ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Okinawa a Japán kuriózum

Előző bejegyzésemben Okinawáról, mint potenciális és egzotikus nyaraló helyről írtam, de a most nem csak a tengerpartokat, szórakozási egységeket fogom bemutatni, hanem magukat az okinawai embereket, akik nem japánok - illetve azt, hogy viszonyulnak Japánhoz és az idegenekhez; azon belül kultúrájuk egy igen fontos részét, az egyik legnépszerűbb harcművészeti ágat: a karatét.

idegen

Akkor nézzük meg közelebbről az okinawai embereket, ami azért is érdekes, mielőtt lejapánoznánk őket, le kell szögeznem : ők nem japánok, bár a nyelvük közös ágról ered , még is nehezen értik meg egymást.


Ők a rjúkjúi vagy  ahogy saját

magukat nevezik : uchinaanchūkök.

idegen

A rjúkjúi nyelv különleges abból a szempontból, hogy összesen 800 nyelvjárás létezik! Viszont most nem fogok lingvisztikai öngyilkosságot elkövetni, hogy mindet ecseteljem. Tehát maradjunk az egyszerű dolgoknál, kedves olvasóm: a rjúkjúi nyelven belül 5 nyelvet különböztetnek meg.

Ezek pedig a következők : az okinawai, az amami, a mijako, a jaejama és a jonaguni. Ezen nyelvek között jelentős tipológiai eltérések találhatóak.

idegen

A rjúkjúi nyelveket mintegy 1 millió ember beszéli, ám legnagyobb részük az idősebb korosztályból  kerül ki, a fiatalabbak már szinte mind az okinawai japánt beszélik, igaz értik őseik nyelvét, de a mindennapokban már nem használják. Sokszor lehet találkozni ezzel a kettősséggel Okinawa városaiban, mert kiírják Japánul és rjúkú nyelven is az információkat.

idegen


Oké, ha a nyelvekben különböznek, akkor még miben?

A mentalitásban.

idegen

Az éghajlat, a trópusi meleg egy kicsit lazábbá teszi őket. Nyugodtabbak, ráérősebbek, de nem annyira közvetlenek, inkább szégyenlősek és ami még érdekesebb, kerülik az idegenekkel a közelebbi testkontatktust, ami ázsiai népeknél nem annyira bevett szokás.

idegen

A főszigeteki japánok sem fognak megölelgetni, de ők simán leülnek melléd a buszon vagy a metrón. Az okinawai őslakosok és az ottani  japánok nem. Inkább végig állják az egész utat. Ez nem modortalanság részükről, egyszerűen szégyenlősek.  

idegen

Az  itt élők nagyon békések és békeszeretők, nem igazán lehet hallani panaszkodást vagy hangos szóváltásokat. A béke iránti vágyuk főleg a második világháború alatt történt borzalmakra vezethető vissza. Az amerikai katonák kegyetlenkedései mély nyomott hagyott a sziget lakókban és az utóbbi kutatások azt mutatják, hogy a még mindig ott állomásozó amerikaikat szeretnék határukon kívül látni.
 

Hitük, vallásuk

idegen

A rjúkjúi vallás ősi animista - sámánista vallás. Pontosabban ezekkelel a gyökerekkel rendelkeznek, de a Japánban lévő más vallások, így a sintoizmus, a buddhizmus vagy a kínai vallásfilozófiai irányzatok, mint a taoizmus vagy kungfucianizmus is hatással voltak az ősi hiedelmekre.

idegen

A sámánok kizárólagosan csak nők lehettek, mert a főistennőjüket  - ugyanúgy mint a sintoizmusban Amaterasu (天照)) - Amamikut - kinek férfi és női oldal is van- szolgálják, aki  az otthon és a tűz istennője .  

idegen

Mindig a család legidősebb nő tagja végezi el a neki szánt szertartásokat.Napjainkban szinte minden családnak 3 szentélye van a házban: egy sintoista, egy buddhista és az ősi vallást képviselő hinukan  szentély, de először mindig az otthon istennőjének szertartását végzik el.

idegen

A Rjúkjú-szigeteki vallást gyakran nevezik kosintónak is, amelynek jelentése „az ősi istenek útja”, mert Japánban a sintó legősibb változatának tartják. Az ősi vallásban - mint nálunk is - tisztelték az állatok, növények szellemeit.

idegen

Tulajdonképpen istenként tekintettek rájuk.

A természettel való harmonikus együttélés a mai napig “természetes” számukra. A mára kialakult vallásban, amely igazából a sintoizmus-buddhizmus- sámánizmus  keverékén  nyugszik  fontos helyet kapnak a kamik (istenségek) és az ősök tisztelete.

A kamik ereje igen nagy, így képesek az emberek életébe beleavatkozni. A balszerencse okát gyakran ennek a kapcsolatnak az elhanyagolásában, illetve az ősök iránti tiszteletlenségben keresik.

idegen

A mai napig a  nők töltik be a vallási vezetők szerepét, az élükön a főpapnővel,  a noroval. A főpapnők ismerik csak az összes rituálét és szorosan együtt működnek a varázslókkal (icsidzsamá) és jósokkal (sandzsinszó), akik mind férfiak. Utóbbiak számítják ki a megfelelő napot a jeles eseményekhez, mint például a házépítés vagy a házasság. A vallási szertartások idejét holdnaptár segítségével számolják ki.

A két legfontosabb ünnepeik közé tartozik  a Holdújév, illetve az Obon fesztivál, amikor a halottak néhány napra visszatérnek az élők közé.

idegen
Obon fesztivál - a szellemek eljövetele 

Sok különleges mitológiai lénnyel rendelkezik ez a vallás.

idegen

Az egyik legismertebb a sisza sárkánykutyákhoz kapcsolódó hiedelmek.

idegen

Mindig 2 sárkánykutya őrzi rjúkjúi házakat.

Feladatuk megvédeni a ház lakóit, akár az ártó szellemektől, akár a gonosz emberektől, katasztrófáktól. Így ebből funkcióból kifolyólag a házak elé vagy tetőkre, illetve az ablakokba szokták helyezni őket, mindig párban. Az egyik sárkánykutyának csukva a másiknak nyitva kell lennie a szájának. A nyitott szájú sárkánykutya a házba belépő férfi (aki nem családtag) lelkét elveszi és csak távozáskor adja neki vissza, hogy addig amíg bent tartózkodik, békesség legyen a házban.

idegen

Léteznek másfajta szellemek is, mint például a kidzsimunák, akik 3-4 éves gyermek-kinézetű szellemek, a tengerparton élnek és hirtelen kialakult tüzeket - tűzvészeket okozhatnak, mert ellopják  a papír lámpásokban égő tüzet, de le lehet őket “fizetni” édességek felajánlásával.

Cukik.

Okinawa-Te


A szigetek elhelyezkedése miatt, rengeteg hatás érte az ott lakókat Kínából és Japánból is. A vallások, filozófiák a kereskedelmi -és politikai szabadság vagy függőség mind hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen a puszta kezes harc azon formája, amit ma úgy ismerünk: karate.

idegen


A 12. században kezdett kifejlődni egy külön állam ezen a területen amit ma Okinawaként ismerünk, amely 3 királyság igazgatása alatt állt. Mindegyik királyság élén egy független király állt külön állam berendezkedéssel, nemességgel és földesurakkal. 1429-ben Só Sin király egyesítette a 3 királyságot és 1526-ig, uralkodása végig .nevezik aranykornak ezt az időszakot.

idegen

A szigeteken Kína által előbb ismerték a lőfegyvereket, mint a japánok, de ez sem mentette meg őket a Japán hódítástól.

1609-ben a hódító szamurájok megtiltották a lakosság fegyverviselését. Erre dolgozták ki a fegyver nélküli harcmodort, de ennek voltak más előzményei is.

idegen

Az 1300-as évek körül Satto király uralkodása idején  kezdték el rendszerezni és oktatni  a harcosok számára a puszta kezes harcot, melyet akkoriban még „Te” - kezet jelent- néven ismertek. A tengeri szállítás és utazás miatt fel kellett készülni a támadásokra , ezért kellettek a jól képzett harcosok.  

A kínai kapcsolat révén elsőnek  kínai Kung-fu-t sajátították el.

A 15. századra a szamurájok érdeklődését is felkeltették  az Okinawa-Te technikái és tanulmányozni kezdték. Végül beépítették saját rendszerükbe, a Bushidoba.  A szamurájok esküt tettek, hogy az Okinawa-Te módszereit a szamuráj rend tagjain kívül senki nem ismerheti.

idegen

Az első igazi lépés az új puszta kezes harc létrehozásához a 1477-ben Sho Shin király által hozott lefegyverzési rendelet adta meg a lehetőséget.


Két ilyen iskolai is született : az egyiket „Te” néven ismeretes - amit nemesség tagjai fejlesztették, a másik oldalon pedig a „Kobudo” követői helyezkedtek el, melyet egyszerű emberek hoztak létre, halálos fegyverként használva a mindennapi használati eszközöket.
 

Aztán  1609-ben a  a fegyver viselést tiltó rendeletet még tovább szigorították a japánok. Ez  egy újabb lökést adott a fegyvertelen közelharc, önvédelem fejlődésének. Regénybe illően csak éjjel, félreeső helyen gyakorolhatták a technikákat.   Mivel nem mutathatták meg nyíltan harcművészeti tudásukat , ezért elrejtették őket a táncaikban.

idegen

Az okinawai férfi és női táncosok igen energikusan használják kezeiket és lábaikat tánc közben, minden mozdulatuk a kezdetetektől egészen a produkció végéig karate katara emlékeztetnek.

idegen

Az okinawa-te-nek két stílusban különböző irányzata alakult ki, mely technikában és fizikálisan is eltér egymástól. A Tomari és Shuri városokhoz és vonzáskörükhöz tartozó stílus a a shorin-ryu, a másik  ashorei-ryu, Nahahoz  és azon vidékekhez köthető, amelyek a  fővároshoz, a központhoz földrajzilag voltak közel. Funkcióját tekintve az utóbbit erős testalkatú, nagy teher bírású emberek gyakorolták. A keménységre tették a hangsúlyt, a mozdulatokat erős és tökéletes egyensúlyi állapotokból hajtották végre.

idegen

Az előbbi, shorin-ryu művelői a gyorsaságot, természetes mozgást és a légzéstechnikákat hangsúlyozták ki , ezért vékony testalkatú emberek számára vált előnyössé.

idegen

1868-ban a Meiji restauráció idején a karate hanyatlásnak indult. Értéktelennek tartottak mindent, ami hazai, és a nyugat majmolása háttérbe szorította a tradicionális hagyományokat, így a harcművészeteket is.

Sok iskola és mester tűnt el a feledésbe ezáltal, de a 20. század elején elkezdtek foglalkozni vele  nagyon komolyan és nekiláttak, hogy dokumentálják a karate kialakulásához köthető forrásokat.  1890-ben Okinawa teljes mértékben Japán fennhatóság alá került és végül engedélyezték a harcművészetek gyakorlását.

idegen

Így megnyíltak  dojo-k, amelyeket mindenki rangtól függetlenül használhatott gyakorlásra és tanulásra és ez a kezdeményezés hozzájárult a budo irányzatok fejlődéséhez és elterjedéséhez.

Tovább

A Távol- Kelet Paradicsoma

idegen

Imádom a vizet.

idegen

Azon belül a nagy nyílt vizeket, tavakat, tengereket, óceánokat. Nincsen ahhoz fogható élmény, mint amikor megmerítkezel minden élet forrásában és átadod magad az áramlatoknak.

Az utazás az egyik lételemem, szeretek új helyekre eljutni és olyan helyekről álmodni ahol még nem jártam. Elképzelem az utat amíg oda jutok, a tenger ízét, a Nap érintését és a különleges klíma fűszeres ízét.

idegen

Az utóbbi jelzők tökéletesen leírják

Japán egyik nagyon fontos szigetét:

Okinawa-t.



Japánul - 沖縄本島 - Okinawa-hontō, vagy - 沖縄島 - Okinawa-jima hívják.

Ez a földi paradicsom a Rjúkjú - szigetekhez tartozik , amelynek  egyik érdekessége, hogy tulajdonképpen egy vulkanikus szigetkoszorú.

161 gyönyörű szigetből áll, és ez a szubtrópusi világ 1300 km-en nyúlik el a kelet - Kínai - Tengeren.

idegen

Az okinawai idegenek - Japán szemszögéből

Okinawa, igazán unikumnak számít, mert eleve az itt élők “igazából “ nem japánok ( hosszú ideje szeretnék magukat kisebbségként törvényesíteni).

idegen

A harcművészetek bölcsőjének is nevezik, 1945 - ben  az amerikai hadsereg itt (Iwo Jima) mért döntő vereséget a Japán Birodalomra  (a mai napig állomásoznak amerikai katonák Okinawán, a helyiek legfőbb bosszúságára), itt élnek a legtovább és a legegészségesebben az emberek és végül de nem utolsó sorban a szubtrópusi vegetáció és állatvilág teszi még egyedibbé.

idegen

A  Ryūkyū Királyság zászlaja 1875 és 1879 között

idegen


Okinawa történelmi érdekessége közé tartozik, hogy fekvése miatt közelebb van Tajvanhoz , mint Japánhoz, ezért a kínai kultúra és politika erősen hatott erre a világra. A Japántól való távolság és elszigeteltség teret adott kínai befolyásra Okinawán. A 15. században önálló királyságként működött, melyet Ryūkyū Királyságnak neveztek.

idegen

Élénk kereskedelmi és hintapolitikát folytattak mind Japánnal, mind Kínával, de a kicsiny és elszigetelt királyság hosszú ideig nem tudta fenntartani függetlenségét. Először Kína vazullusa lett, de az Edo- korban egy japán daimyō -meghatározott területet uraló vezetőinek megnevezése- is vazallusává tette, így ettől kezdve az állam két nagyobb hatalomnak is hűséggel tartozott.
 

idegen


A Meji restauráció idején fontos volt a Japánok számára, hogy meghatározzák határaikat és birtokaikat.

1872- ben a Ryūkyū Királyságot Japán bekebelezte és 1879-re létre jött Okinawa megye, mely 1945-ben ismét a hatalmi harcok kereszttüzébe került.  A végső felvonásban több tízezer civil vesztette életét (nem szabad elfelejtenünk a 2 atombombát sem, illetve azt, hogy Okinawán az amerikaiak lángszóróval estek neki az embereknek).

Ez a 3 tény kimeríti a háborús bűn fogalmát, csak az általában a győztesekre nem vonatkozik.

A kapitulációt követően a sziget az USA fennhatósága alá került. Igaz 1952-ben Japán visszanyerte függetlenségét, de a katonai bázisok még mindig fellehetőek a szigeteken.


Miért is érdemes akkor Okinawára menni ?

idegen

A szubtrópusi éghajlat, az állatvilág, a tenger és a rengeteg történelmi és kulturális különlegességek miatt. Okinawa központjából  (Naha) komppal vagy bérelt  autóval bárhova eljuthatunk. A tömegközlekedés nem annyira fejlett, mint máshol Japánban, mert vonat itt nincsen (helyette van a komp) és a régi buszokon nem érdemes zötykölődni. Tehát mozgásunkban a bérelt autó és a komp segédkezik. 

idegen

Nahától  körülbelül 2 órás komp-úttal megközelíthető a sziget búvárparadicsoma.

idegen
Az óceán lakói szinte szelídek, olyan szinten megszokták az embereket.

  

idegen

Láthatunk gyönyörű korallokat, teknősöket, színes halakat.

idegen

Ha a Karácsonyunkat szeretnénk itt  tölteni - nagy a kísértés a részemről - akkor megcsodálhatjuk a bálnák vonulását, az erre specializált bálna néző hajókon - olyan mint a “fishpiknik” csak nagyobb tengeri emlősökre tervezték.
 

idegen

A szárazföldön nagyon színes és nagyon változatos fauna és flóra képviselteti magát. Európai szemmel nézve minden nagyon nagy és vad színű. Lehet látni óriási trópusi virágokat, gyümölcsöket és pillangókat. Viszont -mint már említettem- ez egy szubtrópusi éghajlat, annak minden hozadékával. Tehát , ha valaki utálja a mérges kígyókat (számos fajuk él a szigeten), bogarakat vagy fél a pókoktól, az készüljön fel , mind fizikailag, mind lelkileg, hogy itt minden pók és bogár : nagy!  

idegenHa a jövőben Okinawára látogattok és meg akarjátok előzni a óriásrovaros találkozást, akkor elsőnek úgymond tréningként nézzétek meg a csodás Ryugujo Pillangó Kertet! Miután megtapasztaltátok a természetnek ezen csodás gyermekeit,  semmi gond nem lesz a többivel, egyszerűen asszociáljatok pozitívan!

idegen

De azt pozitívumként kell megemlíteni , hogy szép színűk van vagy megkóstolhatjuk őket, mint helyi specialitást.

No nem a pók-bogár koktélként, hanem habu-borként. Habunak a mérges kígyókat nevezik és a hasonlóan a tequilához, a párlatokba teszik a jobb sorsa érdemes hüllőt.
Így biztos erősebb a bukéja.

idegen
 

Azért lehet olyan programokat találni , ahol  elvétve se fogunk találkozni a kis ízeltlábú barátainkkal. Az egyik ilyen program, amely gyönyörű és látványos, az Okinawa szigetének északnyugati részén található Churaumi Akvárium.

idegen

Japán egyik legnagyobb, leglátványosabb akváriuma.

idegen

Megismerkedhetünk az óceánok állatvilágával. Az akvárium akkora, hogy bálnák, ráják úsznak benne és te mint ember megérezheted, hogy tulajdonképpen milyen kicsi is vagy.  Lélegzetelállító!

Az élő történelem

idegen

Okinawa történelméről beszél minden  várrom, - más néven a gusukuk- , illetve a világörökség részének nyilvánította Shuri vár is, amely Okinawa megye székhelyén, Nahában található, és a rég letűnt királyság nagyságát hivatott szimbolizálni. Érdemes ellátogatni Kokusaidōri- be , amely átmenet a bazár és a tematikus bevásárló utca között.

idegen

Feltétlenül érdemes megnézni és elmélyülni a helyi kulturális szokásokban, erre a programra  kitűnő helyszín  Ryūkyū Mura . Ez a kis történelmi falu nagyon sok programot kínál az ide látogatóknak.

idegen

Találkozhatunk itt a 15. századi mesterségekkel, kipróbálhatjuk magunkat fazekasként vagy szoborfestőként, esetleg megpróbálhatunk játszani a sanshinnon is.

idegen

Megfigyelhetjük az ősi tradíciók megelevenedését, hallhatunk taiko dob koncertet vagy az ünnepekhez kapcsolódó szertartásokat  kísérhetjük figyelemmel. A lampion fesztivált egyszerűen nem lehet kihagyni.


 

Tengerpart & Rileksz  ;)

idegen

A fő szigeten is több strandolásra alkalmas partszakasz található, azonban megközelítésük kocsi nélkül elég nehéz és költséges, így érdemesebb lehet komppal átutazni egy közelebbi kis szigetre, ahol a lélegzetelállító táj megcsodálása mellett pihenhetünk a parton, vagy akár búvárkodhatunk is az égszínkék, tiszta vízben ( szinte minden szigeten van búvár állomás , mely várja a profikat és a kezdő búvárokat is) .

idegen

Még több élményt nyújthatnak az Okinawa megyéhez tartozó délebbi szigetek is. A napozás és fürdés mellett kipróbálhatunk különböző tengeri sportokat - szörföt és az előbb említett búvárkodást -  bérelhetünk kicsi csónakokat és körbe hajózhatjuk az elszórt kicsi szigeteket, akár ki is köthetünk és élvezhetjük a szabadság édes ízét.

idegen

A tengerpartok közül lehet választani “civilizált” verziót - általában a szállodákhoz tartozó strandok tartoznak ide- ahol mindenfajta kényelemmel és könnyen megközelíthető vendéglátó egységekkel várják a pihenni és szórakozni vágyókat. A másik verzió, ha saját magad fedezed fel a pici kis öblöket, akár hajóval is, vagy létezik egy olyan lehetőség is, hogy bérelsz magadnak egy kis szigetet, amelyhez opcióként járhat egy kishajó is.

idegen

Mint mindenhol a világban, itt is különböző minőségű és árfekvésű szállások között lehet válogatni.

idegen

Megtalálható itt a luxus a sokadikon,5 csillagos szállodák, a japánok kedvenc sportjával, az óriási golf pályákkal és klubokkal  egyetemben, de lehet hangulatos kicsi bungalókat is használni vagy az előbb is említett saját bejáratú mini - szálloda szigeteket.

idegen

Sokszor írtam már Japánról, de ez a vidék talán még egzotikusabb és különlegesebb, mivel nem japán, pedig még is az.

idegen


 

Mindenesetre az biztos, hogy aki eljut Okinawára, Japán egy teljesen más arcát ismeri meg és különleges, látványos és szórakoztató élményekben lehet része.

Tovább

Hosszú menetelés 


Most, hogy mindenki foci lázban ég és folyamatosan a bejutásunkról és tovább jutásunkról beszél - bízik, reménykedik és gondolkodik - arra gondoltam bemutatok egy másfajta versenyt.

BEJUTAS

Amit Japánban ugyanolyan véresen komolyan vesznek, mint nálunk a focit és a szürke maci nacit (  :) ).

Konkrétan ez tényleg sportnak számít, a vele járó hozadékokkal, mint az edző, szurkolók, országos versenyek.  Igaz Dél - Koreában is gyakran van ilyen típusú verseny, de a  Japánok ezt kiterjesztették egyetemekre, középiskolákra  és cégek közötti versenyekre is .
 

Ez a verseny pedig, talán úgy lehet a legjobban lefordítani, hogy “szinkron menetelés”, aminek az alapjait a katonai alakzatokban kell keresni, amit átvettek a cégek és az iskolák is.

Itt most az egyik egyetemi verseny egyik résztvevőjének produkcióját tekinthetitek meg.

Tovább

Betépett barik és vadkender meséje 

enesazegeszsegugy

Az utóbbi időkben megint sokat hallani arról, hogy legalizálják a marihuána fogyasztást. Viszont le kell szögeznem, hogy a marihuána használata az orvosi felügyelet mellett - ezt a módszert főleg  végstádiumban  szenvedő rákos betegeknél alkalmazzák - teljesen más hatást vált ki mint az, hogy valaki erősen nagy mennyiségben folyamatosan pszichedelikumokat használ  mértéktelenül.

enesazegeszsegugy


Egyik jó barátom,aki gyakorlópszichológus az egyik egészségügyi 
intézményben, rengetegszer találkozik a marihuána és más drogok rendszeres használata által okozott személyiségtorzulásokkal és
pszichotikus zavarral. Az érdekesség ebben a helyzetben, hogy akár
az első 1-2 szerhasználat után hosszabb időre kialakulhatnak ezek a
fizikai és lelki üzemzavarok.

enesazegeszsegugy

Tehát a marihuána nem jó, értem?

Ez a fajta kábítószer, mint ahogy az előző sorokban is említettem, egyaránt hat mind fizikailag mind mentálisan és ki kell hangsúlyoznom azt, hogy hosszú távon kifejezetten a negatív tulajdonságait ismerhetik meg rendszeres használóik ennek a vegetációnak.

Mik is ezek a negatív tényezők?

Károsíthatja az idegrendszert  és a finomabb energiacsatornákat.
Az utóbbiak nagyon érzékeny rendszerek, és nem nehéz megzavarni bármilyen elmére ható anyaggal. Hallucinációkat élhetünk meg, és
bizonyos esetekben hosszabb időre akár a józan eszünket is elveszíthetjük. 

 

enesazegeszsegugy

Lehet hogy szokatlan élményekben részesülünk, de ez messze áll bármilyen spirituális tapasztalástól.

A marihuánára jellemző, hogy első használatakor békés,  ellazult, relaxációs hatást érhet el használója, a későbbiekben előfordulhatnak igen komoly hangulatváltozások és a bennünk lévő elfojtott érzéseket, indulatokat, tudattartalmakat hozhatja felszínre.  

enesazegeszsegugy

A rendszeres használóknál ezért előfordul gyakori szorongás és pánik megélése. Tudományosan alátámasztott tény, hogy a marihuána az agy észlelési képességét rombolja és ezáltal non stop hallucinációk  lephetik meg a gyanútlan használót még akkor is, mikor épp  nincs a szer hatása alatt. A rendszeres használat esetén a boldogság és  az öröm  egyensúlyáért felelős  kémiai anyagok termelését az emberi agy megszünteti és emiatt alakul ki a fizikai és a pszichés függés, motiválatlanság, hangulatzavar.

enesazegeszsegugy


Egyszerűen: átalakítja a központi idegrendszert és emiatt rontja a kognitív képességeket.


Hosszabban:

károsítja a memóriát az agysejteket és megváltoztatja a hangulatokat, így az érzelmeket, a  gondolkodást, az örömérzetet, de a testi koordinációban és a reflexekben is káoszt okozhat. A prefrontális kéregben okozott hatása miatt egy idő után durván torzul a használó személyisége.

De ez még nem minden: 


lerombolja az agyalapi mirigyet ennek következtében vérnyomás problémák léphetnek fel és az éhség  és szomjúság érzet  se a  megfelelő módon lesz dekódolva. Az információáramlás sérül, ezért bizonyos testi érzetek hiányosan  jutnak el a központi idegrendszerhez.

enesazegeszsegugy


A károsodás következtében az elménk nehezen tudja elválasztani a valóságot az álomvilágtól. A két “világ”  emiatt gyakran összemosódik,
ami tudatzavarhoz vezet. A gondolkodásunk meglassulttá  válik, eltűnik
a motiváció és hangulatingadozás lép a helyébe.
A hangulatingadozás következményei lehetnek az agresszió, a hirtelen érzelemkitörés, depresszió szorongás, pánikbetegség kialakulása.

Összefoglalva: csupa móka kacagás az élet a fűvel, igen hasznos kipróbálni, de tényleg....

Természetesen kedves olvasó, lehet hogy úgy érzed, hogy túlzóak  az itt leírtak. Be tudom bizonyítani hogy abszolút nem, egy nemrégiben
Wales-ben történt random állatkísérlettel. Hozzátenném mielőtt még azt gondolná valaki rólam, hogy támogatom az állatkísérleteket, ez nem igaz. De az ott történtek teljes mértékben függetlenek voltak az embertől.

 

enesazegeszsegugy

A történet egy teljesen hétköznapi reggel elkezdődött tehát hajnalok hajnalán, mikor minden birka elhagyja a  karámját, hogy szabadon legelésszen Wales zöld dombjai között.

enesazegeszsegugy


A megmagyarázhatatlan események apró lépésekkel közelítették meg az ébredező városkát. Elsőnek a bekötő utakról érkeztek furcsa hírek úgynevezett “vérbárányokról”.  akik megkergették és megharapták a
korán kelő gazdákat. Aztán fejvesztve menekülő terelőkutyákról,
akik még  a nap végén sem voltak hajlandóak megközelíteni a fura barikat.

enesazegeszsegugy

Események  egymás után követték egymást, és a vérszomjas csapatok szinte átvették az uralmat az egész kisvárosban. Konkrétan egy egész  juhnyáj csapott teljes pszichotikus mámorban egy óriási dzsemborit a főtéren.

enesazegeszsegugy

A beszívott  barik  folyamatosan zaklatták  az embereket, összetörték az autókat, elüldözték a helyi pub törzsvendégeit  a kocsmárossal együtt, törtek zúztak a házakban, megették a függönyöket és minden mást is, amit egy növényevő állat  megehet. A  városka lakói elmondták, hogy máskor is láttak, például vihartól megvadult birkákat, de ilyen  tombolással még nem találkoztak; ugyanis a kis  gyapjasok falkába verődve kerítették be az embereket.

enesazegeszsegugy

A kiérkező rendőrök és a hatósági állatorvos sem találkozott még paranoid és betépett  birkákkal. Végül sikerült az állatokat összeterelni és  vért venni tőlük, mert elsőnek valami kórra gyanakodtak.

Mindenki igen meglepődött, mikor kiderült, hogy a juhok vérében igen magas volt a THC. Így derült ki, hogy az állatok legelés és a szabad bóklászás közepette betévedtek egy marihuána ültetvényre  és igen nagy mennyiségben fogyasztottak  a növényből. Az ültetvényt - vagy ami maradt belőle -később meg is találták.

enesazegeszsegugy

A hatósági állatorvos és a polgármester  reménykedik  benne, hogy nem lesznek elvonási tünetei az állatoknak.

enesazegeszsegugy

Képzeljük el ezeket a barikat, valahol viccesek, de látható, hogy egy békés állatból is milyen hatást vált ki. Meg nem is érdemes tönkre tenni magunkat és egyszer csak pszichiátrián ébredni, amolyan igazi zárt körű bulin, úgy hogy saját elménk - no meg a THC- ejt csapdába minket.

Tovább

Japán gasztrosokk - 5 színtéren

Szerintem minden magára adó kíváncsi turista elsősorban a különlegességekre vágyik. Olyasmikre, amelyek  itthon nincsenek, mert ugye Budapesten lépten-nyomon göngyölik a sushikat és a makikat.

gasztro speciális félelmetes Japán

Miért kellene egy szimpla vendéglátó egységbe betérni?
 


Tegyünk úgy akkor, mint a bátor őslakosok, akik  természetesen kedvelik a közös vacsorákat... talán romantikus környezetben is .

De  nem feltétlenül!

A  japánok mindig a különlegesebb helyeken szeretnek mulatozni, ami nem feltétlenül a gasztroparadicsomot jelenti – de persze lehet nagyon finom az étel és ital kínálat- hanem a különleges élmények rapszódiáját.
 

gasztro speciális félelmetes Japán

Elsőnek hadd mutassak be egy különleges ninja éttermet. Az étterem a középkori japán polgárháború időszakában létezett titkos  ninja falut eleveníti fel.

gasztro speciális félelmetes Japán

Ha el szeretnéd kápráztatni barátaidat, akkor ez a szándék itt nem lesz egy füstbe ment terv. Konkrétan füst az lesz- amit szárazjégből  nyernek- , és ninja pincérek is.

gasztro speciális félelmetes Japán

A felszolgálás menete a következő :

füst,
ninja pincér megjelenik,
rendelsz,
füst,
ninja pincér eltűnik,

füst

és meg is jött az ennivaló.

gasztro speciális félelmetes Japán

Mókás ez a fajta felszolgálás, főleg azért, mert a ninják tökéletes merénylők voltak, ezért  lehet abban bízni, hogy a dobócsillagot pontosan dobják az asztalra a számlával együtt és nem téged találnak el.  Ami még érdekesebbé teszi ezt a helyet, hogy a megelevenített történelem által megismerhetjük a tökélyre fejlesztett  suhsi készítést is.  

Ha élvezitek a meglepetéseket, akkor a NINJA AKASAKA a ti helyetek.

Az ultramodern metropoliszokban, mint például Tokió, nem maradhatnak el a gasztronómiában a  robotok sem.

gasztro speciális félelmetes Japán

A Robot étterem is ezt a trendet képviseli. Konkrétan pörgős élmény lesz, enni nem fogsz sokat, mert nem az adagjairól híres, hanem a hiperaktív pörgős „robot showkról”.

Nehéz is lenne csak a ramenre koncentrálni, mert teljesen le fogja kötni a figyelmedet a dobos lányok és a repülő  bikinis kontra harci robotoknak öltözött táncosok küzdelme. Miután sikerült eldönteni, hogy melyik csapatnak van géppuskalába, utána sincsen pihenő, se a meghívott előadóművészeknek se a kedves vendégnek.

gasztro speciális félelmetes Japán

A szórakoztató előadások körübelül 3 órásak szünet nélkül, tehát érdemes előre megrendelni az aznapi vacsorát - ami igazából mindössze egy bento doboz- és felkészülni arra is, hogy ez a 3 óra relatív, mert  az attrakció akár 4 vagy 5 óráin át is tarthat.

gasztro speciális félelmetes Japán

A végtelenített műsoros vacsorát szinte megkoronázza minden esti előadás fénypontja: a motoros bemutató, amit lézer-effektekkel tesznek még retina-égetőbbé.


Ha mégsem a modern kor őrületére vágyunk, hanem egy kis elvonulásra, akkor a következő hely kifejezetten tetszeni fog.


Ez pedig „ The Lockup” – japán elnevezése ザ・ロックアップ 新宿店 -   ahol jól elzárnak egy börtön – elmegyógyintézet atmoszféráját árasztó horrorisztikus helyre .

gasztro speciális félelmetes Japán

Talán ez az egyetlen étterem , ahol összebilincselnek és bezárnak mielőtt megkapnád a kaját. Azt is olyan profizmussal kell elvenned , mint az igazi börtönökben: egy kis nyíláson keresztül.  

Az megkönnyíti a helyzetedet – igaz összebilincselt kézzel nem olyan könnyű- hogy az ajtókon lévő  bemélyedésben található mini guillotine- nal ki tudod nyitni a cella ajtaját; a celláét,  amibe előzőleg bezártak. Viszont az ajtó nyitásnak ára van , ugyanis a penge  alá kell tenned a kezed és közben nem látod mi történik ... aztán a kezedbe pottyan a kulcs ... izgi.
 

gasztro speciális félelmetes Japán

A cellátokban online  módon tudtok „kísérleti koktélokat és ételeket” rendelni, amiket kémcsőben, lombikokban és fura serlegekben , illetve
pléh tálcán szolgálnak fel, némi szemgolyóval és egyéb plasztik testrésszel díszítve.
 

gasztro speciális félelmetes Japán

A dizájn konkrétan szemez veled ☺, miközben hallgatod a hirtelen elsötétült folyosóról- vagy a saját kis celládban- az őrült lelkek sikolyait és az imitált gyilkosságokat. Természetesen az ételek is a hely hangulatát idézik, így ne lepődjünk meg a menü elborult fantázianevein sem.

Valahogy mindegyik „véres” és „gyilkos” illetve „boncolós”....


Ragadozóknak ideális hely a romantikázásra.

A következő  hely hasonlatos az előbbihez, de nincsenek műszemek és sikítások, viszont levágott fejekből ihatod a koktélodat vagy szakédat -műfogsorral, hogy meglegyen az est hangulata és  máris élvezheted egy
igazi börtönkórház ergonómiáját.

gasztro speciális félelmetes Japán

Ami esetleg megzavarhatja a különleges helyen elköltött vacsorát, az a hirtelen szirénázás- általában rendelés esetén használják; ha csúcsidő van, akkor egész nap szól a riasztó- és a szórakoztató egységként működő zsonglőrök, akik baltákat bohóckodnak. A dresszkód itt szigorú, de ha mégsem olvastuk el a házirendet, akkor sincsen baj, mert ehetsz és ihatsz amit akarsz, csak egy elzárt börtönkórházi kórteremben.

gasztro speciális félelmetes Japán

A menük elnevezése elég hátborzongató. Választhatsz  Bensőséges belsőséget- véres hurka -, Döglött Csirkét- csirke egyben tálalva - és Marha Agyat - steak- és  több hasonlóan kellemes nevű étket is.

gasztro speciális félelmetes Japán

Ha a vendégek felöntenek a garatra, rendszeresen megjelennek az  Alcatraz E.R. ápolói óriás nyugtatós szurikkal - amikben víz van- és lecsillapítják a börtönkórház lakóit. A fiúkat még le is vetkőztetik!

Összefoglalva: őrült egy hely.


Az utolsó  különleges étterem az Asadachi 朝起 , nem annyira a külsőségekkel, hanem az ételek rendhagyó választékával  csalogatja be a bátor és éhes vendégeket.

gasztro speciális félelmetes Japán

A hely maga nagyon szűk, de a menü konkrétan magáért beszél, mert hogy nyers.

gasztro speciális félelmetes Japán

Itt ehetsz, már ha szereted a „természet megváltozatlan ízeit”, gőtét – oké ez grillezve van- , bikaherét- férfiaknak férfiasságot ad, hogy a nőknek mit, azt nem tudom ☺ - és élő békaszívet.

gasztro speciális félelmetes Japán

Az “egyem a kis szívedet”  létjogosultságot nyer ezen a helyen, mert a béka szíve konkrétan ver a tányérodon!



Azt én értem, hogy az ételnek van lelke, de hogy eleven is..!


 

gasztro speciális félelmetes Japán

Tehát, ha valaki Tokióban járna,
 feltétlenül próbálja ki ezen fergeteges helyeket, már ha meri.

Tovább

Hinamacuri

Japánban nagyon szeretik a macurikat, azaz az ünnepségeket. A macurik valamilyen szakrális témához köthetőek, mint például a Hinamacuri is, amit Babaünnepként lehet fordítani. A Hinamacurit a lányok ünnepének is nevezhetjük, mert ez az ünnep főleg a lányokról szól ez a különleges nap Japánban, amit minden év március 3-án ünnepelnek. Különböző, lépcsőzetesen felállított állványokat takarnak le piros szőnyeggel és babákat raknak rájuk, amelyek a császárt, a császárnét, a kísérőiket és a zenészeiket ábrázolják, Heian-kori ruhákba öltözve.

Az első hinamacurinak, amit a lány csecsemőkorában tartanak külön neve van: hacudzekkunak nevezik. A családok általában február közepétől teszik díszszemlére a babákat és az ünnep elmúltával le is veszik őket. Azt tartja a mondás, hogy ha március 4. után is kint közszemlén vannak a babák, akkor az késői házasságot hoz a lánygyermeknek.

A babák megalkotásának és bemutatásának szokása egészen az ókori Kínáig Heian-korig nyúlik vissza. A kínai népszokás és hiedelem szerint a babákkal helyettesíteni lehet a lányokat, így ha valaki ártó szándékkal viszonyul a lánygyermekhez, akkor a baba átveszi ezeket a negatív energiákat.

Azon belül a bűn és a szerencsétlenség is átvihető a babákra, amiktől úgy lehet megszabadulni, hogy a folyókba dobják őket vagy elégetik. Japán némely területein még manapság is úsztatnak le babákat a folyókon. Ez a szokás úgy ismert, mint a Hina okuri, Nagasi bina vagy Hina nagasi. Mostanában, már nem hagyják a folyóba veszni a babákat. Igaz leúsztatják őket, de később a szentélyekbe elégetik őket.

A Hinamacuri ünnep hagyományos színe a fehér, zöld és a rózsaszín és a piros.
A fehér a tisztaságé, a zöld az egészségé a piros, vagy rózsaszín az életé , amely elűzi az ártó szellemeket. Általánosan egy egész készletet lehet felhalmozni, mivel generációról generációra mindig ráhagyják a babát a következő leánygyermekre. Általában a szülők vagy a nagyszülők vesznek babát a gyermek első Hinamacuri ünnepére. 

Az állványt, amire kerül, japánul hina dannak nevezik. A piros szőnyeg, színes csíkokkal a az alján, amivel az állványt takarják le, pedig dankake vagy hi-moszen. Területtől függően a babák elrendezése balról jobbra különböző lehet, de a szintenkénti elrendezés viszont megegyezik.

Nézzünk meg egy ilyen baba állványt, amely elrendezése ősi tradíciókig nyúlik vissza.

Az első szinten- felülről lefelé - látható a császári párt ábrázoló babák (dairibina). A császár botot tart a kezében , míg a császárnőt legyezővel mutatkozik. A császárnő-baba nem csupán kimonót visel, de egy „Dzsúni-hitoe” névre hallgató ünnepi tizenkét réteges kötelet is. A császári család még napjainkban is visel ilyet esküvői szertartások alkalmával. Hagyományosan a császár van a néző szemszögéből jobb oldalon, de időközben már a baloldalon is el szokták helyezni.

A babákat arany színű paraván (bjóbu) elé teszik, amik nagyon népszerű dekorációk Japánban. A babák mellett feltüntetik az adott év állatövi megfelelőjét is (most Tűz Majom). A tűz , mint az élet szimbóluma elengedhetetlen ezen az ünnepen is.

A gyertyatartók (bonbori) is ezt ábrázolják, amiket szilvavirággal és cseresznyevirággal díszítenek, ami a tavaszi időszakot szimbolizálja. Az őszibarack, a szilva és a cseresznyefa virága , mind a nőiességet, az életet és a szépséget, így a tavaszt jelképezik ezeken az oltárokon. Mindig tesznek őszibarack ágakat a császár és a császárné közé. Mindezek mellett szintén nagyon gyakori még japán kerti fácskákkal díszíteni, ezeket viszont bárhová lehet rakni nem csak a felső szintre. Itt is megkülönböztetnek két fajta fát: mandarin narancsfa (ukon no tacsibana) és cseresznyefa (szakon no szakura).

Utóbbit barackfa ággal is helyettesíthetik (kucsibana) ugyanis a Hinamacuri időszak a barackfa virágzásának időszaka.

Mint minden ünnepnek a Hinamacurinak is meg vannak a tradicionális ételei és italai.

A japánok ilyenkor a barackfavirágzás idején, összeülnek és elfogyasszák az ünnepi színekben pompázó különleges fogásokat. Ilyen a Hisimocsi a rombusz alakú rizstorta, szakuramocsi, (babpasztával töltött, rizstorta cseresznyelevelekkel) szintén kedvelt és fogyasztott étel ilyenkor. Nem csak a mocsi, de csirasizusi (különleges fajtájú szusi) is esznek ilyenkor és természetesen nem maradhat el a szokásos alkohol adag sem.

A sirozaké abban különbözik a szakétől - igaz a szakénak is van rengeteg formája-  , hogy édes és fehér és nem átlátszó vízszerű, de ugyanúgy erjesztett rízsből készítik. 

Ismert étel még az Usiodzsiru (leves kagylóhéjjal). A kagylóhéj az összetartozó emberpár szimbóluma, amit azért szokás feltálalni, hogy ezzel jelezzék, reménykednek benne, hogy gyermekük megfelelő férjet talál magának a jövőben.

Tovább

​A tanulásnál jobb a gyakorlat

A múlt héten végig követhettük a tanárdemonstrációkat, a kockás inges  kontra fehér inges performance-ot, illetve anno aktulitását vesztett pártember visszatérését a közszereplés színpadára.

Azon gondolkodtam, miközben olvastam a híreket és követtem ezt a kockás inges forradalmat-amelybe nem tudom, hogyan férnek bele kockás ingesként  a magyar irodalom és történelem alakjai- hogy mi lehetne az a megoldás, ami valamilyen szinten közelebb hozná a feleket egymáshoz. Szerintem nem feltétlenül a nyugathoz kéne ragaszkodni – majmolni – hanem kelet felé kéne tekintenünk. Elképzelhetően sokat tanulhatnánk egy távol- keleti ország módszereiből.

A japán oktatási rendszerről biztosan hallottunk nyugati ember számára felfoghatatlan dolgokat- persze vannak árnyoldalai is, nem vitatom;  ezt a témát bővebben ki fogom fejteni egy másik bejegyzésben is - de mégis működik. Nagyon sokat nem változtattak az elmúlt években, de a különbözőségekről tényleg lehet példát venni.



Ahhoz tényleges képet kapjunk, fontosnak tartom, hogy ismertessem magát az oktatási rendszerüket. A japán gyerekek 6 éves kortól 13 éves korig járnak shougakkou- ba - általános iskolába – ezt követi az úgynevezett chuugakkou időszak  –  ez nálunk a középiskolának felel meg -  és végül az egyetem előtt tanulnak még koutougakkou- ban,  amit  főiskolaként lehet fordítani, de ez inkább főiskolai előkészítő. A chuugakkou és a koutougakkou is 3 éves képzést jelent. A jó egyetemekre vagy főiskolákra való bejutást  nem csak a teljesítmény, hanem a középiskola és a főiskola jó megválasztása is meghatározza. Nagyon nagy a verseny a tanulók és az iskolák között, és mivel a japán társadalom kifejezetten eredmény orientált, ezért elkerülhetetlen, hogy a gyerekek ne járjanak valamilyen szakkörre (iskolákban kötelező kurzusok vannak, amelyek kiváltják a magánórákat, mert olyan eredményesek) vagy a tanárok továbbképzésre.
 

A japánok úgy tartják, aki tanít az képviseli magát az intézményt, az egész tanári kart

és a kultúrát is.



Nézzünk meg elsőnek egy átlagos japán általános iskolát, egy shougakkou-t.


Kezdjük el azon a szinten, hogy lehet olyan közösséget formálni, amelyik vigyáz a környezete tisztaságára, nem rongál, hanem épít.  A japán iskolákban – teljesen mindegy melyik szakaszról beszélünk- nincs iskolai takarító, hanem a gyerekek takarítják ki az egész iskolát. Minden nap ebéd után az iskolai folyosókat, a mellékhelységeket, zuhanyzókat, az ebédlőt és az iskola udvarát is a tanulók takarítják ki. Az osztályok minden hét elején megkapják, hogy melyik csoportnak hol kell   teljesítenie  ezt a feladatot. Ennek a módszernek az a célja, hogy figyeljenek más munkájára és a környezetük tisztaságára.


 

Ez a figyelem működik is, hiszen ezzel a saját munkájukat könnyítik meg.



Náluk is választanak heteseket – ők felelősnek hívják őket- szinte hasonló a feladatkörük, mint itt nálunk, de itt a  felelősségen van hangsúly. A felelős feladatai közé tartozik többek között a helyben főzött ebéd kiosztása a társainak – ide beletartozik a terítés is – utána pedig összeszedni mindent és levinni a konyhára. A felelős gondoskodik az „osztály  kis kedvencéről”, ami lehet madár , teknős vagy béka, máshol kismalacot tartanak. Figyelnie kell az állat egészségére és takarmányozásáért is felel. Itt még nem ér véget a feladatok sora , mert neki kell frissítenie folyamatosan a faliújságot – programokról, új képzésekről – és az eredményekről, változásokról tájékoztatni az osztálytársakat.
 

 Mire beletanulnak, pont új feladatkört tanulhatnak meg .
 

Azt képzeljük el, hogy ezek a srácok közben folyamatosan tanulnak, dolgozatot és
házi feladatot írnak.

A kisállatokról való gondoskodás mellett , a japán oktatás fontosnak tartja , hogy közelebb hozzák a gyerekekhez  a természetet. A kisállatokkal az osztályteremben foglalkoznak, de ami nagyon érdekes- engem megfogott- hogy a takarmányt az iskola udvaráról szerzik be  az állatoknak. Pontosabban a saját tankertjükből.

Még a high tech Tokióban is, bizony. 

A tankert nem csak a biológia órához kell, hanem azért is, hogy a gyerekek megtanulják a növénytermesztést. A saját maguk által termesztett zöldségeket és gyümölcsöket szüretkor maguk dolgozzák fel  és később  az általuk leszüretelt zöldségekből és gyümölcsökből  lesz az ebéd. Azt eszik , amit megtermeltek. 

 

Tehát valamilyen szinten önellátóak ezek az intézmények és a kisdiákok megtanulják, hogy mennyi odafigyelés és munka kell a mindennapi élelmiszerek megtermeléséhez.



 

Japánban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a sportra, így az úszásra is.  Minden iskola rendelkezik –  amelyik nem,  az a közeli sportlétesítménybe küldi a diákjait- medencével.  Nem csak megtanulnak úszni, hanem a torna órák keretében rendszeresen űzik ezt a sportot. Mondanom sem kell,  hogy az úszómedencét és az öltözőket is a diákok tartják rendben. 

Ők is töltik fel és ürítik is ki a medencéket  és szerzik be az alapvető eszközöket.

A tanulmányaik során az általános iskola második felében a gyerekeknek lehetőség nyílik arra, hogy valamilyen jószolgálati  tevékenységet  válasszanak maguknak az adott évre.  A  jó ügy támogatása úgy valósul meg, hogy a osztályon vagy évfolyamon belül csoportokat hoznak létre és így dolgoznak közösen a választott  ügyön. A lényege, hogy ki kell találni valamit, amivel előre mozdítják az adott célt.  Ez bármi lehet a szelektív hulladék gyűjtéstől egészen irodalmi est szervezéséig.

 

Ez bármi lehet a szelektív hulladék gyűjtéstől egészen irodalmi est szervezéséig vagy az iskolai játékok újra festése is.

 


Ami számunkra elsőnek fura lehet, hogy az osztályok nem maradnak együtt. 2 évente újrasorsolják a diákokat. Ennek az a célja, hogy ne kényelmesedjenek el az adott osztályban és megismerhessék az évfolyamtársakat. A második érdekesség, hogy a speciális oktatást igénylő diákok –  tanulási nehézségekkel küzdő vagy nem súlyosan speciális tanulókról van szó  – együtt tanulnak a többi diákkal ugyanabban az iskolában. Ha csak egy ilyen típusú tanuló  van az egész évfolyamon, az iskola akkor is biztosít neki olyan nevelőt, aki segíti a tanulmányait.

Azért tanulnak együtt, hogy akinek segítségre van szüksége hozzászokjon a követelményekhez – felmentés nincsen – és azok a tanulók , akiknek nincsen ilyen hátrányuk, természetesen viszonyuljanak hozzájuk.

A nagyobb diákok lehetnek később mentorok is, akik segítik a kicsiket az iskolai életben. Megmutatják nekik, hogy milyen az iskolai élet, de nem ám  "kicsaplak az udvarra és találd fel magad!" címszóval!  Ez nagyon fontos megbízás a felsős fél számára, hiszen rajta múlik , hogy az újonc mennyire tud beilleszkedni. A kicsik számára ez nagy segítség, mert támaszt kapnak a nagyoktól, még akkor is, ha valamelyik tanárral vagy osztálytárssal probléma adódik.


 


A csoportfeladatokat is  tőlük tanulják meg először, és a kötelezően választott szakkörökre is elkísérik őket.


Kötelezően választott szakkörök .... ezek ténylegesen kötelezőek, minden tanulónak,  kezdve az egészen picitől a nagyokig, választaniuk kell legalább 2  fajtát, ha nem többet.  A szakkörök vagy klubok felhozatala nagyon széles.  A sportszakkörön keresztül, zenetanuláson át a sushi készítésig mindent felölelhet. Ezek mind nagyon jó csoportformáló erővel is bírnak, azon belül  fejlesztik is a gyerekeket.  Tulajdonképpen kiváltják  a  különórákat, amelyek itt  sem olcsóak. Azt hiszem, az benne a legjobb, hogy  a szakkörök kiváló minőségű oktatást nyújtanak. Tehát ez nem sima napközi, és a képzést tartó tanár érdeke is, hogy a diákjai jól teljesítsenek.

Japán teaszertartást gyakorolják  egy általános iskolában.

A teljesítésről is másképpen gondolkoznak, illetve az osztályozásról is.  Az érdekesség,  hogy az általános iskolások bizonyítványaiban nincsenek jegyek , csak jellemzések. Alapvetően nem a tantárgyakra helyezik a hangsúlyt- mint matek, nyelvtan stb. - hanem az órán tanúsított érdeklődésre. Az ilyen jellemzések segítik a későbbiekben őket a tanulmányaikban.

Ami még fontosabb, nincsen bukás az általános iskolákban – a középiskolákban már jóval szigorúbbak ezzel- aminek az oka, hogy  szeretnék úgy nevelni a gyerekeket , hogy ne a jegyekért hanem magáért a tanulásért tanuljanak.

Természetesen más a kultúránk és másképpen állunk hozzá bizonyos dolgok megoldásához. A mindennapi élettől kezdve  és most aktuálisan az oktatást tekintve is. Szerintem, igaz ez tényleg egy erős szubjektív vélemény, érdemes lenne egy – két alapvető dolgot átvenni.  Kifejezetten érdekelne, hogy milyen lenne, ha  a magyar iskolákban saját maguk után takarítanának a gyerekek és lennének tankertjeik is. Esetleg arra tanítani a gyerekeket, hogy magáért a tanulásért tanuljanak. Érdeklődjenek, nézzenek utána a dolgoknak, ne csak azt tanulják meg, ami a tankönyvekben található. A japán iskolák nagyra értékelik azokat a diákokat, akik tovább gondolják az adott témát. Sok előadást tartanak már egészen pici iskolás koruktól az életkoruknak megfelelő témákban – ami ugye nálunk nem működik, mert milyen stresszes dolog már ez! Következmény: szinte senki sem tud normálisan beszélni. 

A japán tanárok messzemenően figyelembe veszik a plusz munkát, és egyértelműen jutalmazzák is.

Visszatérve a jelen helyzetre kis hazánkban, itt nincs így. Saját tapasztalatként meg kell említenem azt, hogy aki érdeklődőbb és arra vetemedik, hogy teljesen belemerüljön egy adott témába, feldolgozza és meg is írja azt - mert szereti, vágyik a tudásra és arra, hogy átadhassa a többieknek – és végül nem az osztálytársak vágják el, hanem maga a tanár. El  se jut a többiekhez, mert olvasatlanul a tanári fiókban végzi. Sokszor találkozom ezzel a helyzettel – majd ez is egy másik poszt lesz, mert hosszú és összetett téma-  és meg kell  állapítanom, gyakran olyanok mennek el tanítani, akik nem hogy pedagógiai érzékkel nem rendelkeznek, de konkrétan személyiségzavarosak.

A japán nevelési stílushoz visszatérve;  ez a hozzáállás segíti a gyerekeket, hogy felelősséget tanuljanak és gondoskodjanak egymásról, figyeljenek egymásra.
A rendszer kemény, de élhető és célravezető.

Végül is ők túléltek 2 atomtámadást és a nulláról építették föl újra Japánt. 

 

Ebben az oktatási rendszerüknek is nagy szerepe volt.

Tovább

A tűzben született üvegparipa

Az üvegművesség egészen az ókorig nyúlik vissza. Az évezredek során az üveg alakításának művészete számtalan változáson ment keresztül. Más módszereket és igényeket szolgáltak ki a mesteremberek az évszázadok során, de egy valami nem változott.

üveg ló üvegolvasztó művész tűz

A csoda, ahogy a földi anyag eggyé válik a tűzzel, hogy valami új alakban, újjászületve teremjen erre a világra. Francisco Lopez Serrano az régi módszerekhez nyúlt vissza, hogy megteremtse ezt a gyönyörű üveglovat.

Tovább

Felnőttek Napja

Minden kultúrában más más szokások övezik a nagykorúság megünneplését. Ma már az európai hagyományok elvesztették azt a szakrális ünnepi szokásokat, ami által egy nő vagy egy férfi egy beavatási szertartás során nagykorúvá válik és teljes jogú tagja lesz a társadalomnak vagy közösségnek, annak minden kötelezettségével és jogával.



Egyszerűbben szólva: nincs benne semmi szépség. Megkapjuk a személyit, szavazhatunk, adózhatunk, házasodhatunk és minden felelősség minket terhel. Persze megünnepeljük
a 18. szülinapot, barátokkal és a családdal is. A világ túlsó felén - Japánban - a lányoknak megadatik a felnőtté válás különleges eseménye. Létezik egy ősi ünnep amit i.e. 714 óta tartanak, amikor a fiatal uralkodó új ruhát öltött, új frizurát kapott, ezzel is jelezve
a felnőttkorba lépését. Az ünnepség gyökerei az ősi sintó vallás rituáléhoz llehet visszavezetni. A szentélyeket a többség az ünnepek mellett minden hónap 1. és 15. napján keresi fel
.

 

A "Felnőttek Napja" is január 15- én ünnepelték, ma már annyiban változott ez a szokás, hogy január 2. hétfőjére teszik. 

A Nagykorúság Ünnepe régi hagyomány, amely az ókori Japánban nagy tűzünnepek számított. Akkor 6 db óriási oszlopokkal alátámasztott fáklyát kellett a templom körül hétszer körbevinni a férfiaknak. A lényege ennek a szertartásnak az volt, hogy tudatosítsa minden nagykorúval a felnőttséggel járó felelősséget. Ma már annyiban változottak a szokások, hogy a férfiak lehetnek öltönyben, de sokan még most is felveszik erre az alkalomra megfelelő hagyományos ruhát sötét kimonót és hakama-t.

Az ünnep igazából a lányokról szól, akik ilyenkor gyönyörű furisode nevű kimonót öltik magukra - ezt a kimonót csak a hajadonok hordhatják- melynek hosszú ujja van, és „zóri” szandálban vonulnak csoportosan a városban. Ezen napon a hagyományokat követve ellátogatnak a sintoista szentélyekbe, ahol rituális megtisztulási szertartáson vesznek részt. Elsőnek megmossák a kezüket és a szájukat és csak ezek után léphetnek be a templomba.Miután ezeket megtették, akkor léphetnek be a templomba és tehetik fel a fogadalmi táblákat és a saját kézzel írt kívánságaikkal. 



Japán más területein, megemlékeznek azokról a szülőkről, akik nem tudták megélni gyermekük nagykorúságát. Azok a lányok, akik elvesztették szüleiket a kimonójukon viselik szüleik fényképét végig a szertartások alatt. Emlékeznek és nem felejtik el azokat a barátokat, osztálytársakat akik valamilyen szerencsétlenség folytán - például a Fukushimai katasztrófa - nem élhették meg ezt a napot.

Ez egy kicsit kétarcú ünnep, amely együtt jár az emlékezéssel  a jókedvek és az önfeledt szórakozással, igaz csak Tókióban. Ott ugyan is az évek alatt kialakult egy új szokás, ami ceremóniák utána következik. Minden új felnőtt ellátogat tokiói Disneyland- be és vígan pózolnak a Mikivel és Minnivel, illetve a második kedvenc helyük a Toshimaen vidámpark, ahol a birodalmi rohamosztagos is megjelenik.
 



Végül is most már nem kiskorúak és szabadon ihatnak alkoholt, dohányozhatnak és minden tettükért saját maguk felelnek.

Tovább

Hisztéria a köbön

Szinte az egész világot meghódította a rettegés. Félünk szinte minden hol és mindenkitől - már aki- így a leghétköznapibb dolgok is plusz rettegéssel bírnak. Mint például ez a kedves,  fehér ruhás,  arab nyelven halandzsázó és  táskával dobáló fiatalember is.
 

A paranoia időnként tényleg életmentő lehet, de mértékkel használjuk.

Tovább

Téli Fantázia


A Toshimaen vidámpark , az egyik legnagyobb szórakoztató parkok egyike Japánban, amely Nerima negyedben található, Tokióban. Ez a park talán azért is nagyon látogatott, főleg a nagyon forró és fülledt japán nyarakon, mert a vendégek kifejezetten szórakoztatóan hűlhetnek le.


 




 


Ez vidámpark, elsősorban a gyermekeket célozza meg, de a felnőttek is több mint 30 rendkívül izgalmas hullámvasúttat próbálhatnak ki. Az egyik legnagyobb szenzációjuk a vízi vidámpark, amely magában foglalja a Szörfmedencét, a Lusta folyót, a Hullámmedencét, valami úgynevezett Nautic Jetet. Hozzáteszem több mint 25 vízi csúszda található itt, az egyik legmagasabb pedig 22 méterrel a föld felett található és legalább 195 méter hosszú. Hosszan tartó élmény a nyári kánikula kellős közepette.



 

A teltház fogalma egy kicsit mást jelent 

De mitörténik télen ezen a napon?

 A japánok imádják a fényeket. A karácsonyi és újévi időszak alatt- igen ők is ünneplik, mert sok keresztény él az országban azon belül divatként működik, mint más nyugati ünnep is - rengeteg helyen díszítik fel különböző fényszobrokkal és fényfüzérekkel a parkokat, tereket és épületeket.


Télen különleges fényszobrokat állítanak ebben a parkban, amiket egész évszakban csodálni lehet.


Íme:

Tovább

Köszöntelek!

A kulturális  szokások országonként változnak. Valahol nincsen nagy különbség két kultúra találkozásánál,de minél messzebbre kalandozunk annál különlegesebb szokásokkal találkozunk. Előző blogunkban a gesztusokat jártuk körbe,de a mostani bejegyzést úgymond “protokollárisabbá” tesszük.  Az etikett és a protokoll szabályai nemzetköziek, még is érdemes néhány mozzanatot elsajátítanunk – ami lehet verbális vagy non-verbális kommunikáció – ha egy idegen országba szeretnénk  a kapcsolatainkat elmélyíteni.

Egy kis empátia és odafigyelés minden helyzetben előre visz a céljainkhoz.

A felkelő nap országára ez különösen igaz. A második világháború óta  a Japán
gazdaság nulláról épült újjá (ne felejtsük el a Hirosimát és Nagaszakit sem)   jelentősen modernizálódott az ország átvéve a nyugati szokásokat és talán úgy tűnik hogy megkopott a régi tradíció, azonban a mai napig fellelhetőek és mindennapokban használatosak azok
a szigorú szokások és  szabályok, melyek nyugati szemmel lehet furcsának tűnnek.

Elmondható, hogy a japánok  nem várják el az idegenektől (gaijin), hogy ismerjék a szokásaikat, beszéljék nyelvüket, de bizalmat ébreszthetsz bennük, ha a tiszteled a hagyományaikat és hajlandó vagy elsajátítani néhány szót és alap viselkedési szokást. Igazából elvárják,de ez hozzátartozik Japán “Janus” természetéhez. Japánban mindennél fontosabb a tisztelet, a megbízhatóság,feltétlen engedelmesség és ami
igazán áthatja az egész társadalmat az az udvariasság. Európai szemmel ez megint egy merev dolognak tűnik,de nézzük azt az oldalát,hogy mennyivel gördülékenyebben
menne minden,ha itt is megadnánk a kölcsönös tiszteletet és udvariasságot egymásnak.

Itt Japán megint túl tesz mindenen, ugyanis ők akkor is igyekszenek udvariasak
lenni ,mikor nem akarnak. Ennek oka ,hogy a nyelvük sem engedi(nyelvtanilag lehetetlen),mert teljesen más mondat rendszerrel és megszólítással beszélgethetünk
a barátunk édesanyjával  vagy a barátinkkal a kávézóban. Erre van egy külön mondat szerkezet típus. A japán kultúra alapvetően nem verbális, így nem kell mindent szóban kifejezni, de az ösztönös udvariasság megköveteli, hogy rengeteg beszéddel vegyék körül a cselekedeteiket.
 

Így például a japánok szinte mindenért elnézést kérnek és az egyik leggyakoribb szó a “sumimasen”, azaz bocsánat.

A japán kommunikáció megértéséhez egy dolgot lehet hozzáfűzni: nem kell megérteni csak követni lehet,vagy nyugati szubkultúrából érkezőnek csúnyán szólva,utánozni.

Tovább

Gaidzsin helyzet

 Japánban az idegenekhez való hozzállás sokszor kétértelmű helyzeteket teremt. Maga a szó a „gaidzsin” idegent vagy külföldit jelent, de általában a fehér embert tartják gaidzsinnak.  

Itt az írásom elején még úgy tűnik, hogy ez igen egyszerűen megfogalmazható, hogy mi
az idegen fogalma Japánban. Pedig nem. Most kezdődik igazán a bonyodalom, amit mi nyugati szemmel minimum úgy látjuk:  ez mi?
 

Japánban mindent és mindenkit az aktuális csoport határoz meg, még a külföldieket is.
Itt mindenki idegen. Az aki nem az én városomban született vagy él. Idegen a másik
cégnél alkalmazott munkavállaló, de még az is, aki más csoportos sportot űz. Nekünk nyugatiaknak ez nagyon furának tűnik, de a japánok így határozzák meg magukat. Egyszerűbben szólva: mindenki idegen, aki nem hozzám tartozik.
 

Mégis léteznek még idegenebbek is.
 

Ők a Gaidzsin-ok, vagyis Mi.

Kívülről érkeztünk, így hozzánk teljesen másképpen állnak, mint a saját kis idegenjeikhez. Általában valamilyen formában ezt a tudtunkra is adják. Viszont mikor kérdezünk tőlük valamit – az átlag külföldi persze angolul- a második kérdés rögtön az lesz, hogy milyen
az élet Amerikában.  Valahogy az terjedt el köztudatban, hogy minden külföldi angolul beszél (ami való igaz, kivéve ha tudunk japánul), ezért ők amerikaiak. Persze sok japán tisztában van vele, hogy léteznek más nációk, de hirtelen az udvariasság jegyében ezt kérdezik vissza.

Ez a reakció reális és ésszerű, ámbár felfedezhető benne, hogy egy átlag japán nem igazán tudja, miképpen, milyen formában vannak jelen a külföldiek az életükben. Jellemzően magukból indulnak ki és úgy tartják, hogy a külföldieknek van egy saját kis csoportjuk vagy világuk (ami egyébként logikus, mert különben honnan jönnénk), ahol fel lehet őket fedezni. Mint ahogyan ők élnek van: egy csoportjuk (vagy több), ahol ők mozognak, élik életüket és együtt léteznek a csoportnormákkal.

Így képzelik el Gaidzsin Világot is, mint egy külön kis részt, ami együtt is és külön is mozog. Ha például valaki vegyes házasságban él akkor a gyermeke számíthat arra a kérdésre : szüleid hogyan ismerték meg egymást? 
 

A kérdés tényleg komoly, mert valahogy elképzelhetetlen számukra, ilyesmi  hogy történhetett meg. A hagyományos japán elképzelés szerint ez kimeríti a lehetetlen fogalmát. Mindenesetre, ha valaki Japánban találja meg a boldogságot, annak fel kell készülnie furábbnál furább kérdésekre és helyzetekre. Ebben az esetben mindig az aktuális szülő-gyerek viszony dönti el, hogy viszonyulnak a japán szülők gyermekük választásához.
 

Ami nem Japán az idegen.
 

Eleve olyan társadalommal rendelkeznek, ami maga is ellentmondásos. Így szinte természetesnek mondható, ha így reagálnak a külföldiekre. Nem tudják ténylegesen elutasítani őket, de távolságtartóak is egyben. Egyrészről hárítanak minden közeledést, másfelől nagyon kíváncsiak és szeretnék megismerni a külföldit, az idegent.
 

Igaz, ezt nagyon jól titkolják, mert úgy gondolják, hogy ami Japánban történik és van, az maradjon is ott.
 

Miért van erre szükség?
 

Az elsődlegesen a japánok harmóniára törekszenek az élet egész területén.
A konfliktuskerülést már gyerekként megtanulják és ezt az állapotot szeretnék megtartani. Az az elgondolás, ha túl nyitottak lennének a külföldiekkel kapcsolatban
vagy sokat engednének be (Japán bevándorlás politikája az egyik legszigorúbb szerte a világon), akkor az diszharmóniát teremtene.  Ha ez megtörténne előbb vagy utóbb aláásná a japán  társadalmat és annak összetartó erejét, megváltoztatná a szokásokat. Ebben az elméletben –valóságban- az az érdekes, hogy sok nyugati ünnepet átvettek- karácsony, Valentin nap stb. - , de átalakították saját ízlésük szerint.
 

Ahogy a gömbölyű dinnyét kocka alakúvá. Így tették japánná.
 

Előfordulnak  olyan helyzetek is, amelyek először nagyon szokatlan – egy önérzetesebb gaidzsin meg is sértődne vagy dühös lenne - szituációt teremtenek.  Speciális kávézókba, teaházakba, bárokba vagy fürdőhelyekre nem mehetsz be idegenként. Kivéve, ha van veled helyi őslakos vagy ajánlólevéllel rendelkezel.  A kulturális különbségek és a Japánban különösen nagy számban meglévő szabályok, előírások, normák és határok miatt van ez így, főleg azért, mert az angolszász, illetve az Oroszországból jött vendégek, ha áldoznak az alkohol istenének, nem mindig képesek ezek betartására.

A fürdőknél sokszor az a probléma, hogy az európaiak és az amerikaik –de mások is- nem tájékozódnak előre a japán fürdési tradíciókról, így arról sem, hogy a fürdés előtt le kell tisztítani magunkat. Ebből volt pár botrány és simán kitessékelték a barbár idegeneket. Ehhez tartják magukat.
 

A japán a sztereotípiák paradicsoma, de nem lehetetlen velük kapcsolatot teremteni, csak sokkal több időt kell nekik adni. Ha betartod a szokásokat, sokkal könnyebb dolgod lesz velük, mert ez az ország a védekezésre és a harmónia megtartására rendezkedett be.
 



 

Tovább
12
»