Japán Karácsony

Úgy gondolnánk Japánban nincsen karácsony - habár az egyik államvallásuk a kereszténység- japán lakosság 1%-a keresztény, de az idősebb generáció szinte tudomást sem vesz róla - pedig megtartják a karácsonyt, csak egy kicsit másképpen.  Japánban a karácsony mindenhol megtalálható, de teljesen más szerepet tölt be.

család

A japán karácsony a Valentin naphoz hasonítható vagy olyanféle. Az áruházak ilyenkor óriási profitot termelnek náluk is, de a japánok számára itt az a legfontosabb, hogy ne egyedül töltsd el ezt az időszakot. Elég cikinek tartják, ha nem keresel társaságot magadnak. Pontosabban nem mész randizni. A Szent Este - tehát december 24. - a deeto-ról szól, a randevúról, amely szó egyébként az angol “date” vagyis magyarul a  randi szóból származik, egy kicsit japánosítva.

család
Miért fontos, hogy ilyenkor randizz valakivel? Azért , mert  úgy tartják, ha ezen a napon nem találsz magadnak senkit, akkor egész évben nem fogsz, de akár egész életedre így maradhat ez a helyzet. Elég vicces, ahogy - főleg az angol nyelvből átvett- karácsonyhoz tartozó szavakat, köszöntéseket lerövidítik. Néha nagyon nehéz rájönni az eredetijére.  Az egyik ilyen a “lonely Christmas “ - ami ugye magyarul magányos karácsonyt jelent - aminek a japán verziója a a ronkuri, azaz az egyedül töltött, magányos karácsony. Ilyenkor egy kicsit megőrülnek a japán fiatalok és ha a ronkuri áll fenn, akkor sokan kétségbe esve keresnek partnert maguknak erre napra. De vajon hol? Nem máshol, mint a közösségi oldalakon, amiket elárasztanak a kétségbe esettnél kétségbe esettebb üzenetekkel: “randi partnert keresek”.

család

A dörzsöltebbek ilyenkor sem esnek kétségbe - minden szokásban van egy amolyan jolly joker - kiskapu effekt, ami jól jön ilyenkor-  mert rendeznek egy kis összejövetelt, amolyan csaj-(joshikait)  vagy kanbulit (danshikait), hogy ne legyenek egyedül. Viszont nem mehetünk el amellett, hogy náluk ez a vásárlás ünnepe, ilyenkor a kereskedelem óriási profittal zár.

család

December 24-én ugyanis mindenki dolgozik, mert csak December 23. a Akihito császár születésnapja ünnepnap, ami egyben munkaszüneti nap is. A karácsony Japánban csak  1 napra korlátozódik, igaz az országban már a halloween-i őrület idején megjelennek a karácsonyi kis kütyük. 


A KFC- csirke kérdés
 

Furcsának tűnhet, hogy a Japán Karácsonyról írok bejegyzést és egyszer csak szóba kerül a nálunk is kapható KFC csirke. A káefcés csirke kifejezetten fontos része a japánok Karácsonyának, ugyanis nélküle - mármint az ünnepi csirkés kosár nélkül - nem lehet elmenni randizni.

család

A karácsonyi vacsora fénypontja számukra a csirke, ha nem is esznek KFC-ben, akkor is csirkés dolgokat készítenek. A “tradicionális “ vacsi itt még nem áll meg, mert ők ilyenkor - a bulikra vagy a randikra és karácsony alkalmából- rendszeresen sütnek vagy rendelnek- nem mákusgubát vagy karácsonyi pudingot- hanem tortákat. A “kurisumasu  keeki” nagyon népszerű  - bár fura és nagyon kelendő- édesség. Már novembertől le lehet adni az előrendelést bármelyik boltban. Igaz, valahol nálunk is  kerül az ünnepi asztalra torta, de nincs meghatározva, hogy ennek a sütinek ilyennek és ilyennek kell lennie. Japánban van. Kifejezetten erre az alkalomra sütik ezeket az édességeket, fontos szabályokat követve.

család
Az eredeti  kurisumasu keeki vaníliás piskóta tejszínhabbal, a eperrel és csokoládéval a tetején. És ez még nem minden édesség-fronton, mert rendelhetünk akár karácsonyi jégkrémtorták is, ami állítólag finomabb mint az előző, bár én még nem próbáltam ki. Karácsonyi ajándékot azok cserélnek egymással, akik ünneplik- főleg a fiatalok, szerelmes párok, barátok és családon belül főleg a gyerekek kapnak valamilyen kisebb, kedves ajándékot. Az idősebbek nem igazán foglalkoznak ezzel a náluk újkeletű dologgal. 

család

Náluk Karácsony első napján már lekerülnek a díszek a boltok, szórakozóhelyek és az otthonok falairól, illetve a fákról és máris elkezdenek készülődni a Japán újévre, amely egy újabb alkalom az ajándékozásra.

Tovább

Biztonság felsőfokon

Az élet egy utazás, vallják sokan és ezzel én tökéletesen együtt tudok érteni.

 eroszak

Imádok utazni, szeretem a kalandokat az új kultúrákat, amiben benne van az adott hely hangulata, konyhájának ízei és a furcsaságai is. Nem igazán nevezném magam biztonsági játékosnak az élet ezen területén, mert soha nem úgy érkezem egy másik országba, hogy “engem kirabolnak megölnek mantrát mondogatnám magamnak. Szoktam figyelni a pénzemre és az irataimra, de nem paranoid módon. Alap járaton pozitívan állok hozzá minden utazáshoz. Viszont az igaz, hogy egy adott ország közbiztonsága sokat nyom a latba, hogy a turisták kedvelt célpontja legyen. Világ szerte változó ez a tendencia, meg szubjektív dolog eldönteni, hogy mit tartunk biztonságosnak. Persze az kifejezetten pozitívnak és vonzónak tekinthető, hogy nem vágják el minden sarkon a torkunkat, miután kiléptünk a szállodából.

A felmérések azt bizonyítják, hogy a világ egyik legbiztonságosabb országa Japán. Tudom ott a jakuza, de őket nem érdeklik a turisták. Japánban megtörténhetnek veled olyan különleges dolgok, hogy ha elveszíted a pénztárcádat, a táskád,  bármidet - mondjuk a metrón - akkor a vállalat utánad küldeti vagy ott a helyszínen visszakapod maguktól az utasoktól.

eroszak

Hihetetlen nem? Japánban mindez elképzelhető, mivel a közbiztonság - akár csak egy zen kert- szinte tökéletes. Köszönhetően annak is, hogy  a bűncselekmények száma alacsony, az utóbbi 10-12 évben gyakorlatilag nem romlottak a statisztikák. A törvényeik szerint semmilyen szúró vagy vágó fegyvert - rengeteg és szigorú engedély kell hozzá- nem hozhatsz az országba és nem is tarthatsz magadnál. Ugyanis a japán rendőrség, akármikor ellenőrizhet téged mint külföldit. Átkutathatja a táskádat szúrópróbaszerűen, akár egy múzeum előtt is. A rendőrök döntik el, hogy a tárgy ami nálad van veszélyes e vagy sem. Célszerű a békés utat választani mindenben, mert a rendőrségi előállítás a nálunk megszokottnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon jellemző mennyiséget (akár 23 napig is eltarthat).

eroszak

Akár családdal vagy egyedül vágunk neki egy ilyen útnak - függetlenül attól, hogy nő vagy vagy férfi, mert szerintem egy férfit ugyanúgy érhet atrocitás, mint egy nőt -  akkor Japán az egyik legjobb választás. Ott ugyanis a biztonság, a becsületesség nem csak legenda, hanem a mindennapok szerves része, viselkedésük alapja. Ez pedig olyan szinten működik, hogy tavaly Tokiót választották a legbiztonságosabb metropolisznak. Az előző példánál maradva a tömegközlekedési eszközökön nem kell tartani a zsebesektől, nincsenek az utcákon kéregetők, tolvajok.  Sötétedés után is biztonságosak az utcák, így simán lehet jönni -  menni.

eroszak

Átverésről itt szó sincsen - konkrétan és szó szerint- , mert a japán eladók vagy bolt tulajdonosok senkit nem vernek át - még idegen országból jövőket sem- mikor náluk vásárol. Maga a biztonság és a jó szervezettség hangulata - biztonság tudata - már az első pár órában megérzi az ide látogató. Kihelyezett rendőrbódék vannak minden negyedben, az állomások és a tömegközlekedés zavartalanul működik, az utasok csendesek - oké hulla fáradtak is egyben - és bárhol szabadon hagyható bicikliket lehet látni. A szabályok követése a japánokban ösztön szerűen működik, betartanak mindent ,ami azt sugallja , hogy itt velem semmi rossz nem történhet.

eroszak

Fordítva ez, sajnos nem igaz. Európába látogató japánjainkon gyakorolnak a kezdő zsebtolvajok és szélhámosok. Ők pedig könnyű prédák, mert nem szokták meg, hogy van ilyen is. Ezért is járnak csoportban folyamatosan, mert a biztonság érzetüket  így növelik és jobban résen tudnak lenni.  

eroszak

Japán egy olyan ország, amelynek törvényei szigorúak és néha nekünk európaiaknak egészen elképesztő szabályokat is betartanak, de biztonságos is.

eroszak

Szerte a világban igaz, ha ellátogatok egy másik országba - aminek kultúrája merőben eltér az enyémtől - utána nézek alapvető dolgoknak : a szokásaiknak, az életmódjuknak, a tabuikat - akár a törvényeknek is-, hogy az ott töltött idő tökéletes legyen és mentes minden fajta félreértéstől.

Tovább

Csak tökösen

A mostanában  rengeteg olyan felhívással találkoztam, ami valamilyen módon kapcsolódott ehhez az importált marketing fogáshoz.

szokas

Sok cég próbálta a "Boldog Haloweent" - váá! - a " Hello Haloween " - na persze - meg a " Szellem Partit" elhinteni a nagyérdeműnek. Biztos valakinél célba talált, nálam nem. Engem idegesít ez a valami, mert ünnepnek nem nevezném(nálunk), mert konkrétan egy  marketing fogás, úgy mint a Valentin-nap. Hozzátenném, hogy nálunk is létezik a tökfaragás és nem értem miért kéne a Haloween-nel összemosni. Oké gyerekeknek biztos nagy buli, de nem jó irány, ha összezavarjuk őket. Itt nem az a probléma, hogy valaki bulizik és hülyéskedik egy jót, hanem nálunk : ünnepként adják el. Magyarországon nem tartjuk a Halloweent, de csak az ebből - jelmezek, szórakozó helyi akciók, smink, és egyéb csecsebecsék -  befolyt pénzt nézzük már biztosan maradni fog és - akár csak Valentin-nap- ez benne a veszélyes. Szerintem fontosak a hagyományok - igen rengeteg hatás érte a hagyományainkat , mint minden más nemzetét is - de én azt látom, hogy míg a divat a szórakozás előrébb való és ami a  "juj de izgi" kategóriába tartozik az maradhat és csináljuk. Viszont, ami a mienk lenne - lehet tudatlanság, feledékenység- az ciki és ideje múlt. Ide tartozik még, hogy a többiek is csinálják , akkor egy idő után elfogadott lesz. Hát hogyne ...

szokas


Kérdem: miért nem nézünk utána, bizonyos hagyományoknak?

Itt a van tökfaragás. Vajon ismerjük, hogy honnan ered? És miért nem csinálunk inkább "tökjó" bulikat, sok - sok töklámpással, amit magunk csináltunk? Minek kell ehhez egy szakrális jellegét elvesztő, jó üzleti fogást bevezetni?  Most eszembe jutott a Mikulás és a Jézuska kérdés is. Az is kezd elég zavaros lenni. Szegény gyerekeket megértem, mert mit látnak  : Miki jön Miklós napján és Karácsonykor is.  És ki az a Jézuska? Itt gond. Szerintem hasonló történik Mindenszentekkel és a Halottak napjával is.

szokas

Akkor most, miután sokat beszéltem a tökfaragásról ,nézzük meg a "tökös hagyományokat":

A tökfaragás Magyarországon  egészen az  Árpád- házi királyokig vezethető vissza.

szokas

A régi hagyomány története visszakalauzol , Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserébe az megkímélték életét  és László udvartartást is rendelt mellé.  Salamont azonban nem hagyta nyugodni hatalmának elvesztése, ezért továbbra is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Folyamatosan igyekezett meggyőzni a magyar főurakat, hogy álljanak mellé.

szokas

A cselszövés híre, hamar a király tudomására jutott,  a tervnek szinte megszületni sem volt ideje. László király biztonsági okokból a Visegrádi vár tornyába záratta Salamont. A torony összes ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták. Az őrök feladata volt, hogy sötétedés után minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjszaka is lássák a rabot.

szokas

Innen ered a mondás : "fénylik mint Salamon töke"

A különleges „világító arccal rendelkező tökök”  azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is tájékozódási pontként szolgáltak. Későbbiekben a töklámpások hozták vissza a  fényt - és mivel szezonja volt-  a ködös őszi hónapokban. Így minden tökből készítettek faragott lámpásokat - lopótökből is - amiket virág, növény mintákkal, Holdal, Nappal és a csillagokkal díszitettek.                                              

szokas

Érdemes az ilyen dolgokat feleleveníteni és az én meglátásom szerint így Halottak napja közeledtével a töklámpások egy  finomabb megközelítése az ünnepnek. Nem harsány és ez által tiszteletben tarthatjuk a gyászolók fájdalmát, függetlenül attól , hogy ki hogy viszonyúl az elmúláshoz. 

Tovább

Az ellentétek szépsége

A jin és  jang azon fogalmak összessége, amely az egész világegyetemet mozgatják. Az ókori keleti bölcsek ismerték fel elsőnek az energiák támogató és pusztító jellegét. Megfigyelésüket levezették bármely természeti jelenségre , az anyagokra, az emberi testre, a lélekre és az egészségre. Szerintük az élet és a mozgó univerzum a jin és jang irányába mozdul el minden időben és térben.  Pontosabban a jintől indul és a jang felé halad az energia.

szépség

A téli fáradságtól (jin) a tavaszra jellemző aktivitáson keresztül a jang nyugalmi állapotához vezet a körforgás.  A jang jellegű energia az égből áramlik a föld felé és ott is száll alá a mélységekbe. Ezzel szemben a jin energia az ég felé áramlik. Emelkedésével egyre jobban szétterül és mozgása lelassul.

Ebből következik, hogy amíg a felfelé haladó jin lassul és hűl, addig a lefelé szálló jang energia sűrűsödik, felgyorsul és összpontosul.Ezen folyamatotok nézve, amely mozgásban van és fejlődik vagy hanyatlik a jin inkább nagyobb kiteljesedett dolgokra mutat rá, míg a jang a kisebb és sűrűbb,  a dinamikusabb lépéseket szimbolizálja. Feltétlenül meg kell jegyeznem a félreértések elkerülése 
végett, hogy nem szabad valamit vagy valakit csak  jangnak vagy jinnek nevezni.

szépség

Semmi sem csak jin vagy jang.
Igazából minden jin és jang és egyben semmi sem az.

Az itt látható ősi szimbólum a maga egyszerűségében fejezi ki ezt a tanítást.

A bal oldal fekete része a jangot ábrázolja, de magában foglalja egyben a jint is.

A jobb oldalon a fehér jin impériuma látszik, amely szintén magába fogadja a jangot.

 

Ahhoz, hogy igazi képet kapjunk erről mindent átölelő energiáról egy nagyon szép és élő szimbólumhoz fogok nyúlni, amely milyen véletlen a fa lesz teljes pompájában. Levelei, ágai és törzse a jint jelképezik, míg a jang a mélyben szétterjedő – növekvő gyökerekben ölt testet.

szépség


Ugyanígy, ha intellektuális vagy lelki beállítottságunk erősebb akkor inkább a jin energia kíséri életünket. Aki gyakorlatiasabb és földhözragadtabb az inkább a jang energiát birtokolja. A testben vagy lélekben rugalmasabb, könnyedebb személyek inkább jinnek ,mint azok akik merevebbek és nehéz természettel bírnak, mert őket a jang uralja. Éjszaka, mikor pihenünk, alszunk hagyományosan a jinhez sorolják, míg a nappalokat,  amelyekben aktívak és tett erősek vagyunk,értelem szerűen a jang irányítja. A hideg tél, amikor a természet és az emberek is visszahúzódnak jin időszaknak minősül és ugyanígy működik az energia másik a pólusán is. A nyár időszaka, amikor minden forró, napos és energikus tartozik a jang minőséghez. Bár a tél beköszöntével passzívabbak vagyunk és a körülöttünk lévő világ is mintha egy pillanatra megállna és az idő is lassabban telik, de a szunnyadó természetben azért megfigyelhető a jang energia mozgolódása is.

szépség

Nálam bölcsebb emberek úgy tartják, hogy a tél beállta adja meg azt a lehetőséget, hogy felkészüljünk a tavaszra és új terveket kovácsoljunk. Célszerű végiggondolni, megalapozni a jövőnket és törekvéseinket. Ugyanígy szervezetünk alvásközben az éjszaka idején, életerővel töltődik fel. A testünk ösztönösen felkészül energetikailag a következő napra, annak nehézségeire és megoldásaira. Az emberek a kezdetektől rengeteget tanultak az őket körülvevő világból, a természettől és a természeti jelenségekből. Elődeink nem véletlenül sorolták a jin és jang jellemzőit a természet, az elemek, az évszakok és a csillagok állásához. Látszólag a jin és jang minőség jól elkülöníthető, pedig vigyázni kell a kategorizálással, mert mindkét minőség létezik külön, de még sem.

szépség

Minden egy, a különbség csak látszat.

Tovább

Okinawa a Japán kuriózum

Előző bejegyzésemben Okinawáról, mint potenciális és egzotikus nyaraló helyről írtam, de a most nem csak a tengerpartokat, szórakozási egységeket fogom bemutatni, hanem magukat az okinawai embereket, akik nem japánok - illetve azt, hogy viszonyulnak Japánhoz és az idegenekhez; azon belül kultúrájuk egy igen fontos részét, az egyik legnépszerűbb harcművészeti ágat: a karatét.

idegen

Akkor nézzük meg közelebbről az okinawai embereket, ami azért is érdekes, mielőtt lejapánoznánk őket, le kell szögeznem : ők nem japánok, bár a nyelvük közös ágról ered , még is nehezen értik meg egymást.


Ők a rjúkjúi vagy  ahogy saját

magukat nevezik : uchinaanchūkök.

idegen

A rjúkjúi nyelv különleges abból a szempontból, hogy összesen 800 nyelvjárás létezik! Viszont most nem fogok lingvisztikai öngyilkosságot elkövetni, hogy mindet ecseteljem. Tehát maradjunk az egyszerű dolgoknál, kedves olvasóm: a rjúkjúi nyelven belül 5 nyelvet különböztetnek meg.

Ezek pedig a következők : az okinawai, az amami, a mijako, a jaejama és a jonaguni. Ezen nyelvek között jelentős tipológiai eltérések találhatóak.

idegen

A rjúkjúi nyelveket mintegy 1 millió ember beszéli, ám legnagyobb részük az idősebb korosztályból  kerül ki, a fiatalabbak már szinte mind az okinawai japánt beszélik, igaz értik őseik nyelvét, de a mindennapokban már nem használják. Sokszor lehet találkozni ezzel a kettősséggel Okinawa városaiban, mert kiírják Japánul és rjúkú nyelven is az információkat.

idegen


Oké, ha a nyelvekben különböznek, akkor még miben?

A mentalitásban.

idegen

Az éghajlat, a trópusi meleg egy kicsit lazábbá teszi őket. Nyugodtabbak, ráérősebbek, de nem annyira közvetlenek, inkább szégyenlősek és ami még érdekesebb, kerülik az idegenekkel a közelebbi testkontatktust, ami ázsiai népeknél nem annyira bevett szokás.

idegen

A főszigeteki japánok sem fognak megölelgetni, de ők simán leülnek melléd a buszon vagy a metrón. Az okinawai őslakosok és az ottani  japánok nem. Inkább végig állják az egész utat. Ez nem modortalanság részükről, egyszerűen szégyenlősek.  

idegen

Az  itt élők nagyon békések és békeszeretők, nem igazán lehet hallani panaszkodást vagy hangos szóváltásokat. A béke iránti vágyuk főleg a második világháború alatt történt borzalmakra vezethető vissza. Az amerikai katonák kegyetlenkedései mély nyomott hagyott a sziget lakókban és az utóbbi kutatások azt mutatják, hogy a még mindig ott állomásozó amerikaikat szeretnék határukon kívül látni.
 

Hitük, vallásuk

idegen

A rjúkjúi vallás ősi animista - sámánista vallás. Pontosabban ezekkelel a gyökerekkel rendelkeznek, de a Japánban lévő más vallások, így a sintoizmus, a buddhizmus vagy a kínai vallásfilozófiai irányzatok, mint a taoizmus vagy kungfucianizmus is hatással voltak az ősi hiedelmekre.

idegen

A sámánok kizárólagosan csak nők lehettek, mert a főistennőjüket  - ugyanúgy mint a sintoizmusban Amaterasu (天照)) - Amamikut - kinek férfi és női oldal is van- szolgálják, aki  az otthon és a tűz istennője .  

idegen

Mindig a család legidősebb nő tagja végezi el a neki szánt szertartásokat.Napjainkban szinte minden családnak 3 szentélye van a házban: egy sintoista, egy buddhista és az ősi vallást képviselő hinukan  szentély, de először mindig az otthon istennőjének szertartását végzik el.

idegen

A Rjúkjú-szigeteki vallást gyakran nevezik kosintónak is, amelynek jelentése „az ősi istenek útja”, mert Japánban a sintó legősibb változatának tartják. Az ősi vallásban - mint nálunk is - tisztelték az állatok, növények szellemeit.

idegen

Tulajdonképpen istenként tekintettek rájuk.

A természettel való harmonikus együttélés a mai napig “természetes” számukra. A mára kialakult vallásban, amely igazából a sintoizmus-buddhizmus- sámánizmus  keverékén  nyugszik  fontos helyet kapnak a kamik (istenségek) és az ősök tisztelete.

A kamik ereje igen nagy, így képesek az emberek életébe beleavatkozni. A balszerencse okát gyakran ennek a kapcsolatnak az elhanyagolásában, illetve az ősök iránti tiszteletlenségben keresik.

idegen

A mai napig a  nők töltik be a vallási vezetők szerepét, az élükön a főpapnővel,  a noroval. A főpapnők ismerik csak az összes rituálét és szorosan együtt működnek a varázslókkal (icsidzsamá) és jósokkal (sandzsinszó), akik mind férfiak. Utóbbiak számítják ki a megfelelő napot a jeles eseményekhez, mint például a házépítés vagy a házasság. A vallási szertartások idejét holdnaptár segítségével számolják ki.

A két legfontosabb ünnepeik közé tartozik  a Holdújév, illetve az Obon fesztivál, amikor a halottak néhány napra visszatérnek az élők közé.

idegen
Obon fesztivál - a szellemek eljövetele 

Sok különleges mitológiai lénnyel rendelkezik ez a vallás.

idegen

Az egyik legismertebb a sisza sárkánykutyákhoz kapcsolódó hiedelmek.

idegen

Mindig 2 sárkánykutya őrzi rjúkjúi házakat.

Feladatuk megvédeni a ház lakóit, akár az ártó szellemektől, akár a gonosz emberektől, katasztrófáktól. Így ebből funkcióból kifolyólag a házak elé vagy tetőkre, illetve az ablakokba szokták helyezni őket, mindig párban. Az egyik sárkánykutyának csukva a másiknak nyitva kell lennie a szájának. A nyitott szájú sárkánykutya a házba belépő férfi (aki nem családtag) lelkét elveszi és csak távozáskor adja neki vissza, hogy addig amíg bent tartózkodik, békesség legyen a házban.

idegen

Léteznek másfajta szellemek is, mint például a kidzsimunák, akik 3-4 éves gyermek-kinézetű szellemek, a tengerparton élnek és hirtelen kialakult tüzeket - tűzvészeket okozhatnak, mert ellopják  a papír lámpásokban égő tüzet, de le lehet őket “fizetni” édességek felajánlásával.

Cukik.

Okinawa-Te


A szigetek elhelyezkedése miatt, rengeteg hatás érte az ott lakókat Kínából és Japánból is. A vallások, filozófiák a kereskedelmi -és politikai szabadság vagy függőség mind hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen a puszta kezes harc azon formája, amit ma úgy ismerünk: karate.

idegen


A 12. században kezdett kifejlődni egy külön állam ezen a területen amit ma Okinawaként ismerünk, amely 3 királyság igazgatása alatt állt. Mindegyik királyság élén egy független király állt külön állam berendezkedéssel, nemességgel és földesurakkal. 1429-ben Só Sin király egyesítette a 3 királyságot és 1526-ig, uralkodása végig .nevezik aranykornak ezt az időszakot.

idegen

A szigeteken Kína által előbb ismerték a lőfegyvereket, mint a japánok, de ez sem mentette meg őket a Japán hódítástól.

1609-ben a hódító szamurájok megtiltották a lakosság fegyverviselését. Erre dolgozták ki a fegyver nélküli harcmodort, de ennek voltak más előzményei is.

idegen

Az 1300-as évek körül Satto király uralkodása idején  kezdték el rendszerezni és oktatni  a harcosok számára a puszta kezes harcot, melyet akkoriban még „Te” - kezet jelent- néven ismertek. A tengeri szállítás és utazás miatt fel kellett készülni a támadásokra , ezért kellettek a jól képzett harcosok.  

A kínai kapcsolat révén elsőnek  kínai Kung-fu-t sajátították el.

A 15. századra a szamurájok érdeklődését is felkeltették  az Okinawa-Te technikái és tanulmányozni kezdték. Végül beépítették saját rendszerükbe, a Bushidoba.  A szamurájok esküt tettek, hogy az Okinawa-Te módszereit a szamuráj rend tagjain kívül senki nem ismerheti.

idegen

Az első igazi lépés az új puszta kezes harc létrehozásához a 1477-ben Sho Shin király által hozott lefegyverzési rendelet adta meg a lehetőséget.


Két ilyen iskolai is született : az egyiket „Te” néven ismeretes - amit nemesség tagjai fejlesztették, a másik oldalon pedig a „Kobudo” követői helyezkedtek el, melyet egyszerű emberek hoztak létre, halálos fegyverként használva a mindennapi használati eszközöket.
 

Aztán  1609-ben a  a fegyver viselést tiltó rendeletet még tovább szigorították a japánok. Ez  egy újabb lökést adott a fegyvertelen közelharc, önvédelem fejlődésének. Regénybe illően csak éjjel, félreeső helyen gyakorolhatták a technikákat.   Mivel nem mutathatták meg nyíltan harcművészeti tudásukat , ezért elrejtették őket a táncaikban.

idegen

Az okinawai férfi és női táncosok igen energikusan használják kezeiket és lábaikat tánc közben, minden mozdulatuk a kezdetetektől egészen a produkció végéig karate katara emlékeztetnek.

idegen

Az okinawa-te-nek két stílusban különböző irányzata alakult ki, mely technikában és fizikálisan is eltér egymástól. A Tomari és Shuri városokhoz és vonzáskörükhöz tartozó stílus a a shorin-ryu, a másik  ashorei-ryu, Nahahoz  és azon vidékekhez köthető, amelyek a  fővároshoz, a központhoz földrajzilag voltak közel. Funkcióját tekintve az utóbbit erős testalkatú, nagy teher bírású emberek gyakorolták. A keménységre tették a hangsúlyt, a mozdulatokat erős és tökéletes egyensúlyi állapotokból hajtották végre.

idegen

Az előbbi, shorin-ryu művelői a gyorsaságot, természetes mozgást és a légzéstechnikákat hangsúlyozták ki , ezért vékony testalkatú emberek számára vált előnyössé.

idegen

1868-ban a Meiji restauráció idején a karate hanyatlásnak indult. Értéktelennek tartottak mindent, ami hazai, és a nyugat majmolása háttérbe szorította a tradicionális hagyományokat, így a harcművészeteket is.

Sok iskola és mester tűnt el a feledésbe ezáltal, de a 20. század elején elkezdtek foglalkozni vele  nagyon komolyan és nekiláttak, hogy dokumentálják a karate kialakulásához köthető forrásokat.  1890-ben Okinawa teljes mértékben Japán fennhatóság alá került és végül engedélyezték a harcművészetek gyakorlását.

idegen

Így megnyíltak  dojo-k, amelyeket mindenki rangtól függetlenül használhatott gyakorlásra és tanulásra és ez a kezdeményezés hozzájárult a budo irányzatok fejlődéséhez és elterjedéséhez.

Tovább

ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek