A japán családfő

Amikor a japán kultúrára vagy magukra a  japán emberekre gondolunk, automatikusan a harmónia, a hihetetlen engedelmesség-tudat, a tradíciók követése és a mérhetetlen szorgalom jut eszünkbe. Szépen és kedvesen mosolygó japán nők és férfiak, akiknél úgy tűnik minden rendben és semmi sem háborgatja tökéletes életüket. Európai szemmel nézve tényleg úgy tűnik, hogy a megtestesült konfliktusmentes ország az övék, igaz ezt Japán szereti is a külvilág felé kommunikálni. Persze azt mindenki tudja: olyan, hogy probléma mentesség nem létezik, csak sajátos - országonként más -  kulturális megoldások születnek rájuk.
apasprint
Japán egyik legnagyobb problémája - mint ahogy Európában is  - a társadalom elöregedése és a tradicionális családok (több generáció élt régebben együtt) szétesése. Ez jelenti a legnagyobb kihívást a japánoknak. Ami nagyon fontos, rengeteg a társ nélküli fiatal, mert kevés a frigyre lépési kedv és ergo ebből következik, hogy a gyerekvállalási hajlandóság is alacsony. Házasság nélkül a japánok egyáltalán nem vállalnak gyereket. Ennek az oka: a társadalmi elvárás és a törvények.
 

Itthon - nem mintha hallgatóznék - sokszor hallom, akár sétáló kismamáktól vagy szülőktől és az aktuálpolitika is rendszeresen foglalkozik azzal, hogy milyen könnyítéseket és támogatást kapnak és mire van még szükségük családoknak. A kulcsszó itt támogatás, ami nálunk van és Japánba nincs! Ugye milyen érdekes? Ázsia vezető gazdasági hatalmának a családpolitikája egy szülőre teszi a hangsúlyt: mégpedig az apára. Az oka a sajátos kulturális berendezkedés, ami még mondhatni  a “szamurájokig “ nyúlik vissza. Erősen patriarchális lehetne a család berendezkedésük … de mégsem az. Mondhatni, az otthon az tényleg az asszony birodalma,  a férj pedig, küzd és harcol, hogy fenntartsa az életszínvonalukat.
apasprint

Ahogy egy nőről kiderül, hogy állapotos, akkor “nem kötelezően”, de fel kell mondani a munkahelyén, függetlenül attól milyen pozíciót töltött be. Ugyanis a legtöbb vállalat nem fizeti a szülési szabadságot. Viszont az élet és a gyerekek iskolái nagyon sokba kerülnek, ezért az hogy csak az apa keres az felejtőssé válik, bár így is ő marad a főkereső. Az édesanyák is vállalnak munkát, de anyaként csak részmunkaidőben helyezkedhetnek el, ami Japánban sajátoson működik. A részmunkaidő után egyharmad jövedelem jár, de igazából 8 órát dolgoznak!
apasprint

Ebből következik, hogy soha senki nincsen otthon. A szülők dolgoznak, a gyerekek iskolában, sokszor hétvégén is.  Alapjában véve nem találkoznak egymással, főleg akkor nem,  ha anya is a “részmunkaidős” nyolc órájátt tölti a munkahelyén. Még így is több időt van gyerekkel, mert itt hagyományosan a nők nevelik “közvetlenül” a gyerekeket. Az apák szinte soha sem találkoznak a gyerekekkel, maximum hétvégén. A japán apák szinte életük minden idejét a cégüknél töltik, és ehhez  járul hozzá az utazás is, ami szintén rengeteg időt von el az életükből. A magyarok is sokszor olyan munkát választanak, ami földrajzilag távol esik a lakóhelyüktől. Ez egy fontos párhuzam, de figyelembe kell venni a mérteket.
 

Tokió hatalmas. Ebben a városban mindenki nagyon hosszú időt tölt el utazással és ingázással, mert  a város óriási és lakosainak lélekszáma  több mint 17 millió! Az ingázók átlagosan 3 órát utaznak minden nap a fővárosba, de még a tősgyökeres tokióiak is 2 órát töltenek a vonatokon és más tömegközlekedési eszközökön.

 apasprint

Japánban minden a munkaidő hosszúságát szolgálja. Mikor említettem, hogy egy japán apa elsősorban a cégének embere, ezt a  megfogalmazást konkrétan is kell venni. Létezik bizonyos ellensúlyozás a vállalatok részéről, ami nekem egy kicsit érdekes, mondhatni szokatlan. Például a napi 9 órát dolgozó családfőnek a vállalat állja a frissen mosott férfiingek számláját, amit ki is vasaltatnak. Viszont itt jön be a vállalati kultúra másik oldala is: addig tart a munkaidő, amíg a főnök nem áll fel az asztalától. Ha munkamánias a vezetőnk - az lenne az unikum ha nem így lenne - akkor nem sok esélyünk van, hogy normális időben hazaérjünk és együtt vacsorázzunk a családdal. Mikor ők felkelnek a család még alszik és mire hazaérnek már ismét mindenki lefeküdt, hiszen másnap iskola van. Ebben az a szomorú, még ha akarnának, akkor sem tudnak találkozni velük, mert a japán munkarend nem 8 hanem 9-10 óra, de könnyen átlépheti a 12 órát is.

Ezért van az, hogy egy japán apák nagyon keveset találkoznak a gyerekeikkel. Nagyon kevés időt tudnak együtt tölteni és a statisztikai adatok szerint a házastársak egymást közt napi szinten mindössze csak 9 percet beszélnek!

apasprint

Apa rengeteget dolgozik, de hiába keresi a pénzt, nincs ideje rá, hogy igazán foglalkozzon azzal, hogy mikor és mennyit raknak félre és mire kell költeni és mire nem. A  japán feleségek ezért rendszeresen félre teszi a férjeik  fizetésének egy részét, amit a cégek a feleségek bankszámláira utalnak. Igen jól olvastátok, a férj fizetése nem a tulajdon bankszámlájára megy, hanem asszonyéra. Érdekes megoldás, bár nem újkeletű. A szamurájok idején minden gazdasági és pénzügyi kérdést a szamuráj családok női tagjai intéztek.
 

Tehát ez a régi szokás ugyan úgy megmaradt csak modern környezetben alkalmazzák. De miért is van ez így?

Mikor egy nő férjhez megy (még most is) lemond a társadalmi szerepvállalásról, de a japán törvények azzal kárpótolják, hogy cserébe  ő lesz a család kincstárnoka.  Japánban a feleség hordozza az összes terhet a gyerekneveléssel, a család irányításával és a háztartás igazgatásával kapcsolatban(szó szerint!) , míg férj és apa az anyagi fedezetet nyújtja hozzá.

 apasprint

Létezik egy nagyon érdekes történet az “ otthoni gazdasági miniszter asszonyokkal” kapcsolatban, ami egészen a 90-es évek közepéig fennállt, mint helyzet. Ebben az időszakban  - tehát a 90-es évek Japánjáról beszélünk - a férjek csak házastársuk aláírásával és beleegyezésével  nyithattak saját külön bankszámlát vagy lehetett külön hitelkártyájuk!

Ennek egyszerű oka volt, mivel az anya neveli a gyerekeket és ezzel gondoskodik a munkaerő utánpótlásról ( mi másért),  ezért neki kell adni a pénzt.
apasprint

Apaként foglalkoznod kell gyermeked jövőjével és anyagi támogatásával, és mivel egy gyermek felnevelése Japánban konkrét anyagi csőd, ezért még több túlórát kell vállalnod, hogy a legjobb iskolák és különórák elérhetőek legyenek gyermeked számára. A családi költségvetés több mint egyharmadát tesz ezt ki. Ha egyetemre is megy a család kicsi kincse, az még többe kerül, mert az egyetemi előkészítők mind magánsulik, viszont szükségesek  a jó felvételihez.


Mi marad a japán apának?

 


A mindennapi robot, de igyekszenek - főleg az utóbbi évtizedben- több időt együtt tölteni a gyerekeikkel. A japán szülők híresek arról, hogy mindenük a gyermekük. Létezik egy urban legend mondás, miszerint : a japánok iskolás koruk előtt és nyugdíjas éveikben csinálhatják azt, amit igazán szeretnének.

apasprint

Azt hinnénk, hogy nagyon szigorúak velük, de ha betekintesz egy család esti rutinjába - ahol végre előbb jött haza apu - akkor láthatnád, hogy egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy ki a szülő vagy a gyerek. Együtt bohóckodnak, együtt fürdik az egész család ( ami szerintem teljesen normális) és együtt is játszanak, egészen a következő nap reggeléig. Akkor mindenki felölti a hétköznapi arcát és elindul a munkahelyére. Mintha semmi sem történt volna.

 apasprint

Az iskola és a háztartási pénzügyi kihívásai mellett van még egy fontos feladata a családfőnek: gondoskodni kell a nagyszülőkről. Bizony, ez természetesnek gondoljuk, de az igazi nehézség ebben főleg az, hogy Japán csínján bánik a szociális juttatásokkal. Tehát a férj feladatai anyagilag támogatni a szüleit - közvetlenül ez a feladat a feleségre hárul - és ha maradt még pénz, akkor a feleség idős szülei jönnek. Persze, a felség is segítheti saját szüleit külön.  

 

Japán szociális ellátási logikája a következő (ez azért fontos, hogy megértsük miért nehéz családfőnek lenni itt ): Apa biztosítja a gyermek anyagi támogatását és Anya neveli a gyereket. Apa és Anya vállalja ennek minden költségét (nincs gyed, gyes, tanszertámogatás), kezdve az oktatatással, a sporttal, különórával-és a későbbiekben az esküvő költségeit is. Cserébe, ha gyerkőc keresőképes lesz, mindkét szülőről gondoskodni köteles, hisz így fizeti vissza az oktatási költségeket.

 apasprint

Nem könnyű apaként és családfőként megfelelni a társadalomnak. Főleg egy olyan országban, ahol a gyengeségekről, bajokról nem beszélünk és az érzelmeinket elrejtjük. Apaként nem csak a családodért dolgozol, hanem a szüleidért, a feleséged szüleiért, a vállalatért és Japánért. Ugyan ezt megtették érted szüleid is, tehát van mit törleszteni konkrétan és átvitt értelemben is.

 

 

 

 

 

Tovább

No comment - DE üt 

Azon gondolkodtam tegnap este, hogy egy 1-2 reklám mennyire borzasztó és elviselhetetlen. A magam részéről a kreatív és frappáns TV hírdetéseket szeretem, ami tényleg úgy össze van rakva és nem a gagyi felé húz. Mondhatnám, hogy a silány reklámtermékek csak ránk jellemzőek , de nem!

pofon

Az egyik ismerősöm küldte el ezt nekem, mert éppen csoki és süti elvonókúrán vagyok, hogy hát ha segítségemre lesz ez a kis .... hmmm érdekesség. Megnyugtatok mindenkit nem gusztustalan és lehet rajta röhögni is. Nem fordítottam le, így jobb. Tényleg :D.

Tovább

Hanami Trend

A cseresznyevirágzás javában zajlik Japán szerte. Nincs is jobb program, mint a cseresznyefák alatt sétálva gyönyörködni a virágok szirmaiban,a ligetek szépségében és a csodás tavaszban. A hanami (花見, ) szó szerint virágnézést jelent, ami márciust végétől május elejéig csodálattal tölti el a  a japánokat és a turistákat.

divatsprint

A japán meterológiai iroda az időjáráshoz hasonlóan folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a cseresznyevirág szirombontásáról.

Vicces nevet adtak ennek “szolgáltatásnak”. Cseresznyevirágfrontként emlegetik (桜前線, szakurazenszen) ami segíti a szakura nyomon követését. Szokás ilyenkor a közös piknikek rendezése a parkokban és a  cseresznyefa ligetekben. A mulatságok éjszaka is zajlanak, különleges díszletek között. A jozakura idején (夜桜, „cseresznyefák éjszakája”) papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira. Minden nagyon szép és látványos, de  szakura idején  nem csak a piknikről  és az éjszakai sétálgatásról szól a társadalmi élet, hanem a divatról is. Ilyenkor minden a cseresznyevirágról szól. Kezdve a harapnivalókon át a gyorséttermek  promóciójáig, a cipőkig és a kutyaruhákig.


Íme egy kis ízelítő. Nézd meg a galériát :) 
 

divatsprint

Tovább

Múmia Style

Az egyiptomi piramisok évszázadokon át rengeteg kérdést vetettek fel. Az ókori Egyiptom maga a misztikum, rengeteg istenével,  halottkultuszával és a múmiák bebalzsamozásával. Egyiptommal a görög történetírók is előszeretettel foglalkoztak, de  még a Római Birodalom idején is kedvelt célpontja volt az ókori turistáknak, annyira, hogy konkrétan a Gízai piramisokhoz - mint manapság is - szervezett  utakat vezettek.

divatsprint

Még az egyik legfontosabb istennő Ízisz kultuszát is átvették és a kereszténység felvételéig rendszeresen hódoltak is neki.

divatsprint

A kereszténység hajnalán és a középkorban az iszlám hódítás miatt kerültek a keresztény királyságok kapcsolatba Egyiptommal a keresztes hadjáratok révén, aminek Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát.  A piramisok újra a 18. század végén kezdtek érdekessé válni Európa számára, Napóleon 1798 augusztus 12. -én maga is ellátogatott a Kheopsz piramishoz és állítólag nagyon érdekes élményben volt része: meglátta a jövőjét. Igaz, ez csak legenda, de Napóleon rengeteg műkincset és szakrális tárgyat hozatott Franciaországba. Egyiptomot később a Brit Birodalom 1882-ben gazdasági megfontolásból - egyszerűen féltették a Szuezi - csatornába fektetett pénzüket - gyakorlatilag meghódította és átvette Egyiptom kormányzását. Ahogy a britek betették törvényesen a lábukat, kvázi okkupálták a területet, megkezdődött a múmiák enteriőr- szerű és egyéb módú  felhasználása és szállítása az anyaországba.

divatsprint

Az ókori egyiptomiak hite szerint egy nap eljő a világvége és akkor mindenki átköltözik a túlvilágra. Viszont ehhez a hosszú úthoz - mert bizony szörnyekkel és mérges kígyókkal körülvett keskeny mezsgyén kell haladni a halhatatlanság felé - szükségük van a testükre és ha az elrohadt, lőttek az örök életnek. Az ország éghajlata a legjobb a múmiák elkészítésének és ezért is marad fent - túlbuzgó sírrablók ide  vagy oda - ilyen sok  múmia. A viktoriánus Angliában konkrétan múmiagyűjtési láz indult be.

divatsprint

Az igaz, hogy az iszlám és a kereszténység (kopt) megjelenésével ez  a technika feledésbe merült, de nem hiszem, hogy Kemet népe ( ahogy az egyiptomiak hívták magukat és országukat)  arra számított volna, hogy őseik múmiáit különböző módon használják fel a ködös Albionban. Megértem, hogy kellett valami izgalom a viktoriánus kor hölgyeinek és urainak, de hogy az angol hidegvért múmia testrészekkel hevítsék fel a hideg és nyirkos estéken, az azért kemény. Bizony tűzifának használták őket, mikor az 1800-as évek közepén lecsökkent az áruk, mert telítődött a múmia-piac.

divatsprint

Mikor teljesen elvesztették az  értéküket, akkor mozdonyokat is fűtötték velük, mikor a fa és a szén hiánycikk volt, így olcsóbban lehetett üzemeltetni a mozdonyokat.

Hogy ez miért történhetett ?

Az angolok meg voltak őrülve a bebalzsamozott holtestekért vagy annak kicsomagolásáért. Egy híres akkori sebész Dr. Pettigrew a Sebészek Királyi Kamarájának oktató termében rendszeresen szervezett múmia -kicsomogolós estéket. Szinte minden előadására elkelt minden jegy, mint egy jó kis Shakespeare darabra. A múmiák közönség előtti elemzése és kibontása igazi társadalmi esemény volt.

divatsprint

A jegyek árában, ha már színházi hasonlatnál maradunk, benne volt a múmiapremier utáni közös pezsgőzés, süti és szendvics majszolgatás is. A doktor olyan hírnévre tett szert, hogy Hamilton hercege egy ilyen esemény után felkérte a kedves sebészt, hogy halála után balzsamozza be és készítsen belőle is múmiát. Természetesen ez a herceg halála után meg is történt, bár még nem nyitották fel a koporsóját (ami egyiptomi stílusban készítettek el ), így nem tudhatjuk, hogy a doktor jó munkát végzett vagy nem. Az ilyen ipari felhasználás vezetett a múmiák tüzelővé válásához, de nem csak a folyamatos bemutatók miatt történt mindez, hanem egyéb felhasználásuk miatt is.

Hogy mire használható még egy múmia?

Szépségipari alapanyagként.

divatsprint

Összeőrölték és púderként használták a hamvakat és nem csak a nők, hanem a férfiak is. Az öregedés ellen a bebalzsamozott öröklét csodás hatását szerették volna elérni, de készítettek belőlük orvosságot is.  A 17. századtól  a múmiákat felaprították és gyógyszerként kanalazták bele a betegekbe. Igazi univerzális szer volt : gyógyítani lehetett vele csonttörést, gyomorbántalmakat és a megfázást is. A 16 századtól egészen a viktoriánus korig annyira nagy számban hagyták el az országot  a múmiák, hogy az egyiptomi kormánya 19. században már megtiltotta az exportot. Több se kellett, létrejöttek a hamisítványok, amiket múmiagyárban gyártottak, további gyógyszerészeti és szépészeti eljárások érdekében. Az őrölt múmia port még a festékekhez is hozzákeverték, mert hitték, hogy így jobban szárad és hosszabb ideig nem kell újra tatarozni. Végül is, ha 5000 évig kitűnő állapotban megőrződött az idő folyamán, talán a logika érthető.  

Egyben is használtak múmiát, például szobadísznek (egy kart, lábat,fejet).  Gyakran lehetett látni az 1800 - as évek közepétől csinos vitrinben tárolt múmia darabokat, néha egy teljes múmiát, ami a szalon dísze volt. Ha tulajdonos kisebb testrészeket preferálta, annak helye rendszerint a kandallón volt, hogy a vendégek és családtagok megcsodálhassák.

A papírgyárosok is felfedezték a múmia bizniszt, mert a rongyokból készült papír mindig is kiváló minőségűnek számított.

divatsprint

Tulajdonképpen ez egy kezdetleges újrahasznosítás volt, mert a múmiáknak valamikor 20 méter hosszú vászon állt a rendelkezésükre, hogy az öröklétbe csomagolják őket. Ezeket a múmiákat később Amerikába importálták Anglián keresztül, hogy ott fertőtlenítsék az anyagot és papírt nyomtassanak belőle. Ha a kötözőpólya túlságosan szennyezett volt, akkor kitisztították és a henteseknek és fűszereseknek adták el ezeket az anyagokat, amikbe az árut csomagolták. Végül is előző gazdáját  is jól konzerválta, így a vevőknek nem lehetett panasza, hogy nem friss az áru.  

Sokáig nem lehetett ezt az ipart űzni, mert kitört egy kolerajárvány, amiért a Made in Egypt alapanyagot tették felelőssé.

Minden kornak meg van a maga őrült divatja. Van amikor a tamagocsiért, pokémon go-ért rajonganak az emberek vagy csinálnak olyan őrült dolgokat, mint az  owlingozás.  A múltkor embereinek egy része a múmiákért rajongott.

Lehet úgy tűnik, a divat hóbortok változnak, pedig nem.

divatsprint

Ahogy a rómaik nagyon  találóan megfogalmazták:

Nil novi sub sole. Nincs új a nap alatt.

Tényleg nincs, csak a körítés változik.

Tovább

Adjátok meg a császárnak, ami a császáré

Adók. Amit kivetnek és beszednek.Jobb esetben tudod, hogy miért adózol és azt, hogy az adód mire kell. Aztán, ha mélyebben belemerülsz az adózás miértjeibe, akkor döbbensz rá, hogy olyan fura és néha kifejezetten fölös adónemek vannak (valamelyiknek a neve konkrétan nonszensz, mint például a Innovációs járulék, Kamarai hozzájárulás vagy a Kulturális adó ), amelyek nélkül egyszerűbb lenne mindenki élete.

vagyon

Én nem vagyok adószakértő, tehát a bejegyzésem sem  százalékokról vagy adónemek elemezgetésről fog szólni, hanem a legfurcsább és elképesztőbb adókról. Azok neveiről és alkalmazásáról. Időn, téren fogok áthaladni és földrajzi határokat fogok átlépni, hogy bemutassam; régen és most is milyen kreatív módon vegzálta az állam a polgárait.


Pecunia non olet

Avagy a pénznek nincsen szaga. Az idézet Vespasianus császár nevéhez fűződik, aki  a nyilvános illemhelyeket megadóztatta. Így pótolva a kincstári hiányt, és még csavart is  egyet a dolgon. Ugyanis nem csak a nyilvános  toaletteket  adóztatta meg, hanem a folyékony emberi végterméket, a vizeletet is.  

vagyon

Hogy miért tette mindezt? Szerte a Római Birodalomban rengeteg fürdő és nyilvános wc épült, így a nagy számok törvénye értelmében rengeteg pénzt be lehetett szedni. A vizelet viszont nagyon kelendő “ipari alapanyagként” szolgált rá, hogy megadóztassák. Az emberi pisit az ammónia tartalma miatt felhasználták a mosáshoz, kelmék festéséhez és egy igen bizarr dologhoz: a bőrbarnításhoz. Képzeljük el, hogy nem szoliba megyünk, hanem megfürdünk egy adag húgyban. Guszti.

A rómaik mindig is pragmatikusak álltak hozzá az élethez. Ha egy rabszolga elég pénzt gyűjtött össze, hogy megváltsa a szabadságát, akkor rögtön csengethetett az állam bácsinak is. Nem csak a saját életének az árát, hanem azt a díjat is, amit a nagy Római Birodalom rabszolga-felszabadítási adónak hívott. A rabszolga mint befektetés, így többszörösen megtérült. Ebből is látszik, hogy a kapitalizmust nem a múlt században találták fel.


A svédcsavar

A svédek sem mennek a szomszédba ötletes adók kitalálásában. A most következő adó precedens értékű, mert most is alkalmazhatják. Ez pedig a babanév - adó, ami tulajdonképpen egy keresztelési adó.  

vagyon

A svédországi adóhivatal feladata, hogy gyermek nevét 5 éves koráig elfogadja és ha  nem teszi, akkor a szülők elég sokat fizetnek a svéd koronának. Ennek összege 7700 svéd korona, – forintra átszámítva – 250 ezer forint.

A orosz medve bundája sem az övé

vagyon

Nagy Péter cár 1698-ban bevezetett egy igen szőrszál hasogató sarcot. A szakáll adót azokra a férfiakra rótták ki, akik a régi orosz hagyományokat követték, tehát nem voltak hajlandóak levágatni arcszőrzetüket. Választaniuk kellett: olló vagy plusz adó.  Az intézkedésnek nem is inkább a több pénz begyűjtése volt a célja, hanem az ország “nyugatibbá” nevelése.

vagyon

Nagy Péter álma az volt, hogy Oroszországot, mind kultúrájában, mint életvitelében Franciaországhoz hasonlóvá tegye. Ezért találta ki a szakáll adót, amelynek értéke 50 rubel volt.  Hogyan tudták a férfiak igazolni később, hogy az adót megfizették?

vagyon

A szakállas férfiak, miután befizették a kincstárnak a díjat, kaptak egy pénzhez hasonló érmét. Ha az adóellenőr megjelent, ezzel tudták igazolni magukat. Viszont ha elvesztették, vagy nem fizették meg azt, ami a cáré, akkor a kényszer-borotválás tortúráját  kellett elszenvedniük.


A ködös Albion  közterhei

A britek mindig képesek meglepetést okozni nekem. Például itt van a földigiliszta futtatás vagy a sajtkergetés, lehetőleg egy  irtó meredek domboldalon véghez víve a műveletet. Az adóikkal sincsen másképp.

vagyon

1660-tól egészen 1689-ig dívott a kandalló adó és emiatt, hogy ne kelljen fizetni, rengeteg házban befalazták ezen tűzrakóhelyeket. Miután ezt eltörölték, megérkezett még egy gyöngyszem : az ablak adó. Igen, minden házat, viskót és palotát megadóztattak ablak ügyben. Az adóbehajtóknak egyszerű dolga volt: megszámolták hány ablak van a házon. 10 ablak alatt 2 shillinget, 10-20 ablak között 6 shillinget, 20 ablak felett pedig 10 shillinget kellett fizetni. Ennek az lett az eredménye, hogy az angol otthonok kevés ablakkal épültek és ez súlyos egészségügyi kockázatot jelentett.  

vagyon

Ezt az adót 1850-ig megtartották.

vagyon
Voltak még sokkal érdekesebbek sarcok is. Valahogy az 1700-as években években imádták az enteriőr adókat, mint a tapéta- szőnyeg-vagy a gyertya adó. Megadóztatták a divatkellékeket is. Létezett kalapadó, parfüm-és parókakészítő adó is.

vagyon

Mivel ebben az időszakban nagyon elszaporodtak a kártyabarlangok,  a szerencsejátékot is felügyelet alá vonták. Elsőnek a kockajátékokkal kezdték a 16. században, majd 1710-re megötszörözték az adó értékét és a kártyát is hozzátették, mint adóköteles szerencsejáték eszközt. Az emberek alkalmazkodtak a zord időkhöz,  hamisítani kezdték a kártyákat és nem vásárolni. Viszont ez az adó egészen 1960-ig létezett.


A fura újkeletű adók egyike a  környezetvédelmi adónak is  minősülő tehénszellentés adó. Az ok amiért a bocipukit megadóztatják, az a szellentésben lévő magas metán és széndioxid tartalom miatt van. A kecskék, szarvasmarhák, birkák és minden olyan állat, amely összetett gyomorral rendelkezik, az mind ilyen esszenciális galambocskákat ereget, ami nincs jó hatással a környezetre,  és ezért szabtak ki rá adót.  

vagyon

Nem jelentéktelen mennyiségről van szó, a mintegy 1,5 milliárd szarvasmarhát teszik „felelőssé” a globális felmelegedést okozó metángáz-kibocsátás 18 %-áért!  Elsőnek Új-Zéland kormánya javasolta, de már az EU államai közül Dániában és Írországban is alkalmazzák.

A világon mindenhol adózunk és mindenhol van valamilyen illeték. Vagy mégsem? Van egy hely, ahol az adót mint szót sem ismerik.

vagyon

Az országban kevesebb,  mint 400.000 ember él, akiknek nem kell adót fizetniük, mivel anélkül is fenntartható minden. Ingyenes az orvosi ellátás, az állam lakásokat is ad az embereknek és a rizs árát is megtámogatja. Így nem csoda, hogy annyian tisztelik és imádják szeretett vezetőjüket a brunei szultánt.

Láthatjuk, érdekesebbnél érdekesebb adók születtek a történelem során. Mint rendes polgár adózunk és reméljük ( reméljük hangsúlyozom), hogy a befizetett összeg tényleg minket szolgál.

vagyon
Isaac Asimovot idézve:

Adóim összege évről évre egy nagyságrenddel magasabb, mint amennyit legmerészebb álmaimban (doktorálásom idején) összes jövedelmemnek elképzeltem - és úgy fizetem ki, mintha a fogam húznák. Az adókat mégis kivetik, mindenki tiltakozása ellenére, mert feltétlenül megköveteli - mindenki! Megköveteljük, hogy az állam fenntartson különböző költséges szolgáltatásokat, s ehhez tetemes és bonyolult adózás szükséges. Megkövetelni a szolgáltatást, de panaszkodni, hogy fizetni kell érte - ez képmutatás, ha értik az ellentmondást, és gyengeelméjűség, ha nem.”

Tovább

ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek