Mit ne adjál ajéndékba japán barátaidnak

Ajándékot kapni és adni is nagy öröm, de az ajándékozási szokások mások Japánban. Természetesen én itt a családi, baráti karácsonyi ajándékozásra gondolok. Igaz, Japánban is ünneplik a karácsonyt, de inkább úgy mint  a Valentin napot, amivel kapcsolatban érdemes egy - két dolgot áttekinteni.

család


  1. A számisztika fontos - a 13-as szám nálunk is elvileg a balszerencsét jelöli - és ez meghatározza a japánok viszonyát a 49-es számhoz. Ez a babona, ami egyébként Kínából ered, akkor miért  is vészjósló?

    család
    Ezen számok - tehát  a 4-es és a 9-es -  szerencsétlenséget hoznak a házra és a benne lakó emberekre, ha nyelvi szempontból nézzük, világosabban fogjuk látni, miért. A 4- es szám japánul “shi” ami a halált is jelenti.  A 9-es számot japánul “ku”- nak nevezzük és van erre egy másik “ku is , ami szenvedést jelent. Ettől a számtól egészen rettegnek, mert két rossz jelentésű számot kombinál, ráadásul kiejtve úgy hangzik, mintha azt mondanánk: halálig tartó fájdalom.

    család
    A 4-es szám hiányzik a liftek, emeletek vagy a kórtermek számozásánál. Ha szeretnék meglepni őket valami nagyon hasznossal, akkor ne olyan pólót válasszunk nekik, amin 49 vagy a 4-es esetleg a 9-es szám van feltüntetve.

    család
    Vegyünk nekik valamilyen formában  - akár élő is lehet - fekete cicát, mert  ők bizony szerencsét hoznak

2.

A fésű sem jó választás, ha esetleg eszünkbe jut  valamilyen jó márkájú fésűt vennénk japán barátnőnknek, sürgősen felejtsük el.

család

Itt is egy kis japán nyelvlecke következik. Japánul a fésű “ khushi" amely a “ku” és a “shi” kombinációjából született. Tehát a fésű is halált és szenvedést jelent.


3.
Japánban sem illik kést vagy szúró -vágó eszközt ajándékba adni.

család

Ugyan abból az apropóból: elvághatja a kapcsolatot, a barátságot és a szeretetet.


4.

Japánban a  tükör a császárt jelképezte a trónnal és a karddal együtt. Készítettek nyolcszögletű tükröt, ami a fém elemet szimbolizálja és  magát Amateraszu napistennőt jelképezi.

család

A legenda szerint az ő tükre adta vissza a világosságot a világnak. Ez a tükör ébreszti fel és tükrözi őt vissza, így a világ és a tér szimbóluma egyben. Kapcsolatba hozták a nyolcas számmal és az isteni teljességgel is, mert a tükör nem csak a Nap, hanem a  Hold szimbóluma is, mert mindkettőt visszatükrözi.

család

A tükörnek van egy ilyen arca is Japánban, de van egy másik is, ami hasonlóan a mienkhez nem éppen pozitív. Ezért ne kedveskedjünk nekik ilyesmivel, mert ugyanúgy mint nálunk, a törött tükör rosszat jelent.

család

Bár itt elég maga az asszociáció, hogy a tükör törhet. Ezért az ép tükör is rossz jel , főleg ha nászajándékba adjuk.

család

Amire még felhívnám a figyelmet, hogy Kína mellett Japánnak a legbonyolultabb az ajándékozási kultúrája. Konkrétan a csomagok átadása egy rituáléra hasonlít. Szokás  náluk olyan ajándékkal viszonozni a figyelmességet, mely a kapott ajándék értékének a fele. Ezért fontos, hogy ne adjunk túlontúl drága ajándékot, mert akár még a fele is zavarba ejtő lehet vendégeink számára.  A kevesebb több.  

család

Fontos a csomagolás minősége és szépsége, tehát egy ajándék zacsi nem elég, fontos, hogy megadjuk a módját az ajándékozásnak. Hiába, Japánban az ajándékozás tényleg szinte már egy művészeti forma!

Tovább

Japán Karácsony

Úgy gondolnánk Japánban nincsen karácsony - habár az egyik államvallásuk a kereszténység- japán lakosság 1%-a keresztény, de az idősebb generáció szinte tudomást sem vesz róla - pedig megtartják a karácsonyt, csak egy kicsit másképpen.  Japánban a karácsony mindenhol megtalálható, de teljesen más szerepet tölt be.

család

A japán karácsony a Valentin naphoz hasonítható vagy olyanféle. Az áruházak ilyenkor óriási profitot termelnek náluk is, de a japánok számára itt az a legfontosabb, hogy ne egyedül töltsd el ezt az időszakot. Elég cikinek tartják, ha nem keresel társaságot magadnak. Pontosabban nem mész randizni. A Szent Este - tehát december 24. - a deeto-ról szól, a randevúról, amely szó egyébként az angol “date” vagyis magyarul a  randi szóból származik, egy kicsit japánosítva.

család
Miért fontos, hogy ilyenkor randizz valakivel? Azért , mert  úgy tartják, ha ezen a napon nem találsz magadnak senkit, akkor egész évben nem fogsz, de akár egész életedre így maradhat ez a helyzet. Elég vicces, ahogy - főleg az angol nyelvből átvett- karácsonyhoz tartozó szavakat, köszöntéseket lerövidítik. Néha nagyon nehéz rájönni az eredetijére.  Az egyik ilyen a “lonely Christmas “ - ami ugye magyarul magányos karácsonyt jelent - aminek a japán verziója a a ronkuri, azaz az egyedül töltött, magányos karácsony. Ilyenkor egy kicsit megőrülnek a japán fiatalok és ha a ronkuri áll fenn, akkor sokan kétségbe esve keresnek partnert maguknak erre napra. De vajon hol? Nem máshol, mint a közösségi oldalakon, amiket elárasztanak a kétségbe esettnél kétségbe esettebb üzenetekkel: “randi partnert keresek”.

család

A dörzsöltebbek ilyenkor sem esnek kétségbe - minden szokásban van egy amolyan jolly joker - kiskapu effekt, ami jól jön ilyenkor-  mert rendeznek egy kis összejövetelt, amolyan csaj-(joshikait)  vagy kanbulit (danshikait), hogy ne legyenek egyedül. Viszont nem mehetünk el amellett, hogy náluk ez a vásárlás ünnepe, ilyenkor a kereskedelem óriási profittal zár.

család

December 24-én ugyanis mindenki dolgozik, mert csak December 23. a Akihito császár születésnapja ünnepnap, ami egyben munkaszüneti nap is. A karácsony Japánban csak  1 napra korlátozódik, igaz az országban már a halloween-i őrület idején megjelennek a karácsonyi kis kütyük. 


A KFC- csirke kérdés
 

Furcsának tűnhet, hogy a Japán Karácsonyról írok bejegyzést és egyszer csak szóba kerül a nálunk is kapható KFC csirke. A káefcés csirke kifejezetten fontos része a japánok Karácsonyának, ugyanis nélküle - mármint az ünnepi csirkés kosár nélkül - nem lehet elmenni randizni.

család

A karácsonyi vacsora fénypontja számukra a csirke, ha nem is esznek KFC-ben, akkor is csirkés dolgokat készítenek. A “tradicionális “ vacsi itt még nem áll meg, mert ők ilyenkor - a bulikra vagy a randikra és karácsony alkalmából- rendszeresen sütnek vagy rendelnek- nem mákusgubát vagy karácsonyi pudingot- hanem tortákat. A “kurisumasu  keeki” nagyon népszerű  - bár fura és nagyon kelendő- édesség. Már novembertől le lehet adni az előrendelést bármelyik boltban. Igaz, valahol nálunk is  kerül az ünnepi asztalra torta, de nincs meghatározva, hogy ennek a sütinek ilyennek és ilyennek kell lennie. Japánban van. Kifejezetten erre az alkalomra sütik ezeket az édességeket, fontos szabályokat követve.

család
Az eredeti  kurisumasu keeki vaníliás piskóta tejszínhabbal, a eperrel és csokoládéval a tetején. És ez még nem minden édesség-fronton, mert rendelhetünk akár karácsonyi jégkrémtorták is, ami állítólag finomabb mint az előző, bár én még nem próbáltam ki. Karácsonyi ajándékot azok cserélnek egymással, akik ünneplik- főleg a fiatalok, szerelmes párok, barátok és családon belül főleg a gyerekek kapnak valamilyen kisebb, kedves ajándékot. Az idősebbek nem igazán foglalkoznak ezzel a náluk újkeletű dologgal. 

család

Náluk Karácsony első napján már lekerülnek a díszek a boltok, szórakozóhelyek és az otthonok falairól, illetve a fákról és máris elkezdenek készülődni a Japán újévre, amely egy újabb alkalom az ajándékozásra.

