Egy Keréken

Az ember alapjában véve egy nagyon kényelmes és egyben kreatív főemlős. Civilizációink fejlődése során - ez persze függött a fejlettségi szinttől és hogy melyik kontinensen található az adott ország- használtunk már állati erőt és emberi erőt is, bizonyos személyek vagy tárgyak helymódosításához.  Az emberiség egyik legnagyobb találmánya maga a kerék volt, amely képes a saját tengelye körüli mozgásra, így az előre haladásra is. A gördülékenysége segítségével könnyebb lett a haladás, szállítás és a távolságok áthidalása is. Rendszeressé tette a kereskedelmet és a harcászati technika fejlődéséhez is nagyban hozzájárult.  

autosprint

A kerék fejlődése folyamatos volt, aminek az első lépései közé tartozott, hogy Kr. e. 2000 körül Mezopotámiában feltalálták a küllős kerekeket. A küllős kerekekhez könnyű kocsikat készítettek, amiket a frissen háziasított lovak vontattak. Később találták fel a zsírozott tengely körül forgó, vas kerékagy középsőrészt és az abroncsot.

autosprint

A könnyűszekér lett a szállítás legfontosabb eszköze, sőt, mikor a középkor elején rájönnek a lófogatolás okosabb módjára - ez a szügyhám volt -  Európa együtt fejlődik az egyre tökéletesedő lovaskocsival. A következő nagy műszaki fordulatig, a gőzgépig a lóvontatta járművek maradtak használatban. A gőzhajtású gépekhez kapcsolódik az első "igazi" közlekedési baleset is. Egy francia mérnök - Nicolas-Joseph Cugnot-  alkotta meg ezt a masinát, ami a francia hadseregnek készült, hogy a nehéz ágyúkat gyorsabban lehessen szállítani. Nem volt egy egyszerű szerkezet: elsőnek kemény fából, óriási három kerekű szerkezetet készített, majd az első kerék elé egy nagy gőzüstöt helyezett el. Az eszköz dugattyúin keresztül a gőz nyomása meghajtotta a gépet .... ami ment is , csak az volt a probléma vele, hogy irányíthatatlan volt. Le is döntött egy egész várfalat. A franciák ezek után jó 200 évvel később kezdtek belemerülni a gőzhajtású gépek tökéletesítésébe.

autosprint

A belső égésű motorok feltalálásáig viszont az ilyen gőzhajtású gépek uralták az utakat - pontosabban mikor már lehetett emberek közé ereszteni őket -  és folyamatos újításokra sarkalták a feltalálókat. Például  Richard Trevithicket az angol feltalálót, aki létrehozott egy olyan gőzgépet, amely Londonban sikeresen szállította az embereket. Igazából ez a gőzbusz volt az első tömegközlekedési eszköz, amit omnibuszként is ismerünk.1830-ban szinte mindennapos látvány volt London utcáin és ugyanebben az évben nálunk Bolyai Farkas bemutatta első gőz-autóját Marosvásárhelyt.  Az első motor feltalálásáig bő fél évszázadot kellett várni, de ami késik, nem múlik -és hála egy belga tudósnak- ezt sikerült is meglépni. Lenoir 1860-ban sikeresen létrehozta az első belső égésű motort. Később 1876-ban a magyar ipari és kereskedelmi miniszter Wessely Györgynek átadott egy szabadalmi okiratot, mert képes volt egy olyan járművet létrehozni - motorral -   amely “lovak segélye nélkül hajtható".

A neve ennek az autónak : Colonet volt.
 

Miután Nikolaus August Otto megalkotta a négyütemű belső égésű motort, rengeteg változata született az automobiloknak. Sok találmány eredete és főleg a használata zsákutcába futott . Képzeljünk magunk elé egy autót  vagy egy motort:

Az előző négy, az utóbbi két kerékkel rendelkezik. De gondoltuk volna , hogy létezik egy olyan “futurisztikus” szerkezet, amely  1 kerekén gurul és motor hajtja? Bizony hogy létezett és manapság újra előszedték a terveket.
 

Íme a monowheelt :
 

autosprint


 

Tovább

A japán családfő

Amikor a japán kultúrára vagy magukra a  japán emberekre gondolunk, automatikusan a harmónia, a hihetetlen engedelmesség-tudat, a tradíciók követése és a mérhetetlen szorgalom jut eszünkbe. Szépen és kedvesen mosolygó japán nők és férfiak, akiknél úgy tűnik minden rendben és semmi sem háborgatja tökéletes életüket. Európai szemmel nézve tényleg úgy tűnik, hogy a megtestesült konfliktusmentes ország az övék, igaz ezt Japán szereti is a külvilág felé kommunikálni. Persze azt mindenki tudja: olyan, hogy probléma mentesség nem létezik, csak sajátos - országonként más -  kulturális megoldások születnek rájuk.
apasprint
Japán egyik legnagyobb problémája - mint ahogy Európában is  - a társadalom elöregedése és a tradicionális családok (több generáció élt régebben együtt) szétesése. Ez jelenti a legnagyobb kihívást a japánoknak. Ami nagyon fontos, rengeteg a társ nélküli fiatal, mert kevés a frigyre lépési kedv és ergo ebből következik, hogy a gyerekvállalási hajlandóság is alacsony. Házasság nélkül a japánok egyáltalán nem vállalnak gyereket. Ennek az oka: a társadalmi elvárás és a törvények.
 

Itthon - nem mintha hallgatóznék - sokszor hallom, akár sétáló kismamáktól vagy szülőktől és az aktuálpolitika is rendszeresen foglalkozik azzal, hogy milyen könnyítéseket és támogatást kapnak és mire van még szükségük családoknak. A kulcsszó itt támogatás, ami nálunk van és Japánba nincs! Ugye milyen érdekes? Ázsia vezető gazdasági hatalmának a családpolitikája egy szülőre teszi a hangsúlyt: mégpedig az apára. Az oka a sajátos kulturális berendezkedés, ami még mondhatni  a “szamurájokig “ nyúlik vissza. Erősen patriarchális lehetne a család berendezkedésük … de mégsem az. Mondhatni, az otthon az tényleg az asszony birodalma,  a férj pedig, küzd és harcol, hogy fenntartsa az életszínvonalukat.
apasprint

Ahogy egy nőről kiderül, hogy állapotos, akkor “nem kötelezően”, de fel kell mondani a munkahelyén, függetlenül attól milyen pozíciót töltött be. Ugyanis a legtöbb vállalat nem fizeti a szülési szabadságot. Viszont az élet és a gyerekek iskolái nagyon sokba kerülnek, ezért az hogy csak az apa keres az felejtőssé válik, bár így is ő marad a főkereső. Az édesanyák is vállalnak munkát, de anyaként csak részmunkaidőben helyezkedhetnek el, ami Japánban sajátoson működik. A részmunkaidő után egyharmad jövedelem jár, de igazából 8 órát dolgoznak!
apasprint

Ebből következik, hogy soha senki nincsen otthon. A szülők dolgoznak, a gyerekek iskolában, sokszor hétvégén is.  Alapjában véve nem találkoznak egymással, főleg akkor nem,  ha anya is a “részmunkaidős” nyolc órájátt tölti a munkahelyén. Még így is több időt van gyerekkel, mert itt hagyományosan a nők nevelik “közvetlenül” a gyerekeket. Az apák szinte soha sem találkoznak a gyerekekkel, maximum hétvégén. A japán apák szinte életük minden idejét a cégüknél töltik, és ehhez  járul hozzá az utazás is, ami szintén rengeteg időt von el az életükből. A magyarok is sokszor olyan munkát választanak, ami földrajzilag távol esik a lakóhelyüktől. Ez egy fontos párhuzam, de figyelembe kell venni a mérteket.
 

Tokió hatalmas. Ebben a városban mindenki nagyon hosszú időt tölt el utazással és ingázással, mert  a város óriási és lakosainak lélekszáma  több mint 17 millió! Az ingázók átlagosan 3 órát utaznak minden nap a fővárosba, de még a tősgyökeres tokióiak is 2 órát töltenek a vonatokon és más tömegközlekedési eszközökön.

 apasprint

Japánban minden a munkaidő hosszúságát szolgálja. Mikor említettem, hogy egy japán apa elsősorban a cégének embere, ezt a  megfogalmazást konkrétan is kell venni. Létezik bizonyos ellensúlyozás a vállalatok részéről, ami nekem egy kicsit érdekes, mondhatni szokatlan. Például a napi 9 órát dolgozó családfőnek a vállalat állja a frissen mosott férfiingek számláját, amit ki is vasaltatnak. Viszont itt jön be a vállalati kultúra másik oldala is: addig tart a munkaidő, amíg a főnök nem áll fel az asztalától. Ha munkamánias a vezetőnk - az lenne az unikum ha nem így lenne - akkor nem sok esélyünk van, hogy normális időben hazaérjünk és együtt vacsorázzunk a családdal. Mikor ők felkelnek a család még alszik és mire hazaérnek már ismét mindenki lefeküdt, hiszen másnap iskola van. Ebben az a szomorú, még ha akarnának, akkor sem tudnak találkozni velük, mert a japán munkarend nem 8 hanem 9-10 óra, de könnyen átlépheti a 12 órát is.

Ezért van az, hogy egy japán apák nagyon keveset találkoznak a gyerekeikkel. Nagyon kevés időt tudnak együtt tölteni és a statisztikai adatok szerint a házastársak egymást közt napi szinten mindössze csak 9 percet beszélnek!

apasprint

Apa rengeteget dolgozik, de hiába keresi a pénzt, nincs ideje rá, hogy igazán foglalkozzon azzal, hogy mikor és mennyit raknak félre és mire kell költeni és mire nem. A  japán feleségek ezért rendszeresen félre teszi a férjeik  fizetésének egy részét, amit a cégek a feleségek bankszámláira utalnak. Igen jól olvastátok, a férj fizetése nem a tulajdon bankszámlájára megy, hanem asszonyéra. Érdekes megoldás, bár nem újkeletű. A szamurájok idején minden gazdasági és pénzügyi kérdést a szamuráj családok női tagjai intéztek.
 

Tehát ez a régi szokás ugyan úgy megmaradt csak modern környezetben alkalmazzák. De miért is van ez így?

Mikor egy nő férjhez megy (még most is) lemond a társadalmi szerepvállalásról, de a japán törvények azzal kárpótolják, hogy cserébe  ő lesz a család kincstárnoka.  Japánban a feleség hordozza az összes terhet a gyerekneveléssel, a család irányításával és a háztartás igazgatásával kapcsolatban(szó szerint!) , míg férj és apa az anyagi fedezetet nyújtja hozzá.

 apasprint

Létezik egy nagyon érdekes történet az “ otthoni gazdasági miniszter asszonyokkal” kapcsolatban, ami egészen a 90-es évek közepéig fennállt, mint helyzet. Ebben az időszakban  - tehát a 90-es évek Japánjáról beszélünk - a férjek csak házastársuk aláírásával és beleegyezésével  nyithattak saját külön bankszámlát vagy lehetett külön hitelkártyájuk!

Ennek egyszerű oka volt, mivel az anya neveli a gyerekeket és ezzel gondoskodik a munkaerő utánpótlásról ( mi másért),  ezért neki kell adni a pénzt.
apasprint

Apaként foglalkoznod kell gyermeked jövőjével és anyagi támogatásával, és mivel egy gyermek felnevelése Japánban konkrét anyagi csőd, ezért még több túlórát kell vállalnod, hogy a legjobb iskolák és különórák elérhetőek legyenek gyermeked számára. A családi költségvetés több mint egyharmadát tesz ezt ki. Ha egyetemre is megy a család kicsi kincse, az még többe kerül, mert az egyetemi előkészítők mind magánsulik, viszont szükségesek  a jó felvételihez.


Mi marad a japán apának?

 


A mindennapi robot, de igyekszenek - főleg az utóbbi évtizedben- több időt együtt tölteni a gyerekeikkel. A japán szülők híresek arról, hogy mindenük a gyermekük. Létezik egy urban legend mondás, miszerint : a japánok iskolás koruk előtt és nyugdíjas éveikben csinálhatják azt, amit igazán szeretnének.

apasprint

Azt hinnénk, hogy nagyon szigorúak velük, de ha betekintesz egy család esti rutinjába - ahol végre előbb jött haza apu - akkor láthatnád, hogy egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy ki a szülő vagy a gyerek. Együtt bohóckodnak, együtt fürdik az egész család ( ami szerintem teljesen normális) és együtt is játszanak, egészen a következő nap reggeléig. Akkor mindenki felölti a hétköznapi arcát és elindul a munkahelyére. Mintha semmi sem történt volna.

 apasprint

Az iskola és a háztartási pénzügyi kihívásai mellett van még egy fontos feladata a családfőnek: gondoskodni kell a nagyszülőkről. Bizony, ez természetesnek gondoljuk, de az igazi nehézség ebben főleg az, hogy Japán csínján bánik a szociális juttatásokkal. Tehát a férj feladatai anyagilag támogatni a szüleit - közvetlenül ez a feladat a feleségre hárul - és ha maradt még pénz, akkor a feleség idős szülei jönnek. Persze, a felség is segítheti saját szüleit külön.  

 

Japán szociális ellátási logikája a következő (ez azért fontos, hogy megértsük miért nehéz családfőnek lenni itt ): Apa biztosítja a gyermek anyagi támogatását és Anya neveli a gyereket. Apa és Anya vállalja ennek minden költségét (nincs gyed, gyes, tanszertámogatás), kezdve az oktatatással, a sporttal, különórával-és a későbbiekben az esküvő költségeit is. Cserébe, ha gyerkőc keresőképes lesz, mindkét szülőről gondoskodni köteles, hisz így fizeti vissza az oktatási költségeket.

 apasprint

Nem könnyű apaként és családfőként megfelelni a társadalomnak. Főleg egy olyan országban, ahol a gyengeségekről, bajokról nem beszélünk és az érzelmeinket elrejtjük. Apaként nem csak a családodért dolgozol, hanem a szüleidért, a feleséged szüleiért, a vállalatért és Japánért. Ugyan ezt megtették érted szüleid is, tehát van mit törleszteni konkrétan és átvitt értelemben is.

 

 

 

 

 

Tovább

No comment - DE üt 

Azon gondolkodtam tegnap este, hogy egy 1-2 reklám mennyire borzasztó és elviselhetetlen. A magam részéről a kreatív és frappáns TV hírdetéseket szeretem, ami tényleg úgy össze van rakva és nem a gagyi felé húz. Mondhatnám, hogy a silány reklámtermékek csak ránk jellemzőek , de nem!

pofon

Az egyik ismerősöm küldte el ezt nekem, mert éppen csoki és süti elvonókúrán vagyok, hogy hát ha segítségemre lesz ez a kis .... hmmm érdekesség. Megnyugtatok mindenkit nem gusztustalan és lehet rajta röhögni is. Nem fordítottam le, így jobb. Tényleg :D.

Tovább

Hanami Trend

A cseresznyevirágzás javában zajlik Japán szerte. Nincs is jobb program, mint a cseresznyefák alatt sétálva gyönyörködni a virágok szirmaiban,a ligetek szépségében és a csodás tavaszban. A hanami (花見, ) szó szerint virágnézést jelent, ami márciust végétől május elejéig csodálattal tölti el a  a japánokat és a turistákat.

divatsprint

A japán meterológiai iroda az időjáráshoz hasonlóan folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a cseresznyevirág szirombontásáról.

Vicces nevet adtak ennek “szolgáltatásnak”. Cseresznyevirágfrontként emlegetik (桜前線, szakurazenszen) ami segíti a szakura nyomon követését. Szokás ilyenkor a közös piknikek rendezése a parkokban és a  cseresznyefa ligetekben. A mulatságok éjszaka is zajlanak, különleges díszletek között. A jozakura idején (夜桜, „cseresznyefák éjszakája”) papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira. Minden nagyon szép és látványos, de  szakura idején  nem csak a piknikről  és az éjszakai sétálgatásról szól a társadalmi élet, hanem a divatról is. Ilyenkor minden a cseresznyevirágról szól. Kezdve a harapnivalókon át a gyorséttermek  promóciójáig, a cipőkig és a kutyaruhákig.


Íme egy kis ízelítő. Nézd meg a galériát :) 
 

divatsprint

Tovább

Múmia Style

Az egyiptomi piramisok évszázadokon át rengeteg kérdést vetettek fel. Az ókori Egyiptom maga a misztikum, rengeteg istenével,  halottkultuszával és a múmiák bebalzsamozásával. Egyiptommal a görög történetírók is előszeretettel foglalkoztak, de  még a Római Birodalom idején is kedvelt célpontja volt az ókori turistáknak, annyira, hogy konkrétan a Gízai piramisokhoz - mint manapság is - szervezett  utakat vezettek.

divatsprint

Még az egyik legfontosabb istennő Ízisz kultuszát is átvették és a kereszténység felvételéig rendszeresen hódoltak is neki.

divatsprint

A kereszténység hajnalán és a középkorban az iszlám hódítás miatt kerültek a keresztény királyságok kapcsolatba Egyiptommal a keresztes hadjáratok révén, aminek Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát.  A piramisok újra a 18. század végén kezdtek érdekessé válni Európa számára, Napóleon 1798 augusztus 12. -én maga is ellátogatott a Kheopsz piramishoz és állítólag nagyon érdekes élményben volt része: meglátta a jövőjét. Igaz, ez csak legenda, de Napóleon rengeteg műkincset és szakrális tárgyat hozatott Franciaországba. Egyiptomot később a Brit Birodalom 1882-ben gazdasági megfontolásból - egyszerűen féltették a Szuezi - csatornába fektetett pénzüket - gyakorlatilag meghódította és átvette Egyiptom kormányzását. Ahogy a britek betették törvényesen a lábukat, kvázi okkupálták a területet, megkezdődött a múmiák enteriőr- szerű és egyéb módú  felhasználása és szállítása az anyaországba.

divatsprint

Az ókori egyiptomiak hite szerint egy nap eljő a világvége és akkor mindenki átköltözik a túlvilágra. Viszont ehhez a hosszú úthoz - mert bizony szörnyekkel és mérges kígyókkal körülvett keskeny mezsgyén kell haladni a halhatatlanság felé - szükségük van a testükre és ha az elrohadt, lőttek az örök életnek. Az ország éghajlata a legjobb a múmiák elkészítésének és ezért is marad fent - túlbuzgó sírrablók ide  vagy oda - ilyen sok  múmia. A viktoriánus Angliában konkrétan múmiagyűjtési láz indult be.

divatsprint

Az igaz, hogy az iszlám és a kereszténység (kopt) megjelenésével ez  a technika feledésbe merült, de nem hiszem, hogy Kemet népe ( ahogy az egyiptomiak hívták magukat és országukat)  arra számított volna, hogy őseik múmiáit különböző módon használják fel a ködös Albionban. Megértem, hogy kellett valami izgalom a viktoriánus kor hölgyeinek és urainak, de hogy az angol hidegvért múmia testrészekkel hevítsék fel a hideg és nyirkos estéken, az azért kemény. Bizony tűzifának használták őket, mikor az 1800-as évek közepén lecsökkent az áruk, mert telítődött a múmia-piac.

divatsprint

Mikor teljesen elvesztették az  értéküket, akkor mozdonyokat is fűtötték velük, mikor a fa és a szén hiánycikk volt, így olcsóbban lehetett üzemeltetni a mozdonyokat.

Hogy ez miért történhetett ?

Az angolok meg voltak őrülve a bebalzsamozott holtestekért vagy annak kicsomagolásáért. Egy híres akkori sebész Dr. Pettigrew a Sebészek Királyi Kamarájának oktató termében rendszeresen szervezett múmia -kicsomogolós estéket. Szinte minden előadására elkelt minden jegy, mint egy jó kis Shakespeare darabra. A múmiák közönség előtti elemzése és kibontása igazi társadalmi esemény volt.

divatsprint

A jegyek árában, ha már színházi hasonlatnál maradunk, benne volt a múmiapremier utáni közös pezsgőzés, süti és szendvics majszolgatás is. A doktor olyan hírnévre tett szert, hogy Hamilton hercege egy ilyen esemény után felkérte a kedves sebészt, hogy halála után balzsamozza be és készítsen belőle is múmiát. Természetesen ez a herceg halála után meg is történt, bár még nem nyitották fel a koporsóját (ami egyiptomi stílusban készítettek el ), így nem tudhatjuk, hogy a doktor jó munkát végzett vagy nem. Az ilyen ipari felhasználás vezetett a múmiák tüzelővé válásához, de nem csak a folyamatos bemutatók miatt történt mindez, hanem egyéb felhasználásuk miatt is.

Hogy mire használható még egy múmia?

Szépségipari alapanyagként.

divatsprint

Összeőrölték és púderként használták a hamvakat és nem csak a nők, hanem a férfiak is. Az öregedés ellen a bebalzsamozott öröklét csodás hatását szerették volna elérni, de készítettek belőlük orvosságot is.  A 17. századtól  a múmiákat felaprították és gyógyszerként kanalazták bele a betegekbe. Igazi univerzális szer volt : gyógyítani lehetett vele csonttörést, gyomorbántalmakat és a megfázást is. A 16 századtól egészen a viktoriánus korig annyira nagy számban hagyták el az országot  a múmiák, hogy az egyiptomi kormánya 19. században már megtiltotta az exportot. Több se kellett, létrejöttek a hamisítványok, amiket múmiagyárban gyártottak, további gyógyszerészeti és szépészeti eljárások érdekében. Az őrölt múmia port még a festékekhez is hozzákeverték, mert hitték, hogy így jobban szárad és hosszabb ideig nem kell újra tatarozni. Végül is, ha 5000 évig kitűnő állapotban megőrződött az idő folyamán, talán a logika érthető.  

Egyben is használtak múmiát, például szobadísznek (egy kart, lábat,fejet).  Gyakran lehetett látni az 1800 - as évek közepétől csinos vitrinben tárolt múmia darabokat, néha egy teljes múmiát, ami a szalon dísze volt. Ha tulajdonos kisebb testrészeket preferálta, annak helye rendszerint a kandallón volt, hogy a vendégek és családtagok megcsodálhassák.

A papírgyárosok is felfedezték a múmia bizniszt, mert a rongyokból készült papír mindig is kiváló minőségűnek számított.

divatsprint

Tulajdonképpen ez egy kezdetleges újrahasznosítás volt, mert a múmiáknak valamikor 20 méter hosszú vászon állt a rendelkezésükre, hogy az öröklétbe csomagolják őket. Ezeket a múmiákat később Amerikába importálták Anglián keresztül, hogy ott fertőtlenítsék az anyagot és papírt nyomtassanak belőle. Ha a kötözőpólya túlságosan szennyezett volt, akkor kitisztították és a henteseknek és fűszereseknek adták el ezeket az anyagokat, amikbe az árut csomagolták. Végül is előző gazdáját  is jól konzerválta, így a vevőknek nem lehetett panasza, hogy nem friss az áru.  

Sokáig nem lehetett ezt az ipart űzni, mert kitört egy kolerajárvány, amiért a Made in Egypt alapanyagot tették felelőssé.

Minden kornak meg van a maga őrült divatja. Van amikor a tamagocsiért, pokémon go-ért rajonganak az emberek vagy csinálnak olyan őrült dolgokat, mint az  owlingozás.  A múltkor embereinek egy része a múmiákért rajongott.

Lehet úgy tűnik, a divat hóbortok változnak, pedig nem.

divatsprint

Ahogy a rómaik nagyon  találóan megfogalmazták:

Nil novi sub sole. Nincs új a nap alatt.

Tényleg nincs, csak a körítés változik.

Tovább

ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

2017.07.04.
2017.03.30.
2017.03.29.

Utolsó kommentek