Mit nézzünk Japánban?

tvsprint

Mondhatnám, hogy gyönyörű japán kerteket, fenséges pagodákat, történelmei helyszíneket, Fuji hegyet, de inkább nézzünk TV-t. Érdekes, szokatlan és abszolút nem európai  tv csatornákat lehet itt fogni, akár több százat is. Rengeteg csatorna van a digitális és műholdas sugárzásnak köszönhetően, de ez igazából ne tévesszen meg senkit. Persze ehhez nem kell a világ másik végébe utazni, elég például a festői és viszonylag közeli Norvégiába. Egyszer az egyik barátom azt kérdezte tőlem, miért vagyok kiakadva a magyar műsorok miatt, mikor a norvégoknál olyan, hogy “műsorok és valami nézhető adás” nincs is. Unalmas az egész. A japán tv-kultúrára visszatérve, a fő probléma vele az, és elektronikus  média egészével is, hogy a piac egésze szinte monopolizált. Vannak magán adók is - internetes szolgáltatókkal együtt - de ez “magán” szó tényleg csak jelzés értékű, ugyanis nem azok.
 

Akkor nézzük meg a hivatalos helyzetet TV-ügyben.

tvsprint

Van a közvetlen állami kézen lévő NHK, valamint a “magáncsatornák”, összesen 10 létezik Japánban.  Azután vannak még a külföldi tulajdonú szolgáltatók - közel másfél évtizede vannak jelen - mint a CNN, BBC és a műholdas NHK csatorna, amely hírkivonatokat közöl, kínai, koreai, orosz és néhány európai nyelven. Azt tudni kell, hogy a digitális kábeladók a vastag a műsorújságok ellenére - igen a japánok használnak műsorújságot - nagyjából ugyanazt sugározzák, ráadásul ugyanúgy. Ezek a tv és internet csomagok kifejezetten drágák. Jelenleg az ország műholdas lefedettsége meglepően alacsony. Nem is gondolnánk, ugye? Ott, ahol robotokat és virtuális feleségeket hoznak létre, nem is beszélve a kocka alakú dinnyéről, mindössze az ország 30%- a rendelkezik műholdas lefedettséggel.

tvsprint

Hasonló a helyzet az internet használók száma terén is, bár az okostelefonokkal változott a helyzet, mert az asztali számítógépeket helyettesítő szolgáltatást nyújtanak a használóknak, de ez nagyon drága. A látszólag bőséges műsorkínálat ellenére ritka az új európai film, de annál több az amerikai, az van dögivel. Megszámlálhatatlanul sok amerikai szappanoperát, kvízeket és vetélkedőket adnak a nagy érdeműnek. A vetélkedők között rengeteg japán is van, amelyek a nyugati nézők számra kifejezetten bizzarnak tűnnek.
tvsprint

Léteznek még tematikus csatornák - úgy mint nálunk -  például a háziasszonyok által kedvelt LALA csatorna a rózsaszín hátterével. A kertépítéstől a főzőtanfolyamon át egészen az ismeretterjesztő műsorokig terjed a csatorna választéka. Azért is ilyen népszerű ez a csatorna a hölgyek körében, mert a japán nők miután férjhez mennek  és megszületnek a gyerekek, főleg otthon a házimunkával foglalkoznak és a tv az egyetlen kikapcsolódási pont az életükben. A tv-műsorokkal próbálják megszínesíteni szürke hétköznapjaikat és kárpótolni magukat, ha nem sikerült gyermekkori álmukat megvalósítani.  Náluk is van reggeli beszélgetős műsor. Csak egy picit másként néz ki.  A beszélgetések és zenei betétek mellett nagyon népszerű az a rovat, amelyben intelligens/különleges állatokat mutatnak be mélyinterjú szinten.

tvsprint

Főleg kutyák szerepelnek ebben a blokkban. Év végén a szereplők közül kiválasztják az év legkülönlegesebb ebét és még díjazzák is. Állandó rovat a napi szerencsemondás is: az aznapra vonatkozó életböcseleteket osztják meg a nézőkkel. Este teljesen másfajta, szórakoztató tévés vetélkedőket sugároznak. Nekünk nyugatiaknak - bár most már itthon is előfordul 1-2  hasonló műsor - érthetetlenül erőszakos műsorokat alkotnak meg a japánok számára.

tvsprint

Olyan furi és abszurd némely vetélkedő, hogy elcsodálkoznánk és azon gondolkodnánk, vajon nem  a horrorovi aktuális részét nézzük-e?

tvsprint
Olyan erőpróbákról szólnak ezek a műsorok, mint ki viseli el a leghosszabb ideig a fájdalmat; ki tudja megenni a legtöbb wasabit vagy kibírja a legtovább a megalázást. Konkrétan egy csomó ember elkezd sértegetni és neked rezzenéstelenül kell tűrnöd:  nem üvölthetsz vissza, nem sírhatsz, csak faarccal nézhetsz előre. Így nyerhetsz sok-sok pénzt.  A megaláztatás a japán kultúra mélyén gyökerezik és a legtöbb japán kifejezetten élvezi, ha valaki pórul jár, összetiporják és közröhej tárgyává teszik.

Az egyik legkedveltebb sorozatot a Taiga dramat  amit minden reggel negyed és fél 9 között adnak le. A hétköznapi emberek problémáit dolgozza fel. Ez a műsor annyira népszerű, hogy aki reggel nem tudja megnézni, az  déli és/vagy esti ismétlést biztos nem fogja kihagyni.. Gyakran reggeliznek, ebédelnek vagy vacsoráznak a japánok ezzel a sorozattal.

tvsprint
Ha megnézünk egy japán híradót, megdöbbenéssel vegyes csodálkozással tapasztaljuk, hogy nincs élő interjú. Csak állóképeket adnak, de azokat jó hosszan, miközben a bemondó közli az aktuális híreket. Ha valaki mondott valamit valamivel kapcsolatban, azt is a bemondó mondja el. Tehát élő nyilatkozat nincs. A nemzetközi és  a hazai hírek elkülönülnek egymástól. Sokszor egy-egy külföldi hírblokk után  virágcsokrokat és mámorosan legelésző hokkaidó teheneket láthatunk. Természetesen az ehhez az idillhez hozzáillő andalító -és nyilván  valakinek szép- zenével. A hírekről nyelvezet szempontjából azt lehet megállapítani, hogy szinte minden tv csatorna egy szinte érthetetlen, bürokratikus nyelvet használ, kivéve a TV Aszahi-t.

tvsprint

Ez a csatorna azért közkedvelt, mert közérthetően számol be mindenről. A hírek változatosságának a hiánya abba keresendő, hogy Japánban  ha valaki nem sajtóklubtag, akkor sem írott,  sem elektronikus formában nem jelenhetnek meg írásai. Minden japán újságírónak kötelezően tagsággal kell bírnia. Minden minisztériumnak, nagyvállalatnak külön sajtóklubjai vannak. Tehát az információ csak innen áramolhat. Aki nem klubtag, az nem juthat hozzá a hírekhez. Külföldiek nem lehetnek klubtagok és nem vehetnek részt a belügyeiket érintő sajtóeseményeken sem. Azaz az idegenek csak másodkézből kapnak információt.

Hiába, Japán egy Nagy Tigris, megteheti.

Tovább

No comment - DE üt 

Azon gondolkodtam tegnap este, hogy egy 1-2 reklám mennyire borzasztó és elviselhetetlen. A magam részéről a kreatív és frappáns TV hírdetéseket szeretem, ami tényleg úgy össze van rakva és nem a gagyi felé húz. Mondhatnám, hogy a silány reklámtermékek csak ránk jellemzőek , de nem!

tvsprint

Az egyik ismerősöm küldte el ezt nekem, mert éppen csoki és süti elvonókúrán vagyok, hogy hát ha segítségemre lesz ez a kis .... hmmm érdekesség. Megnyugtatok mindenkit nem gusztustalan és lehet rajta röhögni is. Nem fordítottam le, így jobb. Tényleg :D.

Tovább

Bo-Taoshi Banzai - avagy sok szerencsét!

szerencsesprint

A távol keleti sportokkal kapcsolatban, szinte mindenkinek a harcművészetek és az aktív meditációs mozgások jutnak eszükbe. Ha ezt az elképzelést követnénk, akkor azt feltételezhetjük, hogy például minden japán ért a harcművészethez, mert végül is ez a szamurájok hazája.

Léteznek más sportok is,amik elsőnek elég furcsának,veszélyesnek és így nézve viccesnek tűnnek. Ilyen BO TAOSHI is. Elsőnek a rögbi, az adj király katonát függőleges verziójának és a csoportkohéziót növelő közvetlen bunyóra hasonlít.

szerencsesprint

A csapatsportokra visszatérve, ezek a sportok mindegyike a csatáról, a harcról és a vadászatról szólnak. Van két csapat, amelynek az a feladata, hogy legyőzze- bizonyos kereteken belül - a másikat. A labda a vadászatot, pontosabban a zsákmányt szimbolizálja, ez emeli a tétet, mert így nem csak egymásra kell figyelni, hanem a prédára is.

szerencsesprint

A Bo-TAOSHI- ban,  igaz nincs labda, de van egy oszlop csapatoknál. 

Röviden a játékról:

Itt az oszlop a várat vagy bázist jelképezi a tetején ül az "irányító". A védő dolga, hogy megvédje az oszlopos tagot a lerántásról. A támadók értelemszerűen az ellenkezőjére törekszenek. 

szerencsesprint

A csapatok létszáma elég nagy: két 150 fős csapat versenyzik . 

szerencsesprint

A támadók feladata, hogy megrohanják az ellenfél táborát és ledöntsék a zászlórúd gyanánt szolgáló faoszlopot. A védők feladata az, hogy az ellenfél támadó csapatát megakadályozzák ebben. A támadóknak 3 perce van arra, hogy a védekezők rúdját legalább három másodperce megdöntsék, a dőlésszögnek minimum 30 foknak kell lennie.

 

Ez látszik a viedóban is,hogy tényleg nem viccelnek! 

Érdekességként meg kell említeni, hogy 1950 -es évektől játszák a BO-TAOSHI -t ,az igaz ezt a csapatsportot  katonai akadémián találták ki,de középiskolákban is rendszeresen gyakorolják. Nagyon lényeges viszont,hogy nincsenek szabályok.

Lehet ütni,rúgni,vágni és földre rántani a másikat. Tehát feltétlenül szükséges hozzá a jó fizikai állapot, a védőfelszerelés és valamilyen küzdősportos múlt, mert simám fejbe rúgnak.

szerencsesprint

Tehát, ha valaki elég bátorságot érez  egy ilyen típusú dzsemborira,feltétlenül készüljön fel a koponya CT-re, agyrázkódásra, borda és izom zúzódásra, de az élmény feledhetetlen lesz.

szerencsesprint

Tovább

A bakaneko ideje

szerencsesprint

A szerencse szorosan összefügg a különböző típusú babonákkal és hiedelmekkel. A szerencse nem csak egy szó, hanem bizonyos rituálékat foglal magában vagy magát a fogalmat rendelik hozzá tárgyakhoz, növényekhez és állatokhoz. A maneki-neko (japánul: 招き猫) szobrocskája szinte , minden japán üzletben, háztartásban, munkahelyen és sportközpontban megtalálható. Feladata, hogy szerencsét, bőséget hozzon gazdájának, illetve megvédje a bajtól. Ez a cica nagyon cuki: kis fehér mancsával- de lehet fekete is, mert a fekete  maneki-neko plusz szerencsét hoz - integet a világba, így hívja be a szerencsét. 

Viszont létezik egy olyan macska is, ami pont az emberek szerencséjét lopja el. Bizonyos éjszakákon, amikor a Hold a Földre ásít, alakot ölt egy sötét kreatúra, amely az emberek lelkére, húsára és  szerencséjére is  éhezik. 

Ez az időszak a Bakaneko ideje. 

(Képre kattintva galéria nyílik.)

szerencsesprint

Tovább

Burakumin - A láthatatlanok

Mit is tudunk Japánról? Ha Japánra és azon belül a japán emberekre gondolunk, mindig a precizitás, az apró szép dolgok, gésák, szamurájok és nindzsák jutnak eszünkben.

gazdaságsprint

Rendben van az is, ha valaki az óriási tömegre vagy a szakéra asszociál esetleg a termálfürdőkre. Mindenkinek más  Japán van a fejében, de egyet leszögezhetünk Japánnal kapcsolatban : szép, harmonikus, egzotikus; minden működik és mindenki dolgozik.
 

Biztos így van ez? A tökéletesen kivitelezett parkokon, utakon és életeken túl létezik még egy Japán. Egy láthatatlan Japán, ahol az élet nem egy szépen megtervezett és kivitelezett  zen kert. Ebben a Japánban az emberek láthatatlanok, és többnyire csak  egymás társaságát kereshetik. A másik Japánnal nem is érintkeznek, illetve érintkezhetnek, mert az undort és lenézést hoz számukra. Ebben a Japánban az itt élők mindig falakba ütköznek és helyzetük ritkán  javul.

gazdaságsprint

Nem nehéz lecsúszni a lejtőn és a tönk szélére kerülni. Talán ez az egyik leggyorsabb folyamat, de van aki eleve ott is van, már születésétől fogva. Japánban 27 millió emberből körülbelül 1 millió embert érint a láthatatlanság, mint életforma. Mondhatni ez amolyan történelmi örökség. A 17. században Japánt egyesítették  - ez az Edo korszak kezdete - és ez magával hozta a szigorú rendet is. Véget értek a véres csatározások és belviszályok a földesurak között. Létrehoztak egy központi állami szervezetet, amely konszolidálta a társadalmat drákói törvényekkel és rendeletekkel. Az Edo-korszak alatt nem csak a törvények voltak szigorúak, hanem a társadalom felépítése  is. A központi hatalom hatékonyságának az egyik alapja maga  kasztrendszer volt. Így alakult ki a láthatatlan társadalmi réteg, ami még mindig létezik. Minden egy rendelettel kezdődött, ami végül is kitaszította ezeket az embereket a japán társadalomból.

gazdaságsprint

A Tokugava uralkodóház rendelete szerint, mindenkit, aki buddhista tanok szerint “tisztátalan” munkával foglalkozik, azt száműzték a városból és lakóhelyének elhagyására kötelezték. Tehát költözött a cserzővarga, a hentes, a sírásó és a halottmosó.  Az ilyen munkából élőknek ezen rendelet után a városon, falun kívül kellett élniük. Annyira elkülönítették őket, hogy sem érintkezniük sem beszélniük nem szabadott a város vagy falu többi lakójával. Hogy honnan lehetett tudni, hogy ők a társadalom nem becsült tagjai? Nem csak foglalkozásuk jelölte ezt, hanem a ruházatuk is, és életük minden perce egy elkülönített helyen zajlott le. Kitörni lehetetlen volt, mert innen választottak házastársat maguknak és a gyerekeik is ebbe születtek bele. Normális negyedek iskoláiba se járhattak. A modernizáció kezdetén 1840- től változott elvileg a státuszuk, de gyakorlatilag nem.

gazdaságsprint

Ahhoz , hogy megértsük miért van ez mindig így, tudnunk kell  1-2 dolgot a japán emberekről és a félelmeikről. Minden olyan munka, amely vérrel jár és állatok leölésével foglalkozik az undort kelt a japánokban. Ennek oka, hogy a buddhizmus szerint az élőlények megölése bűn. Viszont  a japánok esznek húst, de szigorúan előrecsomagolva és sterilen lezárva.

gazdaságsprint

Ugyanis irtóznak a nyers hústól és a vértől. Még véletlenül se jusson eszükbe, hogy azt az állatot leölték.  

Nálunk a hentes-és mészáros szakma egy munkának és nem elítélendő foglalkozásnak számít. Nem így a japánoknál, ahol a mészárosok, hentesek még feleséget is nagyon nehezen találnak maguknak. Ez a középkor óta nem változott. A henteseket, mészárosokat  az Aszakusza negyedbe száműzték. Minden városban van hasonló negyed a 17. század óta, ugyanazon helyen. A kormányzat az elmúlt 10-15 évben próbálta ezt a megbélyegzést és a gettókat megszüntetni, de a gazdasági világválság nem segítette elő, hogy ezek az emberek is teljes jogú polgárok legyenek.  

gazdaságsprint

Japánban az 1873-tól mindenkinek van születési anyakönyve, amiben leírják származását és nem csak az édesanyja és édesapja nevét. Ha tisztátalan vagyis burakumin valaki és ez benne van kiskönyvben, akkor ez végig kíséri az egész életét. Kezdve az iskolától egészen a házasságig.  A leszármazottak ma is kirekesztve élnek - hiszen benne vannak a  könyvben - társadalmilag elszigetelve. A burakuminokkal szemben mind gazdaságilag, politikailag és társadalmilag mélyen gyökeredző ellenszenv alakult ki. A közvéleménykutatások kimutatták,  hogy a japán szülők 30%-a nem engedné ilyen felmenőkkel rendelkező családba beházasodni a gyerekeiket és a vállalatvezetők nagy része sem alkalmaz ilyen múlttal rendelkező embereket.  Japánnak van egy ilyen arca is, nem mindenhol tökéletes az élet. Igazából pont a tökéletesség iránti vágy az, ami kihozza ezeket az ellentéteket. Lassan talán áthidalható lesz ez a probléma, hiszen 1871-ben megszűnt ez a rendelet. A haladás érdekében létre hoztak egy intézetet, amely a burakuminok jogaival foglalkozik.

gazdaságsprint

Igaz, vannak más külső társadalmi csoportok, akik nem japánok eléggé. Ilyenek ainuk, Hokkaidó őslakosai, az okinavaiak is még, mert ők másképp néznek ki mint a japánok.

A japánság igazi rejtély.

Tovább

ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek