Burakumin - A láthatatlanok

Mit is tudunk Japánról? Ha Japánra és azon belül a japán emberekre gondolunk, mindig a precizitás, az apró szép dolgok, gésák, szamurájok és nindzsák jutnak eszünkben.

gazdaságsprint

Rendben van az is, ha valaki az óriási tömegre vagy a szakéra asszociál esetleg a termálfürdőkre. Mindenkinek más  Japán van a fejében, de egyet leszögezhetünk Japánnal kapcsolatban : szép, harmonikus, egzotikus; minden működik és mindenki dolgozik.
 

Biztos így van ez? A tökéletesen kivitelezett parkokon, utakon és életeken túl létezik még egy Japán. Egy láthatatlan Japán, ahol az élet nem egy szépen megtervezett és kivitelezett  zen kert. Ebben a Japánban az emberek láthatatlanok, és többnyire csak  egymás társaságát kereshetik. A másik Japánnal nem is érintkeznek, illetve érintkezhetnek, mert az undort és lenézést hoz számukra. Ebben a Japánban az itt élők mindig falakba ütköznek és helyzetük ritkán  javul.

gazdaságsprint

Nem nehéz lecsúszni a lejtőn és a tönk szélére kerülni. Talán ez az egyik leggyorsabb folyamat, de van aki eleve ott is van, már születésétől fogva. Japánban 27 millió emberből körülbelül 1 millió embert érint a láthatatlanság, mint életforma. Mondhatni ez amolyan történelmi örökség. A 17. században Japánt egyesítették  - ez az Edo korszak kezdete - és ez magával hozta a szigorú rendet is. Véget értek a véres csatározások és belviszályok a földesurak között. Létrehoztak egy központi állami szervezetet, amely konszolidálta a társadalmat drákói törvényekkel és rendeletekkel. Az Edo-korszak alatt nem csak a törvények voltak szigorúak, hanem a társadalom felépítése  is. A központi hatalom hatékonyságának az egyik alapja maga  kasztrendszer volt. Így alakult ki a láthatatlan társadalmi réteg, ami még mindig létezik. Minden egy rendelettel kezdődött, ami végül is kitaszította ezeket az embereket a japán társadalomból.

gazdaságsprint

A Tokugava uralkodóház rendelete szerint, mindenkit, aki buddhista tanok szerint “tisztátalan” munkával foglalkozik, azt száműzték a városból és lakóhelyének elhagyására kötelezték. Tehát költözött a cserzővarga, a hentes, a sírásó és a halottmosó.  Az ilyen munkából élőknek ezen rendelet után a városon, falun kívül kellett élniük. Annyira elkülönítették őket, hogy sem érintkezniük sem beszélniük nem szabadott a város vagy falu többi lakójával. Hogy honnan lehetett tudni, hogy ők a társadalom nem becsült tagjai? Nem csak foglalkozásuk jelölte ezt, hanem a ruházatuk is, és életük minden perce egy elkülönített helyen zajlott le. Kitörni lehetetlen volt, mert innen választottak házastársat maguknak és a gyerekeik is ebbe születtek bele. Normális negyedek iskoláiba se járhattak. A modernizáció kezdetén 1840- től változott elvileg a státuszuk, de gyakorlatilag nem.

gazdaságsprint

Ahhoz , hogy megértsük miért van ez mindig így, tudnunk kell  1-2 dolgot a japán emberekről és a félelmeikről. Minden olyan munka, amely vérrel jár és állatok leölésével foglalkozik az undort kelt a japánokban. Ennek oka, hogy a buddhizmus szerint az élőlények megölése bűn. Viszont  a japánok esznek húst, de szigorúan előrecsomagolva és sterilen lezárva.

gazdaságsprint

Ugyanis irtóznak a nyers hústól és a vértől. Még véletlenül se jusson eszükbe, hogy azt az állatot leölték.  

Nálunk a hentes-és mészáros szakma egy munkának és nem elítélendő foglalkozásnak számít. Nem így a japánoknál, ahol a mészárosok, hentesek még feleséget is nagyon nehezen találnak maguknak. Ez a középkor óta nem változott. A henteseket, mészárosokat  az Aszakusza negyedbe száműzték. Minden városban van hasonló negyed a 17. század óta, ugyanazon helyen. A kormányzat az elmúlt 10-15 évben próbálta ezt a megbélyegzést és a gettókat megszüntetni, de a gazdasági világválság nem segítette elő, hogy ezek az emberek is teljes jogú polgárok legyenek.  

gazdaságsprint

Japánban az 1873-tól mindenkinek van születési anyakönyve, amiben leírják származását és nem csak az édesanyja és édesapja nevét. Ha tisztátalan vagyis burakumin valaki és ez benne van kiskönyvben, akkor ez végig kíséri az egész életét. Kezdve az iskolától egészen a házasságig.  A leszármazottak ma is kirekesztve élnek - hiszen benne vannak a  könyvben - társadalmilag elszigetelve. A burakuminokkal szemben mind gazdaságilag, politikailag és társadalmilag mélyen gyökeredző ellenszenv alakult ki. A közvéleménykutatások kimutatták,  hogy a japán szülők 30%-a nem engedné ilyen felmenőkkel rendelkező családba beházasodni a gyerekeiket és a vállalatvezetők nagy része sem alkalmaz ilyen múlttal rendelkező embereket.  Japánnak van egy ilyen arca is, nem mindenhol tökéletes az élet. Igazából pont a tökéletesség iránti vágy az, ami kihozza ezeket az ellentéteket. Lassan talán áthidalható lesz ez a probléma, hiszen 1871-ben megszűnt ez a rendelet. A haladás érdekében létre hoztak egy intézetet, amely a burakuminok jogaival foglalkozik.

gazdaságsprint

Igaz, vannak más külső társadalmi csoportok, akik nem japánok eléggé. Ilyenek ainuk, Hokkaidó őslakosai, az okinavaiak is még, mert ők másképp néznek ki mint a japánok.

A japánság igazi rejtély.

Tovább

Első vérig

A férfiak kezdetektől fogva szerették összemérni az erejüket. Akár sportról, barátságos bajvívásról vagy a becsületük megvédéséről van szó. A párbajok nem csak a 17. és 19. század között voltak népszerűek, hanem már az ókorban is megverekedtek egymással, akár puszta kézzel vagy fegyverekkel is. Mindennel lehet párbajozni - lándzsával, késsel, tőrrel, pisztollyal - viszont, ha elegánsan szeretnénk megvédeni a becsületünket, akkor érdemes inkább kardot ragadni.

hússprint

A kard nemes és stílusos fegyver, amely a vitézséget és a bátorságot hivatott szimbolizálni.


A 19. században is tartotta - sőt még a 20. század elején is - pozícióját még a pisztolyok mellett is.
A kard által vívott becsület harcok kedveltek voltak a katonatisztek, nemesek, üzletemberek és még diákok körében is. A “párbajképesség” nélkülözhetetlen volt  a társadalmi megbecsüléshez. Magyarországon és Európa szerte szinte központi kérdés volt ennek a képességnek a megléte, hogy képes-e az adott úriember párbajozni avagy sem. Erre azért volt szükség, mert a párbajkódexek is megkövetelték - minden ország rendelkezett saját kódexszel - hogy a résztvevők  a vívásban és kardforgatásban kellően jártasak legyenek. Ennek az volt az oka, hogy nem szerették volna, hogy párbaj rítusa komédiává fajuljon. Ugyanis az akkori kor szelleme szerint a kardvívás “erősíti a szívet, a figyelmet  és edzetté teszi a testet”.  Másként megközelítve, a párbajképesség szinte kötelező formája volt  a társadalmi elvárásoknak.  A fegyveres elégtétel egy rítus volt, amelyet mindenki követett és bármilyen sérelemnek az orvoslására szolgált. Legyen szó a hölgyek becsületének megvédéséről, a kártyaasztal felett szerzett sérelmekről, régi családi viszályról vagy becsületsértésről.

hússprint

Aki elmulasztotta a  megfelelő fellépést a sértést követően, az tulajdonképpen köddé vált a többiek számára. Nem hívták meg a társadalmi eseményekre, így tulajdonképpen nem tudott tovább lépni és haladni. Ezért volt az, hogy szinte mindenki  felvette a kesztyűt, mert jobb volt becsületben meghalni, mint szégyenben maradni.

Apropó halál:

a párbajok lényege nem az ellenfél halála volt - persze rengetegen haltak meg a párbajok alatt vagy utána fertőzéstől vagy súlyos sérülésektől - hanem egyszerűen a legyőzése. Általában az első vérig ment a folyamat vagy addig, míg valamelyik fél fel nem adta.  A biztonság kedvéért létrehozták - ahogy már említettem- az úgynevezett párbajkódexet, amelyben használati utasítást fogalmaztak meg a férfi becsület megvédése érdekében.

hússprint

Megtalálhatóak benne - országonként más szabályok szerint - azok a fogalmak, amik egy kiadós és jól leszervezett párbajhoz kellenek. Tehát belefoglalták a törvényekbe, hogy mi tekinthető  a párbaj okának, milyen kihívást lehet elfogadni, a párbajsegédek személyét és számát, a segédek tárgyalási technikáit. Erre azért volt szükség, mert a résztvevő felek nem tárgyaltak közvetlenül egymással, hanem csak a segédeken keresztül. A kódex meghatározta még a tanúk számát és a választható fegyvernemeket is. Ha a kardokra esett a választás, akkor arra is volt szabály, hogy a vívás rendje hogyan történjen. A párbajkódexek törvényei kimondják, hogy a párbaj függetlenné és erőssé teszi a férfiakat , mert átveszi a törvény helyét  ott, ahol az csődöt mondott.

hússprint

A párbajokat - függetlenül a kódexektől és szabályoktól - mindenhol büntették, így Magyarországon is. Általánosságban elmondható, hogy a párbajokról szóló törvényeket sem a társadalom sem pedig a jogalkalmazók nem vették komolyan. Sokan még a 19. század végén is úgy vélekedtek, hogy aki előre megfontolt szándékkal, a párviadal szabályainak megtartása mellett embert öl, az nem gyilkosság. A törvénytelenség megléte azonban nem akadályozta meg országunk férfiait, hogy  gyakorolják a magyar virtust. Mert gyakorolták, költőink, politikusaink és történelmi  személyiségeink is.

hússprint

A 19. század vége az egyes közéleti megfogalmazások szerint a „párbajmániások” kora. Clair Vilmos író és nemesi származású párbajszakértő véleménye nagyon jól tükrözi a kialakult helyzetet: ”nincsen még egy nemzet a világon, ahol annyi becsületbeli ügyet intéznének el lovagias úton, mint éppen nálunk Magyarországon!” Érdekes megállapítása volt még az is, hogy a párbajozás visszaszorítja az öngyilkosság divatját. Szerinte, ahol a párbajozás kényszere fennállt, alig lehetett hallani mérgezésekről, öngyilkosságokról. Bár kritikusai szerint a párbaj volt egyenlő az öngyilkossággal.

1836-ban Wesselényi Miklós az ellenzék vezérszónokaként olyannyira kiváltotta az udvar haragját, hogy Metternich úgy döntött, párbajban látja el az erdélyi arisztokrata baját. A császári hadsereg legkiválóbb vívóját, Wurmbrandt Ottót jelölte ki az osztrák kancellár. Wesselényi akkora csapást mért ellenfelére, hogy az ugyan kivédte az ütést, de a markolat nem tudta felfogni a vágást, eltört, és Wurmbarndt négy ujját tőből metszette le Wesselényi.

hússprint

Ezáltal az osztrák tiszt harcképtelenné vált, s a párbaj véget ért.
 

Forró Elek 1848–49-es honvédezredesről írja Szinnyei József életrajzi lexikonában: „Megszámlálhatatlan sok párbaja volt s azokban mindig győzedelmeskedett. Soha ki nem hítt senkit, de ha kihívták, nem kerülte a párbajt. S a vas óriásnak mintha csak gyöngéd szíve lett volna, ellenfelét párbajban soha nem ölte meg.” Jókai Mór is szeretett párbajozni. Megvívott Bulyovszky Gyulával karddal, Pulszky Ferenccel pisztollyal. Bulyovszky megsebesült, Pulszky sértetlen maradt. Egy romantikus írótól nem is várunk mást.

hússprint
A hagyomány szerint Bolyai János mérnökkari tisztként egyszer konfliktusba került egy nehézlovassági ezred teljes tisztikarával, aminek eredményeként mind a tizenhármukat kihívta kardpárbajra.

Herczeg Ferenc, a mára szinte elfeledett jeles író haláláig őrizte a lelkében egy fiatal honvédtiszt képét. A húszas éveiben járó Sipos Istvánt egy ostoba szokás miatt küldte a halálba, s a sors akaratából még azt is végig kellett néznie, amint az özvegy édesanyja egyetlen fiaként meghalt katona koporsóját az ablaka előtt vitték ki a temetőbe. A bíróság tettéért négyhavi államfogházra ítélte, amit Vácott, de a börtön helyett a foglár házában kellett kényelmes körülmények között letöltenie. Ugyanis a halálos párbajért ennyit szabott ki az akkori törvény, már ha a szabályok szerint zajlott. Egyébként közönséges gyilkosságként ítélték meg, s ennek megfelelő büntetés járt érte. Igaz, a tiszt helyett ő is ottmaradhatott volna a verseci kaszárnya padlóján, de egy balszerencsés hónaljvágás, amit ráadásul a jelen levő orvos is elügyetlenkedett, a fiatalembert a túlvilágra, ellenfelét pedig örök lelkifurdalásba kergette. Az egész tragédia egy nevetséges báltermi összeszólalkozás miatt történt, amit két szóval el lehetett volna simítani, ha nem köti őket gúzsba egy őrült elvárás.

hússprint

Olyan is akadt, hogy a tudatlansága mentette meg valaki életét. A párbajszokások szerint kardpárbajnál annak, aki nem tudott vívni, egy évet és egy napot adtak a felkészülésre, hogy némi tudás birtokában állhasson ki ellenfelével, ami persze édeskevés volt egy gyakorlott verekedővel szemben. Az egyik ilyen ügyfél minden mindegy alapon mégis pástra lépett anélkül, hogy életében egyszer is kard lett volna a kezében, s már az első összecsapásnál legyőzte ellenfelét, akit pontosan a vívótudása sodort bajba. A beidegződött fogások ismeretében nem tudta értelmezni a másik által művelt eszement csapkodást, s beleszaladva annak a kardjába,  jobblétre szenderült.

Tehát a bajvíváshoz, nem csak gyakorlás, fizikai és szellemi edzettség szükséges, hanem zsigerből jővő  mázli is.
 

Tovább

Szusi,wasabi,szoba,angolna és a kóbei marha 

A cím alapján ez a bejegyzés akár lehetne egy amolyan japán gasztro-mese is, de én inkább szeretnék a tényeknél maradni. Igaz, egy nagyon érdekes történetet fogok most leírni, amelynek fő témája: a különleges japán konyha miértjei.

hússprint

A szigetország konyhája a világ legegészségesebb ételeivel dicsekedhet és mellesleg az egyik legkülönlegesebb ízvilág is hozzájuk tartozik. A távol-keleti konyhák különböznek egymástól. A japán konyhát  nem lehet összehasonlítani a kínaival, a koreaival vagy a vietnámi ízvilággal.  Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy a japán emberek nagyon sok zöldséget, rizst és nyers halat esznek - hozzátenném nem csak szusi létezik- , a tengeri herkentyűkről nem is beszélve. Ezen kívül fogyasztanak mindenféle húst is, de nem volt ez mindig így.
hússprint

A japán étrend szinte évszázadokig vegetáriánus volt. A halételeket leszámítva mindig csak rizst, zöldségeket ettek. A portugálok ismertették meg velük “igazán” a sütés tudományát a 16. században, ugyanis a portugálok előtt a legtöbb étel fatűzön párolva készült. Még most is sok helyen ezzel a módszerrel főznek. Ezen ételeknek az energia tartalma magas, viszont kalóriaszegények  is. Ezért egészségesek.  Nagyon szívesen fogyasztják a szasimiket, amelyek rizsből, rengetek tengeri herkentyűből és zöldségek kavalkádjából áll, szigorúan párolva, illetve a már említett szusit is.

hússprint
A szusi egyébként a japán konyha igazi reklám arca. A szakácsok igazi kis műremekeket készítenek a rizsből, nyers halból vagy rákból, amiket művészi pontossággal tálalnak . Én néha kifejezetten sajnálom megenni őket, mert olyan kis szépek.

hússprint
Az apró ínyencfalatok varázsát a látvány és az íz - nem mellesleg a wasabi, a vizitorma - együtt adja.

A japánok nagyon szeretik a tésztaételeket is. Mint írtam, a szusin túl is vannak nagyon finom ételek, amik esetleg az európai gyomornak befogadhatóbbak: és ezek a tészafélék. Rengeteg tésztafélét készítenek, tájegységként változó ízekkel és alapanyaggal. Nem csak rizslisztből csinálnak tésztát,hanem másfajta gabonából is. Japán szerte az egyik legkedveltebb tésztaétel a vadbúzalisztből készített szoba. A szobát általában hidegen fogyasztják, különféle szószokkal és nagyon, de nagyon finom. Híresek még a japán levesek, amelyeket mindig sok tésztával fogyasztanak.
hússprint

Amennyire a tészták és a halételek népszerűek és gyakran fogyasztott ételek alapanyagai, addig a tejtermékek nem igazán váltak a japán emberek kedvenceivé. Egyébként lehet, hogy a reklámok miatt van, mert szerintem kifejezetten rémisztőek . Csak erős idegzetűeknek :)!

A viccet félre téve, a japánok valahogy ösztönszerűen irtóznak a tejtermékektől. A sajtoktól egyszerűen undorodnak és soha nem főznek vajjal vagy kenik rá valamire azt. Magyar vonatkozásban például a tejberizst egyszerűen nem értik. Körülbelül olyan sokkal élik meg a tejberizzsel való találkozást, mint az olaszok, mikor meglátnak egy tál sajtos tejfölös tésztát.

hússprint

Hogyha sejtenék, bizonyos helyeken a túróscsuszára még cukrot is tesznek … ez lenne az igazi pszicho -bio hadviselés számukra.

Mivel Japán időjárása befolyásolja az emberek minden napi életét - a nyarak Japánban 5 hónapig tartanak és  80% páratartalommal még megfejelve a hőséget - ezért az étkezésüket is a hónapokhoz igazítják. A nyári étrend teljesen más, mint a téli. Tulajdonképpen az első őszi napot - amikor a hőmérséklet egy icike-picikét csökkenni kezd - az angolna napjának is nevezik, mert ilyenkor egész Japán angolnát eszik rizzsel. Azért teszik ezt, mert előző hónapokban mindenki izzadt és csak vizet ivott, enni nagyon nem esznek a nyári hónapok alatt, ezért nagyon le is fogynak. Az angolna napja jelképezi az elvesztett energia pótlásának kezdetét. Az biztos, hogy még egy nép nincs a Földön, amely ennyire figyelne az ételek küllemére. Ennek oka az, hogy a japánok évszázadokig mély szegénységében éltek és egyedül a rizs, a hal  és a zöldségfélék volt  a fő táplálékforrás szinte minden japán ember számára.

hússprint

Emiatt a legtöbb japán étel, mondhatni pofonegyszerű, de törekednek a látványos és harmonikus megjelenésre.

A modern és gyors ételek is utol érték Japánt és mostanában ami egészséges és tradicionális az nem annyira menő a fiatal japánok körében. A mai japán fiatal, aki követi főző-és ételtrendeket, nem eszik annyi halat, tenger gyümölcseit, rizst vagy tofut (ezt megértem valahol), hanem steaket esznek helyettük. Pontosabban, húst hússal, a hamburgerekről és a más amerikai ételekről nem is beszélve. Csakhogy ezzel az a baj, hogy a japánok emésztőrendszerének -valószínűleg genetikai adottságuknak köszönhetően - felépítése nem alkalmas sok hús fogyasztására. Ráadásul a párás és fülledt éghajlat sem kedvez a sok “sztéku” evésének. Viszont ők a steakeket előszeretettel fogyasztják és ennek köszönhetően megjelentek a különböző gasztroenterológiai problémák, a cukorbetegség és az elhízás. Az utóbbi 3 már lassan népbetegségnek minősül náluk is, pedig ez még egy 10-20 éve nem volt jellemző a japánokra. Ha már a sztékunál tartunk, akkor mivel Japánról van szó, és oké a sztéku nem ősi japán étel, de ebben is tökéleteset alkottak. Hiába, hogy a steak nem jó nekik, mégis Japánból származik a világ legdrágább marhahúsa.

hússprint

A különleges húsért kilogrammonként 50-60 ezer Ft is kell fizetni.

Hogy ez minek köszönhető?

hússprint

A Kobe tartományból származó szarvasmarha különleges tenyésztési körülményeknek köszönheti a hírnevét. Húsa a legdrágább és állítólag a legexkluzívabb ízzel rendelkezik. Az állatok takarmánya  gabonából, répából, krumpliból és különböző növények csírájából áll. A tenyésztők növesztő hormonokat  és betegség megelőző antibiotikumokat abszolút nem használnak. Az állatokat a lehető legtermészetesebb és kényelmesebb környezetben tartják.

A tenyésztés egyik legfurcsább mozzanata a masszázs. Minden marhának minden nap jár egy 2-3 órás kényeztetés, ami mellé sör és rizsboros permet is dukál. A sört az állatok megisszák, a nyári forró hónapokban akár kétszer annyit is kapnak, mint egyébként kapnának. Ettől megmarad az étvágyuk és habzsolják finom falatokat. A sör és a vitamindús mindennapi betevő mellé, még klasszikus zenei is szól, hogy az állatok a legnagyobb harmóniában fejlődhessenek. A programtól az állatoknak 30% több telítetlen zsírsavat tartalmaz a húsuk ez által nem csak a világ legdrágább, de egyben a legfittebb húsával rendelkeznek ezek a bocik.

hússprint
Ha koleszterint diétára adod a fejed, csak ezt a húst tudom ajánlani! Jó étvágyat hozzá.

Tovább

Gasztro Kokeshi

Az ételek minősége és látványa nélkülözhetetlen a jó közérzet megteremtéséhez.Nem elhanyagolható az a nézet, hogy a minőségi tálalás jobbá teszi az adott étek elfogyasztását. A mennyei finomságok nem csak a testünknek kellenek, hanem a szellemünknek is. A munkába menet bekapott gyors kávé és futva megevett szendvics  vagy péksütemény nem a legjobb megoldás étvágyunk csillapítására.  
 

hús hússprint

A munkahelyi ebéd- főleg ha visszük magunkkal-, lehet egy kicsit más, kreatívabb és minőségibb. Mindenre lehet időt szakítani csak döntés kérdése. Ahhoz, hogy életünk valamilyen szinten harmonikus legyen, fontos mennyire tiszteljük és milyen apró szépségekkel ajándékozzuk meg magunkat.

Az biztos, hogy egy nép sincsen a világon ( talán az olaszok természetes hozzáállása az ételekhez e tekintetetben kivételt képez), aki ilyen művészien áll hozzá a részletekhez és törődne a küllemükkel. A kokeshi babákat eredetileg  játéként és egyben védelmezőként használták szerte Japánban. Az első babákat az Edo-korban a kidzsi-ja fafaragók alkották meg, akik eredetileg háztartási edényeket és eszközöket készítettek. A babona szerint a kokeshi babákkal játszó gyerekek védelmet kaptak az istenektől és az otthonokat is megvédték a tűzvésztől. A bő termés eljövetelét és a házi tűzhely oltalmazását is segítették.

hús hússprint

A modern Japánban ugyanúgy él ez a régi tradíció. Szinte minden család birtokol egy- két kokeshi babát, de némi újítást is fel lehet fedezni ezzel kapcsolatban. A kokeshi babák más módon is megjelenhetnek manapság, mint például a cég emberének ételhordóiként, ami praktikus és egyben egyedi is.

hús hússprint

Megtekinthetjük őket dinny faragó remekműveként vagy megkóstolhatjuk, milyen a gumicukor vagy marcipán kokeshi baba, de van, amikor egyszerűen csak díszként használják.

         hús hússprint

Érdekességként megemlíteném, hogy a globalizáció is felfedezte magának a kokeshi babákat. A Coca Cola elkészítette a saját promóciós Coca Cola kokeshi babáját.
Az eredmény nagyon frappáns lett:
 

hús hússprint

Összefoglalva:
a jó étel a hosszú élet titka, adjuk meg magunknak a nyugalmat és a szépséget. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy most vegyünk magunknak - de
rögtön- kokeshi baba ételhordót, de akár meg is tehetjük. Előttünk tehát a választás, rohanunk és tönkre tesszük magunkat vagy megelőzzük azt. Érdemes a megelőzésre voksolni, mert így könnyebben vesszük a munkahely és az élet akadályait.

hús hússprint

Tovább

Egy Keréken

Az ember alapjában véve egy nagyon kényelmes és egyben kreatív főemlős. Civilizációink fejlődése során - ez persze függött a fejlettségi szinttől és hogy melyik kontinensen található az adott ország- használtunk már állati erőt és emberi erőt is, bizonyos személyek vagy tárgyak helymódosításához.  Az emberiség egyik legnagyobb találmánya maga a kerék volt, amely képes a saját tengelye körüli mozgásra, így az előre haladásra is. A gördülékenysége segítségével könnyebb lett a haladás, szállítás és a távolságok áthidalása is. Rendszeressé tette a kereskedelmet és a harcászati technika fejlődéséhez is nagyban hozzájárult.  

autosprint

A kerék fejlődése folyamatos volt, aminek az első lépései közé tartozott, hogy Kr. e. 2000 körül Mezopotámiában feltalálták a küllős kerekeket. A küllős kerekekhez könnyű kocsikat készítettek, amiket a frissen háziasított lovak vontattak. Később találták fel a zsírozott tengely körül forgó, vas kerékagy középsőrészt és az abroncsot.

autosprint

A könnyűszekér lett a szállítás legfontosabb eszköze, sőt, mikor a középkor elején rájönnek a lófogatolás okosabb módjára - ez a szügyhám volt -  Európa együtt fejlődik az egyre tökéletesedő lovaskocsival. A következő nagy műszaki fordulatig, a gőzgépig a lóvontatta járművek maradtak használatban. A gőzhajtású gépekhez kapcsolódik az első "igazi" közlekedési baleset is. Egy francia mérnök - Nicolas-Joseph Cugnot-  alkotta meg ezt a masinát, ami a francia hadseregnek készült, hogy a nehéz ágyúkat gyorsabban lehessen szállítani. Nem volt egy egyszerű szerkezet: elsőnek kemény fából, óriási három kerekű szerkezetet készített, majd az első kerék elé egy nagy gőzüstöt helyezett el. Az eszköz dugattyúin keresztül a gőz nyomása meghajtotta a gépet .... ami ment is , csak az volt a probléma vele, hogy irányíthatatlan volt. Le is döntött egy egész várfalat. A franciák ezek után jó 200 évvel később kezdtek belemerülni a gőzhajtású gépek tökéletesítésébe.

autosprint

A belső égésű motorok feltalálásáig viszont az ilyen gőzhajtású gépek uralták az utakat - pontosabban mikor már lehetett emberek közé ereszteni őket -  és folyamatos újításokra sarkalták a feltalálókat. Például  Richard Trevithicket az angol feltalálót, aki létrehozott egy olyan gőzgépet, amely Londonban sikeresen szállította az embereket. Igazából ez a gőzbusz volt az első tömegközlekedési eszköz, amit omnibuszként is ismerünk.1830-ban szinte mindennapos látvány volt London utcáin és ugyanebben az évben nálunk Bolyai Farkas bemutatta első gőz-autóját Marosvásárhelyt.  Az első motor feltalálásáig bő fél évszázadot kellett várni, de ami késik, nem múlik -és hála egy belga tudósnak- ezt sikerült is meglépni. Lenoir 1860-ban sikeresen létrehozta az első belső égésű motort. Később 1876-ban a magyar ipari és kereskedelmi miniszter Wessely Györgynek átadott egy szabadalmi okiratot, mert képes volt egy olyan járművet létrehozni - motorral -   amely “lovak segélye nélkül hajtható".

A neve ennek az autónak : Colonet volt.
 

Miután Nikolaus August Otto megalkotta a négyütemű belső égésű motort, rengeteg változata született az automobiloknak. Sok találmány eredete és főleg a használata zsákutcába futott . Képzeljünk magunk elé egy autót  vagy egy motort:

Az előző négy, az utóbbi két kerékkel rendelkezik. De gondoltuk volna , hogy létezik egy olyan “futurisztikus” szerkezet, amely  1 kerekén gurul és motor hajtja? Bizony hogy létezett és manapság újra előszedték a terveket.
 

Íme a monowheelt :
 

autosprint


 

Tovább

ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek