Elsején hajnalban a császári palotában a császár végrehajtja a sihóhai (a négy égtáj imádata) szertartást, ahol a nemzet jólétéért imákat ajánl fel, majd Január 2-án személyes találkozik a japán néppel a császári palota belső kertjében. Ez különleges alkalom, mivel  az egyetlen nap, amikor erre még lehetőség van, az a császár születésnapja (december 23). 

család

A sintoista szent helyeken elsősorban a 7 szerencseistenhez imádkoznak, akik ez idő tájt megtisztelik jelenlétükkel a japán családokat. A világon a szerencsét hozó istenségek, leginkább a külső megjelenésükben, szokásaikban különböznek egymástól. A lényeg ugyanaz. Azért jöttek létre, hogy az embereknek védelmet, szerencsét, boldogságot hozzanak.

család

A legenda szerint az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak 7 napig. Az égből alászállt kamik- japán istenek, szellemek- ilyen táj a hegyek fenyveseibe tartózkodnak, ezért hogy elnyerjék kegyeiket -áldást, szerencsét hozzanak a japán családoknak- a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek.

család

Ezek olyan ünnepélyes díszek, melyek alapvető elemei a fenyő és a bambusz. Miután letelt az istenek földi ideje a kodamatsu-t szentélyekbe viszik, ahol elégetik őket.

család

Ezzel válik teljessé az istenek áldása és az újévi szerencse.

család

A buddhista templomokban másképp zajlik le a rítus, de a cél ugyanaz: bőségért, szerencséért, egészségért és boldogságért imádkoznak a szentélyekben. Az egyik legrégebbi ceremónia a Dzsoja no kane, amelyet az év fordulópontján- éjfélkor- lehet megcsodálni és meghallgatni. A Dzsoja no kane a 108 harang kondításnak a rituáléját fedi fel. A 108 kongatás a 108 földi vágyat jelképezi, ami megakadályozza az emberek megvilágosodását. A japánok hisznek abban, hogy 6 bűn van, és minden egyes bűnnek 18 árnyalata.

család

A harangok kongása ezeket az illúziókat űzi el,így az emberek tiszta lélekkel indulhatnak el az újévben.

Tovább

Mit ne adjál ajéndékba japán barátaidnak

Ajándékot kapni és adni is nagy öröm, de az ajándékozási szokások mások Japánban. Természetesen én itt a családi, baráti karácsonyi ajándékozásra gondolok. Igaz, Japánban is ünneplik a karácsonyt, de inkább úgy mint  a Valentin napot, amivel kapcsolatban érdemes egy - két dolgot áttekinteni.

család


  1. A számisztika fontos - a 13-as szám nálunk is elvileg a balszerencsét jelöli - és ez meghatározza a japánok viszonyát a 49-es számhoz. Ez a babona, ami egyébként Kínából ered, akkor miért  is vészjósló?

    család
    Ezen számok - tehát  a 4-es és a 9-es -  szerencsétlenséget hoznak a házra és a benne lakó emberekre, ha nyelvi szempontból nézzük, világosabban fogjuk látni, miért. A 4- es szám japánul “shi” ami a halált is jelenti.  A 9-es számot japánul “ku”- nak nevezzük és van erre egy másik “ku is , ami szenvedést jelent. Ettől a számtól egészen rettegnek, mert két rossz jelentésű számot kombinál, ráadásul kiejtve úgy hangzik, mintha azt mondanánk: halálig tartó fájdalom.

    család
    A 4-es szám hiányzik a liftek, emeletek vagy a kórtermek számozásánál. Ha szeretnék meglepni őket valami nagyon hasznossal, akkor ne olyan pólót válasszunk nekik, amin 49 vagy a 4-es esetleg a 9-es szám van feltüntetve.

    család
    Vegyünk nekik valamilyen formában  - akár élő is lehet - fekete cicát, mert  ők bizony szerencsét hoznak

2.

A fésű sem jó választás, ha esetleg eszünkbe jut  valamilyen jó márkájú fésűt vennénk japán barátnőnknek, sürgősen felejtsük el.

család

Itt is egy kis japán nyelvlecke következik. Japánul a fésű “ khushi" amely a “ku” és a “shi” kombinációjából született. Tehát a fésű is halált és szenvedést jelent.


3.
Japánban sem illik kést vagy szúró -vágó eszközt ajándékba adni.

család

Ugyan abból az apropóból: elvághatja a kapcsolatot, a barátságot és a szeretetet.


4.

Japánban a  tükör a császárt jelképezte a trónnal és a karddal együtt. Készítettek nyolcszögletű tükröt, ami a fém elemet szimbolizálja és  magát Amateraszu napistennőt jelképezi.

család

A legenda szerint az ő tükre adta vissza a világosságot a világnak. Ez a tükör ébreszti fel és tükrözi őt vissza, így a világ és a tér szimbóluma egyben. Kapcsolatba hozták a nyolcas számmal és az isteni teljességgel is, mert a tükör nem csak a Nap, hanem a  Hold szimbóluma is, mert mindkettőt visszatükrözi.

család

A tükörnek van egy ilyen arca is Japánban, de van egy másik is, ami hasonlóan a mienkhez nem éppen pozitív. Ezért ne kedveskedjünk nekik ilyesmivel, mert ugyanúgy mint nálunk, a törött tükör rosszat jelent.

család

Bár itt elég maga az asszociáció, hogy a tükör törhet. Ezért az ép tükör is rossz jel , főleg ha nászajándékba adjuk.

család

Amire még felhívnám a figyelmet, hogy Kína mellett Japánnak a legbonyolultabb az ajándékozási kultúrája. Konkrétan a csomagok átadása egy rituáléra hasonlít. Szokás  náluk olyan ajándékkal viszonozni a figyelmességet, mely a kapott ajándék értékének a fele. Ezért fontos, hogy ne adjunk túlontúl drága ajándékot, mert akár még a fele is zavarba ejtő lehet vendégeink számára.  A kevesebb több.  

család

Fontos a csomagolás minősége és szépsége, tehát egy ajándék zacsi nem elég, fontos, hogy megadjuk a módját az ajándékozásnak. Hiába, Japánban az ajándékozás tényleg szinte már egy művészeti forma!

Tovább

Japán Karácsony

Úgy gondolnánk Japánban nincsen karácsony - habár az egyik államvallásuk a kereszténység- japán lakosság 1%-a keresztény, de az idősebb generáció szinte tudomást sem vesz róla - pedig megtartják a karácsonyt, csak egy kicsit másképpen.  Japánban a karácsony mindenhol megtalálható, de teljesen más szerepet tölt be.

család

A japán karácsony a Valentin naphoz hasonítható vagy olyanféle. Az áruházak ilyenkor óriási profitot termelnek náluk is, de a japánok számára itt az a legfontosabb, hogy ne egyedül töltsd el ezt az időszakot. Elég cikinek tartják, ha nem keresel társaságot magadnak. Pontosabban nem mész randizni. A Szent Este - tehát december 24. - a deeto-ról szól, a randevúról, amely szó egyébként az angol “date” vagyis magyarul a  randi szóból származik, egy kicsit japánosítva.

család
Miért fontos, hogy ilyenkor randizz valakivel? Azért , mert  úgy tartják, ha ezen a napon nem találsz magadnak senkit, akkor egész évben nem fogsz, de akár egész életedre így maradhat ez a helyzet. Elég vicces, ahogy - főleg az angol nyelvből átvett- karácsonyhoz tartozó szavakat, köszöntéseket lerövidítik. Néha nagyon nehéz rájönni az eredetijére.  Az egyik ilyen a “lonely Christmas “ - ami ugye magyarul magányos karácsonyt jelent - aminek a japán verziója a a ronkuri, azaz az egyedül töltött, magányos karácsony. Ilyenkor egy kicsit megőrülnek a japán fiatalok és ha a ronkuri áll fenn, akkor sokan kétségbe esve keresnek partnert maguknak erre napra. De vajon hol? Nem máshol, mint a közösségi oldalakon, amiket elárasztanak a kétségbe esettnél kétségbe esettebb üzenetekkel: “randi partnert keresek”.

család

A dörzsöltebbek ilyenkor sem esnek kétségbe - minden szokásban van egy amolyan jolly joker - kiskapu effekt, ami jól jön ilyenkor-  mert rendeznek egy kis összejövetelt, amolyan csaj-(joshikait)  vagy kanbulit (danshikait), hogy ne legyenek egyedül. Viszont nem mehetünk el amellett, hogy náluk ez a vásárlás ünnepe, ilyenkor a kereskedelem óriási profittal zár.

család

December 24-én ugyanis mindenki dolgozik, mert csak December 23. a Akihito császár születésnapja ünnepnap, ami egyben munkaszüneti nap is. A karácsony Japánban csak  1 napra korlátozódik, igaz az országban már a halloween-i őrület idején megjelennek a karácsonyi kis kütyük. 


A KFC- csirke kérdés
 

Furcsának tűnhet, hogy a Japán Karácsonyról írok bejegyzést és egyszer csak szóba kerül a nálunk is kapható KFC csirke. A káefcés csirke kifejezetten fontos része a japánok Karácsonyának, ugyanis nélküle - mármint az ünnepi csirkés kosár nélkül - nem lehet elmenni randizni.

család

A karácsonyi vacsora fénypontja számukra a csirke, ha nem is esznek KFC-ben, akkor is csirkés dolgokat készítenek. A “tradicionális “ vacsi itt még nem áll meg, mert ők ilyenkor - a bulikra vagy a randikra és karácsony alkalmából- rendszeresen sütnek vagy rendelnek- nem mákusgubát vagy karácsonyi pudingot- hanem tortákat. A “kurisumasu  keeki” nagyon népszerű  - bár fura és nagyon kelendő- édesség. Már novembertől le lehet adni az előrendelést bármelyik boltban. Igaz, valahol nálunk is  kerül az ünnepi asztalra torta, de nincs meghatározva, hogy ennek a sütinek ilyennek és ilyennek kell lennie. Japánban van. Kifejezetten erre az alkalomra sütik ezeket az édességeket, fontos szabályokat követve.

család
Az eredeti  kurisumasu keeki vaníliás piskóta tejszínhabbal, a eperrel és csokoládéval a tetején. És ez még nem minden édesség-fronton, mert rendelhetünk akár karácsonyi jégkrémtorták is, ami állítólag finomabb mint az előző, bár én még nem próbáltam ki. Karácsonyi ajándékot azok cserélnek egymással, akik ünneplik- főleg a fiatalok, szerelmes párok, barátok és családon belül főleg a gyerekek kapnak valamilyen kisebb, kedves ajándékot. Az idősebbek nem igazán foglalkoznak ezzel a náluk újkeletű dologgal. 

család

Náluk Karácsony első napján már lekerülnek a díszek a boltok, szórakozóhelyek és az otthonok falairól, illetve a fákról és máris elkezdenek készülődni a Japán újévre, amely egy újabb alkalom az ajándékozásra.

Tovább

Biztonság felsőfokon

Az élet egy utazás, vallják sokan és ezzel én tökéletesen együtt tudok érteni.

 eroszak

Imádok utazni, szeretem a kalandokat az új kultúrákat, amiben benne van az adott hely hangulata, konyhájának ízei és a furcsaságai is. Nem igazán nevezném magam biztonsági játékosnak az élet ezen területén, mert soha nem úgy érkezem egy másik országba, hogy “engem kirabolnak megölnek mantrát mondogatnám magamnak. Szoktam figyelni a pénzemre és az irataimra, de nem paranoid módon. Alap járaton pozitívan állok hozzá minden utazáshoz. Viszont az igaz, hogy egy adott ország közbiztonsága sokat nyom a latba, hogy a turisták kedvelt célpontja legyen. Világ szerte változó ez a tendencia, meg szubjektív dolog eldönteni, hogy mit tartunk biztonságosnak. Persze az kifejezetten pozitívnak és vonzónak tekinthető, hogy nem vágják el minden sarkon a torkunkat, miután kiléptünk a szállodából.

A felmérések azt bizonyítják, hogy a világ egyik legbiztonságosabb országa Japán. Tudom ott a jakuza, de őket nem érdeklik a turisták. Japánban megtörténhetnek veled olyan különleges dolgok, hogy ha elveszíted a pénztárcádat, a táskád,  bármidet - mondjuk a metrón - akkor a vállalat utánad küldeti vagy ott a helyszínen visszakapod maguktól az utasoktól.

eroszak

Hihetetlen nem? Japánban mindez elképzelhető, mivel a közbiztonság - akár csak egy zen kert- szinte tökéletes. Köszönhetően annak is, hogy  a bűncselekmények száma alacsony, az utóbbi 10-12 évben gyakorlatilag nem romlottak a statisztikák. A törvényeik szerint semmilyen szúró vagy vágó fegyvert - rengeteg és szigorú engedély kell hozzá- nem hozhatsz az országba és nem is tarthatsz magadnál. Ugyanis a japán rendőrség, akármikor ellenőrizhet téged mint külföldit. Átkutathatja a táskádat szúrópróbaszerűen, akár egy múzeum előtt is. A rendőrök döntik el, hogy a tárgy ami nálad van veszélyes e vagy sem. Célszerű a békés utat választani mindenben, mert a rendőrségi előállítás a nálunk megszokottnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon jellemző mennyiséget (akár 23 napig is eltarthat).

eroszak

Akár családdal vagy egyedül vágunk neki egy ilyen útnak - függetlenül attól, hogy nő vagy vagy férfi, mert szerintem egy férfit ugyanúgy érhet atrocitás, mint egy nőt -  akkor Japán az egyik legjobb választás. Ott ugyanis a biztonság, a becsületesség nem csak legenda, hanem a mindennapok szerves része, viselkedésük alapja. Ez pedig olyan szinten működik, hogy tavaly Tokiót választották a legbiztonságosabb metropolisznak. Az előző példánál maradva a tömegközlekedési eszközökön nem kell tartani a zsebesektől, nincsenek az utcákon kéregetők, tolvajok.  Sötétedés után is biztonságosak az utcák, így simán lehet jönni -  menni.

eroszak

Átverésről itt szó sincsen - konkrétan és szó szerint- , mert a japán eladók vagy bolt tulajdonosok senkit nem vernek át - még idegen országból jövőket sem- mikor náluk vásárol. Maga a biztonság és a jó szervezettség hangulata - biztonság tudata - már az első pár órában megérzi az ide látogató. Kihelyezett rendőrbódék vannak minden negyedben, az állomások és a tömegközlekedés zavartalanul működik, az utasok csendesek - oké hulla fáradtak is egyben - és bárhol szabadon hagyható bicikliket lehet látni. A szabályok követése a japánokban ösztön szerűen működik, betartanak mindent ,ami azt sugallja , hogy itt velem semmi rossz nem történhet.

eroszak

Fordítva ez, sajnos nem igaz. Európába látogató japánjainkon gyakorolnak a kezdő zsebtolvajok és szélhámosok. Ők pedig könnyű prédák, mert nem szokták meg, hogy van ilyen is. Ezért is járnak csoportban folyamatosan, mert a biztonság érzetüket  így növelik és jobban résen tudnak lenni.  

eroszak

Japán egy olyan ország, amelynek törvényei szigorúak és néha nekünk európaiaknak egészen elképesztő szabályokat is betartanak, de biztonságos is.

eroszak

Szerte a világban igaz, ha ellátogatok egy másik országba - aminek kultúrája merőben eltér az enyémtől - utána nézek alapvető dolgoknak : a szokásaiknak, az életmódjuknak, a tabuikat - akár a törvényeknek is-, hogy az ott töltött idő tökéletes legyen és mentes minden fajta félreértéstől.

Tovább

Az ellentétek szépsége

A jin és  jang azon fogalmak összessége, amely az egész világegyetemet mozgatják. Az ókori keleti bölcsek ismerték fel elsőnek az energiák támogató és pusztító jellegét. Megfigyelésüket levezették bármely természeti jelenségre , az anyagokra, az emberi testre, a lélekre és az egészségre. Szerintük az élet és a mozgó univerzum a jin és jang irányába mozdul el minden időben és térben.  Pontosabban a jintől indul és a jang felé halad az energia.

szépség

A téli fáradságtól (jin) a tavaszra jellemző aktivitáson keresztül a jang nyugalmi állapotához vezet a körforgás.  A jang jellegű energia az égből áramlik a föld felé és ott is száll alá a mélységekbe. Ezzel szemben a jin energia az ég felé áramlik. Emelkedésével egyre jobban szétterül és mozgása lelassul.

Ebből következik, hogy amíg a felfelé haladó jin lassul és hűl, addig a lefelé szálló jang energia sűrűsödik, felgyorsul és összpontosul.Ezen folyamatotok nézve, amely mozgásban van és fejlődik vagy hanyatlik a jin inkább nagyobb kiteljesedett dolgokra mutat rá, míg a jang a kisebb és sűrűbb,  a dinamikusabb lépéseket szimbolizálja. Feltétlenül meg kell jegyeznem a félreértések elkerülése 
végett, hogy nem szabad valamit vagy valakit csak  jangnak vagy jinnek nevezni.

szépség

Semmi sem csak jin vagy jang.
Igazából minden jin és jang és egyben semmi sem az.

Az itt látható ősi szimbólum a maga egyszerűségében fejezi ki ezt a tanítást.

A bal oldal fekete része a jangot ábrázolja, de magában foglalja egyben a jint is.

A jobb oldalon a fehér jin impériuma látszik, amely szintén magába fogadja a jangot.

 

Ahhoz, hogy igazi képet kapjunk erről mindent átölelő energiáról egy nagyon szép és élő szimbólumhoz fogok nyúlni, amely milyen véletlen a fa lesz teljes pompájában. Levelei, ágai és törzse a jint jelképezik, míg a jang a mélyben szétterjedő – növekvő gyökerekben ölt testet.

szépség


Ugyanígy, ha intellektuális vagy lelki beállítottságunk erősebb akkor inkább a jin energia kíséri életünket. Aki gyakorlatiasabb és földhözragadtabb az inkább a jang energiát birtokolja. A testben vagy lélekben rugalmasabb, könnyedebb személyek inkább jinnek ,mint azok akik merevebbek és nehéz természettel bírnak, mert őket a jang uralja. Éjszaka, mikor pihenünk, alszunk hagyományosan a jinhez sorolják, míg a nappalokat,  amelyekben aktívak és tett erősek vagyunk,értelem szerűen a jang irányítja. A hideg tél, amikor a természet és az emberek is visszahúzódnak jin időszaknak minősül és ugyanígy működik az energia másik a pólusán is. A nyár időszaka, amikor minden forró, napos és energikus tartozik a jang minőséghez. Bár a tél beköszöntével passzívabbak vagyunk és a körülöttünk lévő világ is mintha egy pillanatra megállna és az idő is lassabban telik, de a szunnyadó természetben azért megfigyelhető a jang energia mozgolódása is.

szépség

Nálam bölcsebb emberek úgy tartják, hogy a tél beállta adja meg azt a lehetőséget, hogy felkészüljünk a tavaszra és új terveket kovácsoljunk. Célszerű végiggondolni, megalapozni a jövőnket és törekvéseinket. Ugyanígy szervezetünk alvásközben az éjszaka idején, életerővel töltődik fel. A testünk ösztönösen felkészül energetikailag a következő napra, annak nehézségeire és megoldásaira. Az emberek a kezdetektől rengeteget tanultak az őket körülvevő világból, a természettől és a természeti jelenségekből. Elődeink nem véletlenül sorolták a jin és jang jellemzőit a természet, az elemek, az évszakok és a csillagok állásához. Látszólag a jin és jang minőség jól elkülöníthető, pedig vigyázni kell a kategorizálással, mert mindkét minőség létezik külön, de még sem.

szépség

Minden egy, a különbség csak látszat.

Tovább

Okinawa a Japán kuriózum

Előző bejegyzésemben Okinawáról, mint potenciális és egzotikus nyaraló helyről írtam, de a most nem csak a tengerpartokat, szórakozási egységeket fogom bemutatni, hanem magukat az okinawai embereket, akik nem japánok - illetve azt, hogy viszonyulnak Japánhoz és az idegenekhez; azon belül kultúrájuk egy igen fontos részét, az egyik legnépszerűbb harcművészeti ágat: a karatét.

idegen

Akkor nézzük meg közelebbről az okinawai embereket, ami azért is érdekes, mielőtt lejapánoznánk őket, le kell szögeznem : ők nem japánok, bár a nyelvük közös ágról ered , még is nehezen értik meg egymást.


Ők a rjúkjúi vagy  ahogy saját

magukat nevezik : uchinaanchūkök.

idegen

A rjúkjúi nyelv különleges abból a szempontból, hogy összesen 800 nyelvjárás létezik! Viszont most nem fogok lingvisztikai öngyilkosságot elkövetni, hogy mindet ecseteljem. Tehát maradjunk az egyszerű dolgoknál, kedves olvasóm: a rjúkjúi nyelven belül 5 nyelvet különböztetnek meg.

Ezek pedig a következők : az okinawai, az amami, a mijako, a jaejama és a jonaguni. Ezen nyelvek között jelentős tipológiai eltérések találhatóak.

idegen

A rjúkjúi nyelveket mintegy 1 millió ember beszéli, ám legnagyobb részük az idősebb korosztályból  kerül ki, a fiatalabbak már szinte mind az okinawai japánt beszélik, igaz értik őseik nyelvét, de a mindennapokban már nem használják. Sokszor lehet találkozni ezzel a kettősséggel Okinawa városaiban, mert kiírják Japánul és rjúkú nyelven is az információkat.

idegen


Oké, ha a nyelvekben különböznek, akkor még miben?

A mentalitásban.

idegen

Az éghajlat, a trópusi meleg egy kicsit lazábbá teszi őket. Nyugodtabbak, ráérősebbek, de nem annyira közvetlenek, inkább szégyenlősek és ami még érdekesebb, kerülik az idegenekkel a közelebbi testkontatktust, ami ázsiai népeknél nem annyira bevett szokás.

idegen

A főszigeteki japánok sem fognak megölelgetni, de ők simán leülnek melléd a buszon vagy a metrón. Az okinawai őslakosok és az ottani  japánok nem. Inkább végig állják az egész utat. Ez nem modortalanság részükről, egyszerűen szégyenlősek.  

idegen

Az  itt élők nagyon békések és békeszeretők, nem igazán lehet hallani panaszkodást vagy hangos szóváltásokat. A béke iránti vágyuk főleg a második világháború alatt történt borzalmakra vezethető vissza. Az amerikai katonák kegyetlenkedései mély nyomott hagyott a sziget lakókban és az utóbbi kutatások azt mutatják, hogy a még mindig ott állomásozó amerikaikat szeretnék határukon kívül látni.
 

Hitük, vallásuk

idegen

A rjúkjúi vallás ősi animista - sámánista vallás. Pontosabban ezekkelel a gyökerekkel rendelkeznek, de a Japánban lévő más vallások, így a sintoizmus, a buddhizmus vagy a kínai vallásfilozófiai irányzatok, mint a taoizmus vagy kungfucianizmus is hatással voltak az ősi hiedelmekre.

idegen

A sámánok kizárólagosan csak nők lehettek, mert a főistennőjüket  - ugyanúgy mint a sintoizmusban Amaterasu (天照)) - Amamikut - kinek férfi és női oldal is van- szolgálják, aki  az otthon és a tűz istennője .  

idegen

Mindig a család legidősebb nő tagja végezi el a neki szánt szertartásokat.

Napjainkban szinte minden családnak 3 szentélye van a házban: egy sintoista, egy buddhista és az ősi vallást képviselő hinukan  szentély, de először mindig az otthon istennőjének szertartását végzik el.

idegen

A Rjúkjú-szigeteki vallást gyakran nevezik kosintónak is, amelynek jelentése „az ősi istenek útja”, mert Japánban a sintó legősibb változatának tartják. Az ősi vallásban - mint nálunk is - tisztelték az állatok, növények szellemeit.

idegen

Tulajdonképpen istenként tekintettek rájuk.

A természettel való harmonikus együttélés a mai napig “természetes” számukra. A mára kialakult vallásban, amely igazából a sintoizmus-buddhizmus- sámánizmus  keverékén  nyugszik  fontos helyet kapnak a kamik (istenségek) és az ősök tisztelete.

A kamik ereje igen nagy, így képesek az emberek életébe beleavatkozni. A balszerencse okát gyakran ennek a kapcsolatnak az elhanyagolásában, illetve az ősök iránti tiszteletlenségben keresik.

idegen

A mai napig a  nők töltik be a vallási vezetők szerepét, az élükön a főpapnővel,  a noroval. A főpapnők ismerik csak az összes rituálét és szorosan együtt működnek a varázslókkal (icsidzsamá) és jósokkal (sandzsinszó), akik mind férfiak. Utóbbiak számítják ki a megfelelő napot a jeles eseményekhez, mint például a házépítés vagy a házasság. A vallási szertartások idejét holdnaptár segítségével számolják ki.

A két legfontosabb ünnepeik közé tartozik  a Holdújév, illetve az Obon fesztivál, amikor a halottak néhány napra visszatérnek az élők közé.

idegen
Obon fesztivál - a szellemek eljövetele  Sok különleges mitológiai lénnyel rendelkezik ez a vallás.

idegen

Az egyik legismertebb a sisza sárkánykutyákhoz kapcsolódó hiedelmek.  Mindig 2 sárkánykutya őrzi rjúkjúi házakat.

Feladatuk megvédeni a ház lakóit, akár az ártó szellemektől, akár a gonosz emberektől, katasztrófáktól. Így ebből funkcióból kifolyólag a házak elé vagy
tetőkre, illetve az ablakokba szokták helyezni őket, mindig párban. Az egyik sárkánykutyának csukva a másiknak nyitva kell lennie a szájának. A nyitott szájú sárkánykutya a házba belépő férfi (aki nem családtag) lelkét elveszi és csak távozáskor adja neki vissza, hogy addig amíg bent tartózkodik, békesség legyen a házban. Léteznek másfajta szellemek is, mint például a kidzsimunák, akik 3-4 éves gyermek-kinézetű szellemek, a tengerparton élnek és hirtelen kialakult tüzeket - tűzvészeket okozhatnak, mert ellopják  a papír lámpásokban égő tüzet, de le lehet őket “fizetni” édességek felajánlásával.

Cukik.

Okinawa-Te


A szigetek elhelyezkedése miatt, rengeteg hatás érte az ott lakókat Kínából és Japánból is. A vallások, filozófiák a kereskedelmi -és politikai szabadság vagy függőség mind hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen a puszta kezes harc     azon formája, amit ma úgy ismerünk: karate.

idegen


A 12. században kezdett kifejlődni egy külön állam ezen a területen amit ma Okinawaként ismerünk, amely 3 királyság igazgatása alatt állt. Mindegyik királyság élén egy független király állt külön állam berendezkedéssel, nemességgel és földesurakkal. 1429-ben Só Sin király egyesítette a 3 királyságot és 1526-ig, uralkodása végig .nevezik aranykornak ezt az időszakot.

idegen

A szigeteken Kína által előbb ismerték a lőfegyvereket, mint a japánok, de ez sem mentette meg őket a Japán hódítástól.  1609-ben a hódító szamurájok megtiltották a lakosság fegyverviselését. Erre dolgozták ki a fegyver nélküli harcmodort, de ennek voltak más előzményei is.

idegen

Az 1300-as évek körül Satto király uralkodása idején  kezdték el rendszerezni és oktatni  a harcosok számára a puszta kezes harcot, melyet akkoriban még „Te” - kezet jelent- néven ismertek. A tengeri szállítás és utazás miatt fel kellett készülni a támadásokra , ezért kellettek a jól képzett harcosok.  

A kínai kapcsolat révén elsőnek  kínai Kung-fu-t sajátították el.

A 15. századra a szamurájok érdeklődését is felkeltették  az Okinawa-Te technikái és tanulmányozni kezdték. Végül beépítették saját rendszerükbe, a Bushidoba.  A szamurájok esküt tettek, hogy az Okinawa-Te módszereit a szamuráj rend tagjain kívül senki nem ismerheti.

idegen

Az első igazi lépés az új puszta kezes harc létrehozásához a 1477-ben Sho Shin király által hozott lefegyverzési rendelet adta meg a lehetőséget.  Két ilyen iskolai is született : az egyiket „Te” néven ismeretes - amit nemesség tagjai fejlesztették, a másik oldalon pedig a „Kobudo” követői helyezkedtek el, melyet egyszerű emberek hoztak létre, halálos fegyverként használva a mindennapi használati eszközöket.
 

Aztán  1609-ben a  a fegyver viselést tiltó rendeletet még tovább szigorították a japánok. Ez  egy újabb lökést adott a fegyvertelen közelharc, önvédelem fejlődésének. Regénybe illően csak éjjel, félreeső helyen gyakorolhatták a technikákat.   Mivel nem mutathatták meg nyíltan harcművészeti tudásukat , ezért elrejtették őket a táncaikban.

idegen


Az okinawai férfi és női táncosok igen energikusan használják kezeiket és lábaikat tánc közben, minden mozdulatuk a kezdetetektől egészen a produkció végéig karate katara emlékeztetnek.

idegen

Az okinawa-te-nek két stílusban különböző irányzata alakult ki, mely technikában és fizikálisan is eltér egymástól. A Tomari és Shuri városokhoz és vonzáskörükhöz tartozó stílus a a shorin-ryu, a másik  ashorei-ryu, Nahahoz  és azon vidékekhez köthető, amelyek a  fővároshoz, a központhoz földrajzilag voltak közel. Funkcióját tekintve az utóbbit erős testalkatú, nagy teher bírású emberek gyakorolták. A keménységre tették a hangsúlyt, a mozdulatokat erős és tökéletes egyensúlyi állapotokból hajtották végre.

idegen

Az előbbi, shorin-ryu művelői a gyorsaságot, természetes mozgást és a légzéstechnikákat hangsúlyozták ki , ezért vékony testalkatú emberek számára vált előnyössé.

idegen

1868-ban a Meiji restauráció idején a karate hanyatlásnak indult. Értéktelennek tartottak mindent, ami hazai, és a nyugat majmolása háttérbe szorította a tradicionális hagyományokat, így a harcművészeteket is. Sok iskola és mester tűnt   el a feledésbe ezáltal, de a 20. század elején elkezdtek foglalkozni vele  nagyon komolyan és nekiláttak, hogy dokumentálják a karate kialakulásához köthető forrásokat.  1890-ben Okinawa teljes mértékben Japán fennhatóság alá került és végül engedélyezték a harcművészetek gyakorlását.

idegen

Így megnyíltak  dojo-k, amelyeket mindenki rangtól függetlenül használhatott gyakorlásra és tanulásra és ez a kezdeményezés hozzájárult a budo irányzatok fejlődéséhez és elterjedéséhez.

Tovább

A Távol- Kelet Paradicsoma

idegen

Imádom a vizet.

Azon belül a nagy nyílt vizeket, tavakat, tengereket, óceánokat. Nincsen ahhoz fogható élmény, mint amikor megmerítkezel minden élet forrásában és átadod magad az áramlatoknak.  Az utazás az egyik lételemem, szeretek új helyekre eljutni és olyan helyekről álmodni ahol még nem jártam. Elképzelem az utat amíg oda jutok, a tenger ízét, a Nap érintését és a különleges klíma fűszeres ízét.

idegen

Az utóbbi jelzők tökéletesen leírják  Japán egyik nagyon fontos szigetét: Okinawa-t.


Japánul - 沖縄本島 - Okinawa-hontō, vagy - 沖縄島 - Okinawa-jima hívják.

Ez a földi paradicsom a Rjúkjú - szigetekhez tartozik , amelynek  egyik érdekessége, hogy tulajdonképpen egy vulkanikus szigetkoszorú.

161 gyönyörű szigetből áll, és ez a szubtrópusi világ 1300 km-en nyúlik el a kelet - Kínai - Tengeren.

idegen

Az okinawai idegenek - Japán szemszögéből

Okinawa, igazán unikumnak számít, mert eleve az itt élők “igazából “ nem japánok
( hosszú ideje szeretnék magukat kisebbségként törvényesíteni).

idegen

A harcművészetek bölcsőjének is nevezik, 1945 - ben  az amerikai hadsereg itt (Iwo Jima) mért döntő vereséget a Japán Birodalomra  (a mai napig állomásoznak amerikai katonák Okinawán, a helyiek legfőbb bosszúságára), itt élnek a legtovább és a legegészségesebben az emberek és végül de nem utolsó sorban a szubtrópusi vegetáció és állatvilág teszi még egyedibbé.

idegen

A  Ryūkyū Királyság zászlaja 1875 és 1879 között

idegen


Okinawa történelmi érdekessége közé tartozik, hogy fekvése miatt közelebb van Tajvanhoz , mint Japánhoz, ezért a kínai kultúra és politika erősen hatott erre a világra. A Japántól való távolság és elszigeteltség teret adott kínai befolyásra Okinawán. A 15. században önálló királyságként működött, melyet Ryūkyū Királyságnak neveztek.

idegen

Élénk kereskedelmi és hintapolitikát folytattak mind Japánnal, mind Kínával, de a kicsiny és elszigetelt királyság hosszú ideig nem tudta fenntartani függetlenségét. Először Kína vazullusa lett, de az Edo- korban egy japán daimyō -meghatározott területet uraló vezetőinek megnevezése- is vazallusává tette, így ettől kezdve az állam két nagyobb hatalomnak is hűséggel tartozott.
 

idegen


A Meji restauráció idején fontos volt a Japánok számára, hogy meghatározzák határaikat és birtokaikat.

1872- ben a Ryūkyū Királyságot Japán bekebelezte és 1879-re létre jött Okinawa megye, mely 1945-ben ismét a hatalmi harcok kereszttüzébe került.  A végső felvonásban több tízezer civil vesztette életét (nem szabad elfelejtenünk a 2 atombombát sem, illetve azt, hogy Okinawán az amerikaiak lángszóróval estek neki az embereknek).

Ez a 3 tény kimeríti a háborús bűn fogalmát, csak az általában a győztesekre nem vonatkozik.

A kapitulációt követően a sziget az USA fennhatósága alá került. Igaz 1952-ben Japán visszanyerte függetlenségét, de a katonai bázisok még mindig fellehetőek a szigeteken.


Miért is érdemes akkor Okinawára menni ?

idegen



A szubtrópusi éghajlat, az állatvilág, a tenger és a rengeteg történelmi és kulturális különlegességek miatt. Okinawa központjából  (Naha) komppal vagy bérelt  autóval bárhova eljuthatunk. A tömegközlekedés nem annyira fejlett, mint máshol Japánban, mert vonat itt nincsen (helyette van a komp) és a régi buszokon nem érdemes zötykölődni. Tehát mozgásunkban a bérelt autó és a komp segédkezik. 

idegen

Nahától  körülbelül 2 órás komp-úttal megközelíthető a sziget búvárparadicsoma.

idegen
Az óceán lakói szinte szelídek, olyan szinten megszokták az embereket.

  

idegen

Láthatunk gyönyörű korallokat, teknősöket, színes halakat.

idegen

Ha a Karácsonyunkat szeretnénk itt  tölteni - nagy a kísértés a részemről - akkor megcsodálhatjuk a bálnák vonulását, az erre specializált bálna néző hajókon - olyan mint a “fishpiknik” csak nagyobb tengeri emlősökre tervezték.
 

idegen

A szárazföldön nagyon színes és nagyon változatos fauna és flóra képviselteti magát. Európai szemmel nézve minden nagyon nagy és vad színű. Lehet látni óriási trópusi virágokat, gyümölcsöket és pillangókat. Viszont -mint már említettem- ez egy szubtrópusi éghajlat, annak minden hozadékával. Tehát , ha valaki utálja a mérges kígyókat (számos fajuk él a szigeten), bogarakat vagy fél a pókoktól, az készüljön fel , mind fizikailag, mind lelkileg, hogy itt minden pók és bogár : nagy!  

idegenHa a jövőben Okinawára látogattok és meg akarjátok előzni a óriásrovaros találkozást, akkor elsőnek úgymond tréningként nézzétek meg a csodás Ryugujo Pillangó Kertet! Miután megtapasztaltátok a természetnek ezen csodás gyermekeit,  semmi gond nem lesz a többivel, egyszerűen asszociáljatok pozitívan!

idegen

De azt pozitívumként kell megemlíteni , hogy szép színűk van vagy megkóstolhatjuk őket, mint helyi specialitást.

No nem a pók-bogár koktélként, hanem habu-borként. Habunak a mérges kígyókat nevezik és a hasonlóan a tequilához, a párlatokba teszik a jobb sorsa érdemes hüllőt.
Így biztos erősebb a bukéja.

idegen
 

Azért lehet olyan programokat találni , ahol  elvétve se fogunk találkozni a kis ízeltlábú barátainkkal. Az egyik ilyen program, amely gyönyörű és látványos, az Okinawa szigetének északnyugati részén található Churaumi Akvárium.

idegen

Japán egyik legnagyobb, leglátványosabb akváriuma.

idegen

Megismerkedhetünk az óceánok állatvilágával. Az akvárium akkora, hogy bálnák, ráják úsznak benne és te mint ember megérezheted, hogy tulajdonképpen milyen kicsi is vagy.  Lélegzetelállító!

Az élő történelem

idegen

Okinawa történelméről beszél minden  várrom, - más néven a gusukuk- , illetve a világörökség részének nyilvánította Shuri vár is, amely Okinawa megye székhelyén, Nahában található, és a rég letűnt királyság nagyságát hivatott szimbolizálni. Érdemes ellátogatni Kokusaidōri- be , amely átmenet a bazár és a tematikus bevásárló utca között.

idegen

Feltétlenül érdemes megnézni és elmélyülni a helyi kulturális szokásokban, erre a programra  kitűnő helyszín  Ryūkyū Mura . Ez a kis történelmi falu nagyon sok programot kínál az ide látogatóknak.

idegen

Találkozhatunk itt a 15. századi mesterségekkel, kipróbálhatjuk magunkat fazekasként vagy szoborfestőként, esetleg megpróbálhatunk játszani a sanshinnon is.

idegen

Megfigyelhetjük az ősi tradíciók megelevenedését, hallhatunk taiko dob koncertet vagy az ünnepekhez kapcsolódó szertartásokat  kísérhetjük figyelemmel. A lampion fesztivált egyszerűen nem lehet kihagyni.
 

Tengerpart & Rileksz  ;)

idegen

A fő szigeten is több strandolásra alkalmas partszakasz található, azonban megközelítésük kocsi nélkül elég nehéz és költséges, így érdemesebb lehet komppal átutazni egy közelebbi kis szigetre, ahol a lélegzetelállító táj megcsodálása mellett pihenhetünk a parton, vagy akár búvárkodhatunk is az égszínkék, tiszta vízben ( szinte minden szigeten van búvár állomás , mely várja a profikat és a kezdő búvárokat is) .

idegen

Még több élményt nyújthatnak az Okinawa megyéhez tartozó délebbi szigetek is. A napozás és fürdés mellett kipróbálhatunk különböző tengeri sportokat - szörföt és az előbb említett búvárkodást -  bérelhetünk kicsi csónakokat és körbe hajózhatjuk az elszórt kicsi szigeteket, akár ki is köthetünk és élvezhetjük a szabadság édes ízét.

idegen

A tengerpartok közül lehet választani “civilizált” verziót - általában a szállodákhoz tartozó strandok tartoznak ide- ahol mindenfajta kényelemmel és könnyen megközelíthető vendéglátó egységekkel várják a pihenni és szórakozni vágyókat. A másik verzió, ha saját magad fedezed fel a pici kis öblöket, akár hajóval is, vagy létezik egy olyan lehetőség is, hogy bérelsz magadnak egy kis szigetet, amelyhez opcióként járhat egy kishajó is.

idegen

Mint mindenhol a világban, itt is különböző minőségű és árfekvésű szállások között lehet válogatni.

idegen

Megtalálható itt a luxus a sokadikon,5 csillagos szállodák, a japánok kedvenc sportjával, az óriási golf pályákkal és klubokkal  egyetemben, de lehet hangulatos kicsi bungalókat is használni vagy az előbb is említett saját bejáratú mini - szálloda szigeteket.

Sokszor írtam már Japánról, de ez a vidék talán még egzotikusabb és különlegesebb, mivel nem japán, pedig még is az.

Mindenesetre az biztos, hogy aki eljut Okinawára, Japán egy teljesen más arcát ismeri meg és különleges, látványos és szórakoztató élményekben lehet része.
 

Tovább

Hosszú menetelés 


Most, hogy mindenki foci lázban ég és folyamatosan a bejutásunkról és tovább jutásunkról beszél - bízik, reménykedik és gondolkodik - arra gondoltam bemutatok egy másfajta versenyt.

BEJUTAS

Amit Japánban ugyanolyan véresen komolyan vesznek, mint nálunk a focit és a szürke maci nacit (  :) ).

Konkrétan ez tényleg sportnak számít, a vele járó hozadékokkal, mint az edző, szurkolók, országos versenyek.  Igaz Dél - Koreában is gyakran van ilyen típusú verseny, de a  Japánok ezt kiterjesztették egyetemekre, középiskolákra  és cégek közötti versenyekre is .
 

Ez a verseny pedig, talán úgy lehet a legjobban lefordítani, hogy “szinkron menetelés”, aminek az alapjait a katonai alakzatokban kell keresni, amit átvettek a cégek és az iskolák is.

Itt most az egyik egyetemi verseny egyik résztvevőjének produkcióját tekinthetitek meg.

Tovább

Betépett barik és vadkender meséje 

enesazegeszsegugy

Az utóbbi időkben megint sokat hallani arról, hogy legalizálják a marihuána fogyasztást. Viszont le kell szögeznem, hogy a marihuána használata az orvosi felügyelet mellett - ezt a módszert főleg  végstádiumban  szenvedő rákos betegeknél alkalmazzák - teljesen más hatást vált ki mint az, hogy valaki erősen nagy mennyiségben folyamatosan pszichedelikumokat használ  mértéktelenül.

enesazegeszsegugy


Egyik jó barátom,aki gyakorlópszichológus az egyik egészségügyi 
intézményben, rengetegszer találkozik a marihuána és más drogok rendszeres használata által okozott személyiségtorzulásokkal és
pszichotikus zavarral. Az érdekesség ebben a helyzetben, hogy akár
az első 1-2 szerhasználat után hosszabb időre kialakulhatnak ezek a
fizikai és lelki üzemzavarok.

enesazegeszsegugy

Tehát a marihuána nem jó, értem?

Ez a fajta kábítószer, mint ahogy az előző sorokban is említettem, egyaránt hat mind fizikailag mind mentálisan és ki kell hangsúlyoznom azt, hogy hosszú távon kifejezetten a negatív tulajdonságait ismerhetik meg rendszeres használóik ennek a vegetációnak.

Mik is ezek a negatív tényezők?

Károsíthatja az idegrendszert  és a finomabb energiacsatornákat.
Az utóbbiak nagyon érzékeny rendszerek, és nem nehéz megzavarni bármilyen elmére ható anyaggal. Hallucinációkat élhetünk meg, és
bizonyos esetekben hosszabb időre akár a józan eszünket is elveszíthetjük. 

 

enesazegeszsegugy

Lehet hogy szokatlan élményekben részesülünk, de ez messze áll bármilyen spirituális tapasztalástól.

A marihuánára jellemző, hogy első használatakor békés,  ellazult, relaxációs hatást érhet el használója, a későbbiekben előfordulhatnak igen komoly hangulatváltozások és a bennünk lévő elfojtott érzéseket, indulatokat, tudattartalmakat hozhatja felszínre.  

enesazegeszsegugy

A rendszeres használóknál ezért előfordul gyakori szorongás és pánik megélése. Tudományosan alátámasztott tény, hogy a marihuána az agy észlelési képességét rombolja és ezáltal non stop hallucinációk  lephetik meg a gyanútlan használót még akkor is, mikor épp  nincs a szer hatása alatt. A rendszeres használat esetén a boldogság és  az öröm  egyensúlyáért felelős  kémiai anyagok termelését az emberi agy megszünteti és emiatt alakul ki a fizikai és a pszichés függés, motiválatlanság, hangulatzavar.

enesazegeszsegugy


Egyszerűen: átalakítja a központi idegrendszert és emiatt rontja a kognitív képességeket.


Hosszabban:

károsítja a memóriát az agysejteket és megváltoztatja a hangulatokat, így az érzelmeket, a  gondolkodást, az örömérzetet, de a testi koordinációban és a reflexekben is káoszt okozhat. A prefrontális kéregben okozott hatása miatt egy idő után durván torzul a használó személyisége.

De ez még nem minden: 


lerombolja az agyalapi mirigyet ennek következtében vérnyomás problémák léphetnek fel és az éhség  és szomjúság érzet  se a  megfelelő módon lesz dekódolva. Az információáramlás sérül, ezért bizonyos testi érzetek hiányosan  jutnak el a központi idegrendszerhez.

enesazegeszsegugy


A károsodás következtében az elménk nehezen tudja elválasztani a valóságot az álomvilágtól. A két “világ”  emiatt gyakran összemosódik,
ami tudatzavarhoz vezet. A gondolkodásunk meglassulttá  válik, eltűnik
a motiváció és hangulatingadozás lép a helyébe.
A hangulatingadozás következményei lehetnek az agresszió, a hirtelen érzelemkitörés, depresszió szorongás, pánikbetegség kialakulása.

Összefoglalva: csupa móka kacagás az élet a fűvel, igen hasznos kipróbálni, de tényleg....

Természetesen kedves olvasó, lehet hogy úgy érzed, hogy túlzóak  az itt leírtak. Be tudom bizonyítani hogy abszolút nem, egy nemrégiben
Wales-ben történt random állatkísérlettel. Hozzátenném mielőtt még azt gondolná valaki rólam, hogy támogatom az állatkísérleteket, ez nem igaz. De az ott történtek teljes mértékben függetlenek voltak az embertől.

 

enesazegeszsegugy

A történet egy teljesen hétköznapi reggel elkezdődött tehát hajnalok hajnalán, mikor minden birka elhagyja a  karámját, hogy szabadon legelésszen Wales zöld dombjai között.

enesazegeszsegugy


A megmagyarázhatatlan események apró lépésekkel közelítették meg az ébredező városkát. Elsőnek a bekötő utakról érkeztek furcsa hírek úgynevezett “vérbárányokról”.  akik megkergették és megharapták a
korán kelő gazdákat. Aztán fejvesztve menekülő terelőkutyákról,
akik még  a nap végén sem voltak hajlandóak megközelíteni a fura barikat.

enesazegeszsegugy

Események  egymás után követték egymást, és a vérszomjas csapatok szinte átvették az uralmat az egész kisvárosban. Konkrétan egy egész  juhnyáj csapott teljes pszichotikus mámorban egy óriási dzsemborit a főtéren.

enesazegeszsegugy

A beszívott  barik  folyamatosan zaklatták  az embereket, összetörték az autókat, elüldözték a helyi pub törzsvendégeit  a kocsmárossal együtt, törtek zúztak a házakban, megették a függönyöket és minden mást is, amit egy növényevő állat  megehet. A  városka lakói elmondták, hogy máskor is láttak, például vihartól megvadult birkákat, de ilyen  tombolással még nem találkoztak; ugyanis a kis  gyapjasok falkába verődve kerítették be az embereket.

enesazegeszsegugy

A kiérkező rendőrök és a hatósági állatorvos sem találkozott még paranoid és betépett  birkákkal. Végül sikerült az állatokat összeterelni és  vért venni tőlük, mert elsőnek valami kórra gyanakodtak.

Mindenki igen meglepődött, mikor kiderült, hogy a juhok vérében igen magas volt a THC. Így derült ki, hogy az állatok legelés és a szabad bóklászás közepette betévedtek egy marihuána ültetvényre  és igen nagy mennyiségben fogyasztottak  a növényből. Az ültetvényt - vagy ami maradt belőle -később meg is találták.

enesazegeszsegugy

A hatósági állatorvos és a polgármester  reménykedik  benne, hogy nem lesznek elvonási tünetei az állatoknak.

enesazegeszsegugy

Képzeljük el ezeket a barikat, valahol viccesek, de látható, hogy egy békés állatból is milyen hatást vált ki. Meg nem is érdemes tönkre tenni magunkat és egyszer csak pszichiátrián ébredni, amolyan igazi zárt körű bulin, úgy hogy saját elménk - no meg a THC- ejt csapdába minket.

Tovább

​A tanulásnál jobb a gyakorlat

A múlt héten végig követhettük a tanárdemonstrációkat, a kockás inges  kontra fehér inges performance-ot, illetve anno aktulitását vesztett pártember visszatérését a közszereplés színpadára.

Azon gondolkodtam, miközben olvastam a híreket és követtem ezt a kockás inges forradalmat-amelybe nem tudom, hogyan férnek bele kockás ingesként  a magyar irodalom és történelem alakjai- hogy mi lehetne az a megoldás, ami valamilyen szinten közelebb hozná a feleket egymáshoz. Szerintem nem feltétlenül a nyugathoz kéne ragaszkodni – majmolni – hanem kelet felé kéne tekintenünk. Elképzelhetően sokat tanulhatnánk egy távol- keleti ország módszereiből.

A japán oktatási rendszerről biztosan hallottunk nyugati ember számára felfoghatatlan dolgokat- persze vannak árnyoldalai is, nem vitatom;  ezt a témát bővebben ki fogom fejteni egy másik bejegyzésben is - de mégis működik. Nagyon sokat nem változtattak az elmúlt években, de a különbözőségekről tényleg lehet példát venni.



Ahhoz tényleges képet kapjunk, fontosnak tartom, hogy ismertessem magát az oktatási rendszerüket. A japán gyerekek 6 éves kortól 13 éves korig járnak shougakkou- ba - általános iskolába – ezt követi az úgynevezett chuugakkou időszak  –  ez nálunk a középiskolának felel meg -  és végül az egyetem előtt tanulnak még koutougakkou- ban,  amit  főiskolaként lehet fordítani, de ez inkább főiskolai előkészítő. A chuugakkou és a koutougakkou is 3 éves képzést jelent. A jó egyetemekre vagy főiskolákra való bejutást  nem csak a teljesítmény, hanem a középiskola és a főiskola jó megválasztása is meghatározza. Nagyon nagy a verseny a tanulók és az iskolák között, és mivel a japán társadalom kifejezetten eredmény orientált, ezért elkerülhetetlen, hogy a gyerekek ne járjanak valamilyen szakkörre (iskolákban kötelező kurzusok vannak, amelyek kiváltják a magánórákat, mert olyan eredményesek) vagy a tanárok továbbképzésre.
 

A japánok úgy tartják, aki tanít az képviseli magát az intézményt, az egész tanári kart

és a kultúrát is.



Nézzünk meg elsőnek egy átlagos japán általános iskolát, egy shougakkou-t.


Kezdjük el azon a szinten, hogy lehet olyan közösséget formálni, amelyik vigyáz a környezete tisztaságára, nem rongál, hanem épít.  A japán iskolákban – teljesen mindegy melyik szakaszról beszélünk- nincs iskolai takarító, hanem a gyerekek takarítják ki az egész iskolát. Minden nap ebéd után az iskolai folyosókat, a mellékhelységeket, zuhanyzókat, az ebédlőt és az iskola udvarát is a tanulók takarítják ki. Az osztályok minden hét elején megkapják, hogy melyik csoportnak hol kell   teljesítenie  ezt a feladatot. Ennek a módszernek az a célja, hogy figyeljenek más munkájára és a környezetük tisztaságára.


 

Ez a figyelem működik is, hiszen ezzel a saját munkájukat könnyítik meg.



Náluk is választanak heteseket – ők felelősnek hívják őket- szinte hasonló a feladatkörük, mint itt nálunk, de itt a  felelősségen van hangsúly. A felelős feladatai közé tartozik többek között a helyben főzött ebéd kiosztása a társainak – ide beletartozik a terítés is – utána pedig összeszedni mindent és levinni a konyhára. A felelős gondoskodik az „osztály  kis kedvencéről”, ami lehet madár , teknős vagy béka, máshol kismalacot tartanak. Figyelnie kell az állat egészségére és takarmányozásáért is felel. Itt még nem ér véget a feladatok sora , mert neki kell frissítenie folyamatosan a faliújságot – programokról, új képzésekről – és az eredményekről, változásokról tájékoztatni az osztálytársakat.
 

 Mire beletanulnak, pont új feladatkört tanulhatnak meg .
 

Azt képzeljük el, hogy ezek a srácok közben folyamatosan tanulnak, dolgozatot és
házi feladatot írnak.

A kisállatokról való gondoskodás mellett , a japán oktatás fontosnak tartja , hogy közelebb hozzák a gyerekekhez  a természetet. A kisállatokkal az osztályteremben foglalkoznak, de ami nagyon érdekes- engem megfogott- hogy a takarmányt az iskola udvaráról szerzik be  az állatoknak. Pontosabban a saját tankertjükből.

Még a high tech Tokióban is, bizony. 

A tankert nem csak a biológia órához kell, hanem azért is, hogy a gyerekek megtanulják a növénytermesztést. A saját maguk által termesztett zöldségeket és gyümölcsöket szüretkor maguk dolgozzák fel  és később  az általuk leszüretelt zöldségekből és gyümölcsökből  lesz az ebéd. Azt eszik , amit megtermeltek. 

 

Tehát valamilyen szinten önellátóak ezek az intézmények és a kisdiákok megtanulják, hogy mennyi odafigyelés és munka kell a mindennapi élelmiszerek megtermeléséhez.



 

Japánban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a sportra, így az úszásra is.  Minden iskola rendelkezik –  amelyik nem,  az a közeli sportlétesítménybe küldi a diákjait- medencével.  Nem csak megtanulnak úszni, hanem a torna órák keretében rendszeresen űzik ezt a sportot. Mondanom sem kell,  hogy az úszómedencét és az öltözőket is a diákok tartják rendben. 

Ők is töltik fel és ürítik is ki a medencéket  és szerzik be az alapvető eszközöket.

A tanulmányaik során az általános iskola második felében a gyerekeknek lehetőség nyílik arra, hogy valamilyen jószolgálati  tevékenységet  válasszanak maguknak az adott évre.  A  jó ügy támogatása úgy valósul meg, hogy a osztályon vagy évfolyamon belül csoportokat hoznak létre és így dolgoznak közösen a választott  ügyön. A lényege, hogy ki kell találni valamit, amivel előre mozdítják az adott célt.  Ez bármi lehet a szelektív hulladék gyűjtéstől egészen irodalmi est szervezéséig.

 

Ez bármi lehet a szelektív hulladék gyűjtéstől egészen irodalmi est szervezéséig vagy az iskolai játékok újra festése is.

 


Ami számunkra elsőnek fura lehet, hogy az osztályok nem maradnak együtt. 2 évente újrasorsolják a diákokat. Ennek az a célja, hogy ne kényelmesedjenek el az adott osztályban és megismerhessék az évfolyamtársakat. A második érdekesség, hogy a speciális oktatást igénylő diákok –  tanulási nehézségekkel küzdő vagy nem súlyosan speciális tanulókról van szó  – együtt tanulnak a többi diákkal ugyanabban az iskolában. Ha csak egy ilyen típusú tanuló  van az egész évfolyamon, az iskola akkor is biztosít neki olyan nevelőt, aki segíti a tanulmányait.

Azért tanulnak együtt, hogy akinek segítségre van szüksége hozzászokjon a követelményekhez – felmentés nincsen – és azok a tanulók , akiknek nincsen ilyen hátrányuk, természetesen viszonyuljanak hozzájuk.

A nagyobb diákok lehetnek később mentorok is, akik segítik a kicsiket az iskolai életben. Megmutatják nekik, hogy milyen az iskolai élet, de nem ám  "kicsaplak az udvarra és találd fel magad!" címszóval!  Ez nagyon fontos megbízás a felsős fél számára, hiszen rajta múlik , hogy az újonc mennyire tud beilleszkedni. A kicsik számára ez nagy segítség, mert támaszt kapnak a nagyoktól, még akkor is, ha valamelyik tanárral vagy osztálytárssal probléma adódik.


 


A csoportfeladatokat is  tőlük tanulják meg először, és a kötelezően választott szakkörökre is elkísérik őket.


Kötelezően választott szakkörök .... ezek ténylegesen kötelezőek, minden tanulónak,  kezdve az egészen picitől a nagyokig, választaniuk kell legalább 2  fajtát, ha nem többet.  A szakkörök vagy klubok felhozatala nagyon széles.  A sportszakkörön keresztül, zenetanuláson át a sushi készítésig mindent felölelhet. Ezek mind nagyon jó csoportformáló erővel is bírnak, azon belül  fejlesztik is a gyerekeket.  Tulajdonképpen kiváltják  a  különórákat, amelyek itt  sem olcsóak. Azt hiszem, az benne a legjobb, hogy  a szakkörök kiváló minőségű oktatást nyújtanak. Tehát ez nem sima napközi, és a képzést tartó tanár érdeke is, hogy a diákjai jól teljesítsenek.

Japán teaszertartást gyakorolják  egy általános iskolában.

A teljesítésről is másképpen gondolkoznak, illetve az osztályozásról is.  Az érdekesség,  hogy az általános iskolások bizonyítványaiban nincsenek jegyek , csak jellemzések. Alapvetően nem a tantárgyakra helyezik a hangsúlyt- mint matek, nyelvtan stb. - hanem az órán tanúsított érdeklődésre. Az ilyen jellemzések segítik a későbbiekben őket a tanulmányaikban.

Ami még fontosabb, nincsen bukás az általános iskolákban – a középiskolákban már jóval szigorúbbak ezzel- aminek az oka, hogy  szeretnék úgy nevelni a gyerekeket , hogy ne a jegyekért hanem magáért a tanulásért tanuljanak.

Természetesen más a kultúránk és másképpen állunk hozzá bizonyos dolgok megoldásához. A mindennapi élettől kezdve  és most aktuálisan az oktatást tekintve is. Szerintem, igaz ez tényleg egy erős szubjektív vélemény, érdemes lenne egy – két alapvető dolgot átvenni.  Kifejezetten érdekelne, hogy milyen lenne, ha  a magyar iskolákban saját maguk után takarítanának a gyerekek és lennének tankertjeik is. Esetleg arra tanítani a gyerekeket, hogy magáért a tanulásért tanuljanak. Érdeklődjenek, nézzenek utána a dolgoknak, ne csak azt tanulják meg, ami a tankönyvekben található. A japán iskolák nagyra értékelik azokat a diákokat, akik tovább gondolják az adott témát. Sok előadást tartanak már egészen pici iskolás koruktól az életkoruknak megfelelő témákban – ami ugye nálunk nem működik, mert milyen stresszes dolog már ez! Következmény: szinte senki sem tud normálisan beszélni. 

A japán tanárok messzemenően figyelembe veszik a plusz munkát, és egyértelműen jutalmazzák is.

Visszatérve a jelen helyzetre kis hazánkban, itt nincs így. Saját tapasztalatként meg kell említenem azt, hogy aki érdeklődőbb és arra vetemedik, hogy teljesen belemerüljön egy adott témába, feldolgozza és meg is írja azt - mert szereti, vágyik a tudásra és arra, hogy átadhassa a többieknek – és végül nem az osztálytársak vágják el, hanem maga a tanár. El  se jut a többiekhez, mert olvasatlanul a tanári fiókban végzi. Sokszor találkozom ezzel a helyzettel – majd ez is egy másik poszt lesz, mert hosszú és összetett téma-  és meg kell  állapítanom, gyakran olyanok mennek el tanítani, akik nem hogy pedagógiai érzékkel nem rendelkeznek, de konkrétan személyiségzavarosak.

A japán nevelési stílushoz visszatérve;  ez a hozzáállás segíti a gyerekeket, hogy felelősséget tanuljanak és gondoskodjanak egymásról, figyeljenek egymásra.
A rendszer kemény, de élhető és célravezető.

Végül is ők túléltek 2 atomtámadást és a nulláról építették föl újra Japánt. 

 

Ebben az oktatási rendszerüknek is nagy szerepe volt.

Tovább

A tűzben született üvegparipa

Az üvegművesség egészen az ókorig nyúlik vissza. Az évezredek során az üveg alakításának művészete számtalan változáson ment keresztül. Más módszereket és igényeket szolgáltak ki a mesteremberek az évszázadok során, de egy valami nem változott.

üveg ló üvegolvasztó művész tűz

A csoda, ahogy a földi anyag eggyé válik a tűzzel, hogy valami új alakban, újjászületve teremjen erre a világra. Francisco Lopez Serrano az régi módszerekhez nyúlt vissza, hogy megteremtse ezt a gyönyörű üveglovat.

Tovább

Felnőttek Napja

Minden kultúrában más más szokások övezik a nagykorúság megünneplését. Ma már az európai hagyományok elvesztették azt a szakrális ünnepi szokásokat, ami által egy nő vagy egy férfi egy beavatási szertartás során nagykorúvá válik és teljes jogú tagja lesz a társadalomnak vagy közösségnek, annak minden kötelezettségével és jogával.



Egyszerűbben szólva: nincs benne semmi szépség. Megkapjuk a személyit, szavazhatunk, adózhatunk, házasodhatunk és minden felelősség minket terhel. Persze megünnepeljük
a 18. szülinapot, barátokkal és a családdal is. A világ túlsó felén - Japánban - a lányoknak megadatik a felnőtté válás különleges eseménye. Létezik egy ősi ünnep amit i.e. 714 óta tartanak, amikor a fiatal uralkodó új ruhát öltött, új frizurát kapott, ezzel is jelezve
a felnőttkorba lépését. Az ünnepség gyökerei az ősi sintó vallás rituáléhoz llehet visszavezetni. A szentélyeket a többség az ünnepek mellett minden hónap 1. és 15. napján keresi fel
.

 

A "Felnőttek Napja" is január 15- én ünnepelték, ma már annyiban változott ez a szokás, hogy január 2. hétfőjére teszik. 

A Nagykorúság Ünnepe régi hagyomány, amely az ókori Japánban nagy tűzünnepek számított. Akkor 6 db óriási oszlopokkal alátámasztott fáklyát kellett a templom körül hétszer körbevinni a férfiaknak. A lényege ennek a szertartásnak az volt, hogy tudatosítsa minden nagykorúval a felnőttséggel járó felelősséget. Ma már annyiban változottak a szokások, hogy a férfiak lehetnek öltönyben, de sokan még most is felveszik erre az alkalomra megfelelő hagyományos ruhát sötét kimonót és hakama-t.

Az ünnep igazából a lányokról szól, akik ilyenkor gyönyörű furisode nevű kimonót öltik magukra - ezt a kimonót csak a hajadonok hordhatják- melynek hosszú ujja van, és „zóri” szandálban vonulnak csoportosan a városban. Ezen napon a hagyományokat követve ellátogatnak a sintoista szentélyekbe, ahol rituális megtisztulási szertartáson vesznek részt. Elsőnek megmossák a kezüket és a szájukat és csak ezek után léphetnek be a templomba.Miután ezeket megtették, akkor léphetnek be a templomba és tehetik fel a fogadalmi táblákat és a saját kézzel írt kívánságaikkal. 



Japán más területein, megemlékeznek azokról a szülőkről, akik nem tudták megélni gyermekük nagykorúságát. Azok a lányok, akik elvesztették szüleiket a kimonójukon viselik szüleik fényképét végig a szertartások alatt. Emlékeznek és nem felejtik el azokat a barátokat, osztálytársakat akik valamilyen szerencsétlenség folytán - például a Fukushimai katasztrófa - nem élhették meg ezt a napot.

Ez egy kicsit kétarcú ünnep, amely együtt jár az emlékezéssel  a jókedvek és az önfeledt szórakozással, igaz csak Tókióban. Ott ugyan is az évek alatt kialakult egy új szokás, ami ceremóniák utána következik. Minden új felnőtt ellátogat tokiói Disneyland- be és vígan pózolnak a Mikivel és Minnivel, illetve a második kedvenc helyük a Toshimaen vidámpark, ahol a birodalmi rohamosztagos is megjelenik.
 



Végül is most már nem kiskorúak és szabadon ihatnak alkoholt, dohányozhatnak és minden tettükért saját maguk felelnek.

Tovább