Tovább

Biztonság felsőfokon

Az élet egy utazás, vallják sokan és ezzel én tökéletesen együtt tudok érteni.

 eroszak

Imádok utazni, szeretem a kalandokat az új kultúrákat, amiben benne van az adott hely hangulata, konyhájának ízei és a furcsaságai is. Nem igazán nevezném magam biztonsági játékosnak az élet ezen területén, mert soha nem úgy érkezem egy másik országba, hogy “engem kirabolnak megölnek mantrát mondogatnám magamnak. Szoktam figyelni a pénzemre és az irataimra, de nem paranoid módon. Alap járaton pozitívan állok hozzá minden utazáshoz. Viszont az igaz, hogy egy adott ország közbiztonsága sokat nyom a latba, hogy a turisták kedvelt célpontja legyen. Világ szerte változó ez a tendencia, meg szubjektív dolog eldönteni, hogy mit tartunk biztonságosnak. Persze az kifejezetten pozitívnak és vonzónak tekinthető, hogy nem vágják el minden sarkon a torkunkat, miután kiléptünk a szállodából.

A felmérések azt bizonyítják, hogy a világ egyik legbiztonságosabb országa Japán. Tudom ott a jakuza, de őket nem érdeklik a turisták. Japánban megtörténhetnek veled olyan különleges dolgok, hogy ha elveszíted a pénztárcádat, a táskád,  bármidet - mondjuk a metrón - akkor a vállalat utánad küldeti vagy ott a helyszínen visszakapod maguktól az utasoktól.

eroszak

Hihetetlen nem? Japánban mindez elképzelhető, mivel a közbiztonság - akár csak egy zen kert- szinte tökéletes. Köszönhetően annak is, hogy  a bűncselekmények száma alacsony, az utóbbi 10-12 évben gyakorlatilag nem romlottak a statisztikák. A törvényeik szerint semmilyen szúró vagy vágó fegyvert - rengeteg és szigorú engedély kell hozzá- nem hozhatsz az országba és nem is tarthatsz magadnál. Ugyanis a japán rendőrség, akármikor ellenőrizhet téged mint külföldit. Átkutathatja a táskádat szúrópróbaszerűen, akár egy múzeum előtt is. A rendőrök döntik el, hogy a tárgy ami nálad van veszélyes e vagy sem. Célszerű a békés utat választani mindenben, mert a rendőrségi előállítás a nálunk megszokottnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon jellemző mennyiséget (akár 23 napig is eltarthat).

eroszak

Akár családdal vagy egyedül vágunk neki egy ilyen útnak - függetlenül attól, hogy nő vagy vagy férfi, mert szerintem egy férfit ugyanúgy érhet atrocitás, mint egy nőt -  akkor Japán az egyik legjobb választás. Ott ugyanis a biztonság, a becsületesség nem csak legenda, hanem a mindennapok szerves része, viselkedésük alapja. Ez pedig olyan szinten működik, hogy tavaly Tokiót választották a legbiztonságosabb metropolisznak. Az előző példánál maradva a tömegközlekedési eszközökön nem kell tartani a zsebesektől, nincsenek az utcákon kéregetők, tolvajok.  Sötétedés után is biztonságosak az utcák, így simán lehet jönni -  menni.

eroszak

Átverésről itt szó sincsen - konkrétan és szó szerint- , mert a japán eladók vagy bolt tulajdonosok senkit nem vernek át - még idegen országból jövőket sem- mikor náluk vásárol. Maga a biztonság és a jó szervezettség hangulata - biztonság tudata - már az első pár órában megérzi az ide látogató. Kihelyezett rendőrbódék vannak minden negyedben, az állomások és a tömegközlekedés zavartalanul működik, az utasok csendesek - oké hulla fáradtak is egyben - és bárhol szabadon hagyható bicikliket lehet látni. A szabályok követése a japánokban ösztön szerűen működik, betartanak mindent ,ami azt sugallja , hogy itt velem semmi rossz nem történhet.

eroszak

Fordítva ez, sajnos nem igaz. Európába látogató japánjainkon gyakorolnak a kezdő zsebtolvajok és szélhámosok. Ők pedig könnyű prédák, mert nem szokták meg, hogy van ilyen is. Ezért is járnak csoportban folyamatosan, mert a biztonság érzetüket  így növelik és jobban résen tudnak lenni.  

eroszak

Japán egy olyan ország, amelynek törvényei szigorúak és néha nekünk európaiaknak egészen elképesztő szabályokat is betartanak, de biztonságos is.

eroszak

Szerte a világban igaz, ha ellátogatok egy másik országba - aminek kultúrája merőben eltér az enyémtől - utána nézek alapvető dolgoknak : a szokásaiknak, az életmódjuknak, a tabuikat - akár a törvényeknek is-, hogy az ott töltött idő tökéletes legyen és mentes minden fajta félreértéstől.

Tovább

A konfliktuskerülő IQ harcos főnökkel kapcsolatban

Egyik kedves barátom mesélt el egy érdekes történetet a munkahelyi pletykáról és a konfliktuskerülő vezetőről.  Lehetne ez az elbeszélés, akár tanmese is, de az igazság az, hogy ez a mai valóság. Az általa ismertetett tények nagyon is valósak, annyira  hogy most megosztom veletek. Íme a história, amelyben nincs varázslat, se megmentő sereg csak a munkahelyi morál hiánya és a közöny birodalma.
szokás


"Mivel „ofisz sztori” vagy, ezért most elmesélnék egy történetet arról, milyen a kollegialitás és munkahelyi morál manapság. Sok munkahelyen erről kéne inkább beszélni, nem pedig a szőnyeg alá söpörni, mert szerintem eléggé súlyos következményei vannak a dolognak...

szokás

A sztori nagy vonalakban annyi, hogy egy kisebb cégnél dolgozom, ahol van egy eléggé szétszórt kolléganőm. Imádjuk meg minden, de ha valakit állandóan baleset ér, az ő. Múltkor is sikerült valahogy „beleesnie” az iratmegsemmisítőbe. Nem tudjuk hogyan történt, mert ő nem emlékszik és senki nem volt vele akkor még az irodában (a kolléganő előbb akart hazamenni, ezért bejött korábban, 7 órára dolgozni). A munka kezdést hivatalosan háromnegyed nyolc. Ebben az időpontban járunk dolgozni papíron, de ezt mindenki lazán kezeli, van aki előbb, van aki később ér be, amíg a munka elvan végezve ez senkit nem érdekel, még a főnökünket sem. Tisztában van a helyzettel, tekintve, hogy ő sem ér be pontosan és semmit sem csinál pontosan (ez megérne egy külön sztorit, lehet ezt is leírom egyszer  ).

szokás

Kolléganőm szétkaszabolta kezét a géppel, és sok vért veszítve ájultan feküdt az irodában, állítólag sokkos állapotban.  Az volt a szerencséje, hogy van egy sztahanovista kollégánk, aki már 7:45 előtt nem sokkal beért és időben megtalálta. Ő viszont eléggé megijedt a látványtól (gondolom), mert első felindulásból nem mentőt hívott vagy a recepciót, hogy hívjanak mentőt, hanem minket, többieket kezdett el szólítgatni, hogy segítsünk. Körbe ment a szobákban, de hát nem igazán talált senkit, de 1-2 perc múlva leesett neki hogy intézkedni kéne és hívta a mentőket. Kolléganőm jól van, mindenki jól van, és a történtek senkinek sem a hibája, hiszen ahogy kolléganőm is fogalmazott, valószínűleg ő volt a bamba és így történt a baleset.

A sztorinak a mélypontja, ami miatt kiakadtam, az volt, hogya kolléga, aki megtalálta a sérült hölgyet nem tudta itt lezárni a történteket, hanem bement a főnökhöz panaszt tenni, amiért 7:45 környékén nem volt bent még senki!!! Konkrétan bemószerolt akit tudott, mintha a történtek bárkinek is a felróható lett volna!!!!

szokás

A főnököm, az az áldott marha meg mint mindig, most sem tudta lekezelni a helyzetet, és szépen elbeszélgetett mindenkivel akit a kolléga megemlített, fenyegetőzött (ha épp olyan hangulata volt, mert több napig tartott a kínvallatás), vagy gyorsan lezavarta a dolgokat, ha épp sürgette az idő. Mivel nem ez volt az első ilyen egymás bemártogatása a főnöknél, és a munkahelyi légkör kezd egy háborús fronthoz hasonlítani már hónapok óta, volt egy értekezletünk nem rég, ahol (elméletileg) kibeszélhettük a problémáinkat egymással, a főnökkel, a céggel, mindennel kapcsolatban. Már aki ki merte nyitni a száját, mert persze a bagázs 80%-a behazudta, hogy ők boldogok és senkivel nincs bajuk – szemtől szemben, mert a hátuk mögött ők is kibeszélnek mindenkit...

szokás

Én felhoztam, hogy ne várjunk kollegialitást és csapatmunkát, ha pletykákkal és egymásra mutogatással szórakoztatjuk a főnököt, mert így csak annyit érünk el, hogy senki nem mer semmit tenni, senki nem bízik már senkiben és mindenki hátba támad mindenkit, hogy nehogy ő kerüljön a szőnyeg szélére. Megkértem a főnököt, hogy azonnal tegyen valamit ez ellen, mire mi volt a válasz?

szokás

Pletyka mindig mindenhol van, ő nem tud mit kezdeni a helyzettel!!

Hát basszus! Te vagy a főnök!! Még én, feláldozható és lecserélhető kis dolgozó is tudom, hogy ha valaki, akkor csak is Te tudsz tenni az ügy érdekében! HOZZÁD mennek be az emberek árulkodni, a TE REAKCIÓIDTÓL függ, hogy mi fog történni ez után!  Ha egy pletykára hivatkozva szőnyeg szélére hívsz valakit, és még el sem árulod, hogy ki köpte be őt, akkor igen is keményen benne vagy a problémában, sőt Te vagy az egyik okozója! Eláruljam mit kéne csinálnod Te nagyon okos??

Tessék:

  1. Pletykaellenes célgpolitika: hangsúlyozd ki és a tetteiddel is képviseld azt, hogy aki pletykálkodik az büntetést kap – és ne azt büntesd akiről a pletyka szól Te állat!!

  2. Ha valaki bejön az irodádba, hogy „Képzeld XY ezt tette/mondta”, akkor kérdezd meg, hogy ezt megbeszélte e már XY-nal. Ha azt mondja nem, zavard ki a picsába, hogy azzal beszélgessen, akivel baja van, ne veled, mert ez pletykálkodásnak és szarkeverésnek minősül.
     
  3. Ha azt mondja megpróbált beszélni XY-nal de nem lehet, akkor meg hívd be az érintettet az irodádba! Ne úgy beszélgess valakiről, hogy az nincs jelen, mert akkor egy egyoldalú sztorit fogsz hallani, ami szintén szarkeverés szerintem!
     
  4. Neveld bele a kollégáidba, hogy egyedül nem mehetnek eléd, ha valakivel problémájuk van, hanem ők fogják kézen az illetőt és vigyék magukkal, de csak is akkor, ha négyszemközt nem tudták megoldani a konfliktust.
     
  5. És végül, ha valaki gerinctelen módon, a másikat kibeszélve akar nálad pontot szerezni, azt figyelmeztesd, hogy itt ez nem szokás és még két húzása van, utána repül vagy valami egyéb bünetést kap. Ismét: ne a pletyka áldozatát büntesd, hanem a szarkeverőt!!

szokás

Szerintem ezek használható megoldások lennének, de mikor elmondtam őket, akkor az volt a reakció, hogy nem rossz ötlet, de ide új dolgokat nem lehet bevezetni, mert túl régi motorosok a dolgozók. Nem fogadom ezt el kifogásnak, tekintve hogy annyira rossz már nálunk dolgozni, hogy az elmúlt félévben 4-en mondtak fel, tehát lassan új gárda lesz nálunk... Mindegy, én nem értek hozzá, ha értenék én vezetném a céget valószínűleg. De gondoltam elmesélem, hátha máshol is problémát okoz a pletyka és valaki talált már megoldást rá, szívesen venném az ötleteket! "

Tovább

Csak tökösen

A mostanában  rengeteg olyan felhívással találkoztam, ami valamilyen módon kapcsolódott ehhez az importált marketing fogáshoz.

szokas

Sok cég próbálta a "Boldog Haloweent" - váá! - a " Hello Haloween " - na persze - meg a " Szellem Partit" elhinteni a nagyérdeműnek. Biztos valakinél célba talált, nálam nem. Engem idegesít ez a valami, mert ünnepnek nem nevezném(nálunk), mert konkrétan egy  marketing fogás, úgy mint a Valentin-nap. Hozzátenném, hogy nálunk is létezik a tökfaragás és nem értem miért kéne a Haloween-nel összemosni. Oké gyerekeknek biztos nagy buli, de nem jó irány, ha összezavarjuk őket. Itt nem az a probléma, hogy valaki bulizik és hülyéskedik egy jót, hanem nálunk : ünnepként adják el. Magyarországon nem tartjuk a Halloweent, de csak az ebből - jelmezek, szórakozó helyi akciók, smink, és egyéb csecsebecsék -  befolyt pénzt nézzük már biztosan maradni fog és - akár csak Valentin-nap- ez benne a veszélyes. Szerintem fontosak a hagyományok - igen rengeteg hatás érte a hagyományainkat , mint minden más nemzetét is - de én azt látom, hogy míg a divat a szórakozás előrébb való és ami a  "juj de izgi" kategóriába tartozik az maradhat és csináljuk. Viszont, ami a mienk lenne - lehet tudatlanság, feledékenység- az ciki és ideje múlt. Ide tartozik még, hogy a többiek is csinálják , akkor egy idő után elfogadott lesz. Hát hogyne ...

szokas


Kérdem: miért nem nézünk utána, bizonyos hagyományoknak?

Itt a van tökfaragás. Vajon ismerjük, hogy honnan ered? És miért nem csinálunk inkább "tökjó" bulikat, sok - sok töklámpással, amit magunk csináltunk? Minek kell ehhez egy szakrális jellegét elvesztő, jó üzleti fogást bevezetni?  Most eszembe jutott a Mikulás és a Jézuska kérdés is. Az is kezd elég zavaros lenni. Szegény gyerekeket megértem, mert mit látnak  : Miki jön Miklós napján és Karácsonykor is.  És ki az a Jézuska? Itt gond. Szerintem hasonló történik Mindenszentekkel és a Halottak napjával is.

szokas

Akkor most, miután sokat beszéltem a tökfaragásról ,nézzük meg a "tökös hagyományokat":

A tökfaragás Magyarországon  egészen az  Árpád- házi királyokig vezethető vissza.

szokas

A régi hagyomány története visszakalauzol , Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserébe az megkímélték életét  és László udvartartást is rendelt mellé.  Salamont azonban nem hagyta nyugodni hatalmának elvesztése, ezért továbbra is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Folyamatosan igyekezett meggyőzni a magyar főurakat, hogy álljanak mellé.

szokas

A cselszövés híre, hamar a király tudomására jutott,  a tervnek szinte megszületni sem volt ideje. László király biztonsági okokból a Visegrádi vár tornyába záratta Salamont. A torony összes ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták. Az őrök feladata volt, hogy sötétedés után minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjszaka is lássák a rabot.

szokas

Innen ered a mondás : "fénylik mint Salamon töke"

A különleges „világító arccal rendelkező tökök”  azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is tájékozódási pontként szolgáltak. Későbbiekben a töklámpások hozták vissza a  fényt - és mivel szezonja volt-  a ködös őszi hónapokban. Így minden tökből készítettek faragott lámpásokat - lopótökből is - amiket virág, növény mintákkal, Holdal, Nappal és a csillagokkal díszitettek.                                              

szokas

Érdemes az ilyen dolgokat feleleveníteni és az én meglátásom szerint így Halottak napja közeledtével a töklámpások egy  finomabb megközelítése az ünnepnek. Nem harsány és ez által tiszteletben tarthatjuk a gyászolók fájdalmát, függetlenül attól , hogy ki hogy viszonyúl az elmúláshoz. 

Tovább

ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek