ofisz-sztorik

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek

Szobányi élet   

A japánok szeretik azt sugallni magukról, hogy békeszeretőek és boldogok. Viszont a  mosolygós és finom távolságtartó  kedvesség mögött más érzelmek is lakoznak.  A harag, a gyűlölet és a szomorúság rejtve marad előttünk, idegenek előtt és a saját közvetlen környezetük előtt is.  

A japán kultúrában a negatív érzelmek kifejezése nem megengedett, és pont ezért sokszor nincsen megfelelő tanult technikájuk a kudarcok és negatív tapasztalatok kezelésben. Az öngyilkosság számukra nem bűn és nem is elítélendő dolog, mégis számos alkalommal elkerülhető lenne, ha tudnának mit kezdeni egy adott helyzettel. Ebben az is benne van, hogy nem beszélnek a problémáikról, mert az szégyenletes.

Ugyanúgy problémát és társadalmi megvetést jelent, ha a kudarcaidról, szomorúságodról és elégedetlenségedről hangot adsz. Még jobban elszigeteled magad akkor, ha  nem teljesíted a követelményeket, hiába érzed úgymond nem teljesen egésznek magadat. Japán egy versengő és sikerorientált ország, de ez        nem csak az egyén sikereiről szól, hanem az egész japán társadalom sikeréről.                Nem magadért - vagy csak magadért - dolgozol, hanem a közösségedért.                 
Ezért  a közösséged - mikro és makro környezet egyaránt- nemcsak hálás neked,       de egyben követelőző is. Valaki pedig nem bírja ezt a fajta légkört és az önkéntes - rosszabb esetben a halálig tartó-elvonulás mellett dönt. Azt hihetnék, hogy egy     szép zen-buddhista / sintoista kolostorba vonulnak el, lehetőleg gyönyörű szép      zen kerttel a közepén. Együtt kelnek a nappal, meditálnak és keresik önmaguk és        a világ békéjét. Az igaz, hogy keresik önmagukat, de ezt kizárólagosan a saját, zárt világukban teszik. Pontosabban a szobájukban. Ők a hikikomorik, akik soha nem lépik át saját szobájuk küszöbét. Japánban Dr. Tamaki Saito kezdett komolyan foglalkozni ezzel a jelenséggel és ő is alkotta meg ezt a kifejezést, aminek jelentése elzárkózni. Az elzárkózottak generációja körülbelül 30 éve jelent meg a japán társadalomban.

A jelenség szinte minden egyes elszenvedője - ők maguk nem érzik így, nincsen betegség tudatuk - egyik napról a másikra egyszerűen föladja a megszokott életét. Úgymond kilép a társadalom kötöttségeiből egy másikba, amelyben a hikikomori biztonságban érzi magát. Pszichológusok szerint ennek nem a lustaság az oka. Tamaki Saito szakember szerint a háttérben inkább egyfajta mentális gyötrelem húzódik meg.  

Egyes kutatók összefüggésbe hozzák a jelenséget olyan mentális betegségekkel,   mint az elkerülő személyiségzavar (AvPD), a szociális szorongásos zavar/szociális fóbia (SAD/SP), a klinikai/ unipoláris depresszió (MDD), a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD), illetve az ún. pervazív fejlődési zavarok (PDD) családjába tartozó idegrendszeri betegségek, mint amilyen az autizmus vagy az Asperger-szindróma. 
Ez a jelenség egy ördögi kört alkot, hiszen ahogy a hikikomori régi barátai (ha voltak egyáltalán) lemorzsolódnak, úgy egyre jobban magukba fordulnak, és egyre kevesebb értelmét látják a külvilágnak.

Milyen a hikikomori élete?

Már ha az ilyet lehet annak nevezni; de a kérdésnél maradva : egyszerűen szobányi.
 

Szinte soha nem hagyják el a saját kis világukat és folyamatosan a szobájukban élik az életüket. Nagyon ritka az, hogy egy hikikomori kilépjen az utcára. Maximum, ha ég a ház vagy orvoshoz kell mennie, de mint mondtam ez nagyon ritka. Általában bármilyen bajuk is van, nem mennek inkább orvoshoz és nem is kérnek segítséget. Sokaknak több évtizede a szobájuk az életük. Az elsők tizenévesek voltak mikor elzárkóztak, azóta már betöltötték a 40 évet is. Őket akár az elfeledett generációknak is lehetne nevezni, mert nem sok kapcsolatuk van a külvilággal, kivéve a virtuális teret. A hikikomorik nem tanulnak tovább és később értelemszerűen nem is  vállalnak munkát.

A szüleik a családtagjaik tartják őket el, viszont mivel nincsenek nagy igényeik    ezért nem jelentenek akkora anyagi terhet. Ez a tünet főleg a középosztályba tartozó, elsőszülött  japán fiatalokra vonatkozik, illetve az egykékre is. Dr. Tamaki Saito szerint ez azért van, mert az elsőszülöttekre és az egykékre sokkal nagyobb nyomás nehezedik, függetlenül attól hogy fiúkról vagy lányokról van szó. A társadalmi és családi nyomás az ami egy tinédzserből vagy fiatal felnőttből hikikomorit csinál. Ehhez meg kell érteni magát a japán oktatási és társadalmi elvárásokat. Magát a rendszert.  Már egészen alsó tagozatban erős követelményeket támasztanak a kis japán diákok elé. Ahhoz, hogy később jó középiskolába és utána pedig egyetemre menjenek - hiszen ez a kulcs egy jó álláshoz - nem csak sokat kell tanulni, hanem fizetni is. A szülők rendszerint plusz képzésekre küldik a gyerekeket, mert így van biztosítva a jövőjük. Viszont ez rengeteg pénzt és energiát visz el mindenkitől a japán családokban.

A japán gondolkodás ebben a következő: a gyerekek tartoznak ennyivel a   szüleiknek - később öreg korukra a támogatást tekintve is - mert szülők rengeteget dolgoznak, hogy meglegyen a különórákra a pénz. Kvázi ezért a gyereknek nem 100% -on hanem 300%-on kell teljesítenie. Ezt a nyomást nem bírják a hikikomorik. Elkönyvelhető az életmódjuk egy fajta lázadásnak is, a merev és követelő rendszer ellen, de ez az út igazából zsákutca, mivel képtelenek a való világban létezni és érvényesülni.  Ez a jelenség nem egyedülálló a világban, mert a hikikomori állapotot nálunk nyugaton is fel lehet lelni. Az elzárkózottak tünetei szinte megegyeznek a nyugati depresszió tüneteivel: a szociális élet beszűkülése, társadalmi izoláció, szorongás, fóbia, bűntudat, önvád és a leghangoltság vagy az öngyilkos gondolatok. 

A hikikomorik saját bevallásuk szerint szeretnének visszatérni, de az a gondolat, hogy elmenjenek iskolába, dolgozni, találkozzanak idegenekkel vagy esetleg    randira menjenek, olyan stresszt és szorongást vált ki belőlük, hogy inkább nem lépik meg. A világ  és a hús-vér emberi kapcsolatok rémisztő számukra.


A hikikomorik használják a technika nyújtotta lehetőséget. 


Rengeteg kütyüvel  veszik körül magukat, ezekkel tartva a kapcsolatot a külvilággal. Rengeteg internetes oldal, csoport van hikikomoriknak, ahol megpróbálnak a kapcsolatlétesítés illúziójában élni.  Sokat beszélgetnek itt egymással és teremtenek valamilyen kapcsolatot. Barátságokat kötnek, szerelmet vallanak és élnek virtuális párkapcsolatot anélkül, hogy akár egyszer is találkoznának.  A virtuális térben sokkal aktívabbak és bátrabbak, mint a saját közvetlen fizikai környezetükben, de a virtuális térnek is   van egy lefutási ideje. Mikor már nem nyűgözi le őket, akkor egyre jobban elvesztik  a megmaradt motivációjukat is. A hikikomorik képtelenek túllépni a külvilág által okozott szorongásukon. A szorongás és a depresszió kezelhető, ha időben felfedezik és segítséget kérnek.  De mit tehet egy japán szülő, akinek a gyermeke egyik napról a másikra fogja és magára zárja az ajtót?  

A szülőként megérteni egy ilyen jelenséget nem könnyű, még itt nyugaton sem,         de a japán szülők először megtámogatják ezt az életmódot. Még akkor is, ha egy nyíláson keresztül adják be a reggelit, ebédet vagy a vacsorát és ugyan ezen a nyíláson keresztül veszik át az éjjeliedényt. A gyermekük az elején nem is szól hozzájuk, nem beszélget velük és nem kérdez tőlük semmit. Éjjel élnek és    napközben csak alszanak  és nagyon sokat alszanak.   

Kérdezhetnénk, hogy miért támogatják mindezt?  Miért nem kérnek segítséget?
 

A japán szülők a hikikomori viselkedését először szégyennek, rejtegetni valónak és gyermeküket rajtuk élősködő parazitának tekintik. Másfelől számos szülő hibáztatja magát azért, amit gyermekével tett. Az érzés abból fakad, hogy ők mint szülők nem vették figyelembe a gyerekük vágyait és lekorlátozták. Tulajdonképpen megtörték anélkül, hogy ezt észre vették volna. Nagyon mélyről jövő bűntudatuk van, aminek csökkentése érdekében a kompenzációhoz fordulnak. Megpróbálják eltitkolni, hogy a családban ilyen megeshet. Nem tudhat róla a rokonság, a barátok, a munkatársak és az orvosuk sem. Nem kérnek segítséget szakembertől, mert akkor kiderülne ez a “szégyen”. Az apák általában úgy hárítanak, hogy “elfeledkeznek” a szoba lakójáról. Az anyák pedig megpróbálnak “jó” anyák lenni. Tehát asszisztálnak az elzárkózás folyamatában. A szülők hosszú, hosszú ideig őrlődnek ebben a helyzetben, ami odáig vezet, hogy a 30 vagy 40 éves hikikomori végképp nem tud már kilépni a szobájából. Lassan viszont letelik a szüleik ideje is és nem marad senki, aki gondoskodna ezekről az emberekről, akik 2016-ban már körülbelül 1.5 millióan voltak. 

Megoldás a hikikomorik esetében az lehetne, hogy a szülők felismerjék, hogy nem tudják egyedül megoldani ezt a helyzetet. Ők is képesek legyenek segítséget kérni     és nem foglalkozni a külvilág véleményével, mert így életek tűnnek el. Persze én könnyen beszélek, hiszen nem vagyok japán, nem élek ott. Segítséget nem könnyű kérni, de még is ez az egyetlen megoldás.

Tovább

Ikigai maga az élet


Hogyan is lehetnék teljesek, ha nem keressük az egyensúlyt az életünkben?                   A testi   és lelki összhang nem létezik az egyik vagy a másik nélkül. Hatással     vannak egymásra, ha az egyik hiányt szenved valamiben az könnyen okozhat betegséget vagy lelki problémát.  A harmónia megtaláláshoz nem is kell olyan     sokat keresgélni. Ha az elménket és a hozzáállásunkat átalakítjuk, akkor több lehetőségünk van az élet egészének feltérképezéséhez. A japánok ezt úgy hívják ikigai.

Az ikigai egy eszme, amelynek alapja az életedben lévő célok megtalálása.
 

A koncepció szerint gondoljuk újra energiáinkat, és valóban tervezzük meg  a     jövőre vonatkozó reményeinket, kívánságainkat és céljainkat.  A japán ikigai rengeteg ötletet ad számodra, hogy minél pozitívabban elmélyülhess a jövőd   konkrét megtervezésében. Akkor most lépjünk be az ikigai világába, mely meg           is mutatja neked, hogy a japán életfilozófia   milyen régóta összefügg a hosszú élettartammal   és a megtervezett célokkal. A japán "iki" (生 き) szó, amely az  "életet"  jelenti és a "gai" (甲 斐) kifejezés összekapcsolódik.  Jelentése pedig          érték vagy értékek, amelyek  megfogalmazásához és  leírására használnak.               
Az ikigai-fogalom  az élet örömeit  és szeretetét foglalja magában.

Más megközelítésben, igeként az ikigai azt jelenti,  hogy  “aki minden reggel felkel  és folytatja”

Tehát mi az az ikigai?
 

Az ikigai szó eredete a Heian-korszakhoz (794-1185) nyúlik vissza. Az eszme nagy ismerője és szenvedélyes kutatója a híres japán klinikai  pszichológus, Akihiro Hasegawa 2001-es kutatásában  azt írta, hogy a "gai" szó a "kai" szóból származik, amely kagylót jelent japánul.  A Heian-korszak alatt a kagylók rendkívül értékesek voltak, így az értékek társulása ebben a szóban még mindig benne rejlik. Hasonló japán szavakban is látható, mint a hatarakigai (働 き が い), ami azt jelenti, hogy      a munka értéke vagy a yarigai ~ ga aru (や り 甲 斐 が あ る), azaz "érdemes csinálni". A japánok szerint a kifejezés legfontosabb része a gai, mert ez jelenti a célok és értékek megtalálását. Az ikigai átfogó ideológiájának valóban a legjobb módja az ikigai diagram áttekintése, amely a fő tulajdonságokat mutatja:

Mi a jó neked, mi az amire szükséged van , mi az ára a vágyadnak, és persze, mit szeretsz. Ezek a  legalapvetőbb pontok, amikre az ikigai  épül.

Miért fontos az ikigai?


Sok pszichológus, szociológus kutatott szerte Japánban, hogy megfejtsék ennek        az ősi életfilozófiának sikerét, és számos jól megalapozott eredményre jutottak. 
Az  egyik elmélet az, hogy az ikigai hosszabb ideig és több irányba tud egyszerre létezni. Egy pszichológus kutató csoporttal együttműködve Takeshi Kitano 
( híres író és rendező Japánban) ellátogatott Kyotangó kisvárosába, Kyotóba. Ez a városka arról híres,  hogy háromszor több 100 évet betöltött  idős ember él itt, mint bárhol máshol az országban. Van még egy hely, ahol ez a szám még  magasabb, de erről majd később. A program azt akarta tudni, hogy ezek az idős boldog emberek milyen közösségben  élnek,  milyen a mindennapi életük és mi   titka  hosszú és egészséges életüknek, mert ezek az idős bácsik és nénik szinte ugyanolyan aktívak voltak, mint fiatal korukban.

Takeshi Kitano  két éven  keresztül követett hét a 90-es évei végén járó embert minden nap reggeltől  egészen késő estig, vérvizsgálatokon és egyéb egészségügyi ellenőrzéseken   vett velük részt. Amit érdekesnek találtak, az az volt, hogy mind a hét embernél kivételesen magas volt a DHEA, a mellékvese által kiváltott hormon, amelyet sokan hisznek a "hosszú élet hormonjának". Biztosan a hormonok is hozzájárultak a hosszú egészség megőrzéséhez, de nem csak ezen múlott, hanem 
az idősek életvitelén is.

Az asszonyok rendszeresen képzőművészettel foglalkoztak. Hagyományos japán maszk faragás, fonás-szövés, kokeshi baba készítés vagy ami nagyon izgalmasan hangzik: elmentek horgászni és vittek magukkal egy kis szakét is. Bár az igaz,       hogy tudományos bizonyíték még nincs arra,hogy a hobbik okozta öröm és a     DHEA hormon növekedése összefügg, de program rámutatott arra, hogy ha az elégedettség érzés biztosítva van, akkor az felemeli  DHEA hormon szintet.

Az ikigai filozófia nem csak ebben a pici kisvárosban található meg, hanem szerte egész Japánban. Az igazi központja mégis  Okinawa, amely az egyik legmagasabb arányú százéves lakossággal rendelkezik.

Okinawa maga  a paradicsom: napsütés,tenger és kellemes időjárás egész évben. Az egészséges táplálkozás és a stressz alacsony szintje is szerepet játszik a boldog és hosszú életben, de ennek a  a szigetnek az idős lakói ugyanolyan aktívan vesznek részt mindenben, mint a lakosság többi része is. Ami igazán szép, hogy a fiatalabb nemzedék is bevonja őket a mindennapi élet dolgaiba. Nem furcsa ott, hogy valaki új hobbi után néz 80 évesen.
 

Az  ikigai  felfedezése:
 

Elsőnek tisztázzad magadban, hogy mire van szükséged, mi az amiben változtatnod kell. A legfontosabb a reggeli rutin kiválasztása úgy, ahogy az neked jó. Ez nagyon fontos, mert az ikigai úgy hat, hogy magadat helyezed előtérbe, mert ez rólad szól. Más szóval a céljaid elsődleges prioritást élveznek és nem szabad törődnöd a környezeted reakcióival.

Mielőtt kilépnél az ajtón és munkába mennél, olyan dolgot tegyél, ami jó szervezetednek. Reggelizz meg nyugodtan és csinálj valami olyat, ami elősegíti céljaid elérését. Ha új nyelvet szeretnél elsajátítani, olvass azon a nyelven érdekes cikkeket a neten, kultúra rovatot vagy hallgass meg egy szép számot. Szebb tartást szeretnél: jógázz vagy csinálj nyújtó gyakorlatokat.

Viszont, ha csak kipihent szeretnél lenni, akkor lustálkodj nyugodtan.

Noha karrier-központú, az ikigai nem mindig a pénzügyi törekvésekről szól.               Ha van egy hobbid, amit szenvedéllyel csinálsz az ikigai. Ha imádod a családod és szeretnéd, hogy még boldogabbak legyenek, az is ikigai.  A vágyaid, a terveid, amiket el szeretnél érni és megteszed a lépéseket, elmész sportolni, kalligráfiát tanulni, taiko dobolni vagy sétálni a kutyával, ez mind  mind ikigai.

Ha elveszett vagy és  bizonytalan, az ikigai filozófiája  segít neked újra átgondolni a céljaidat.

Az ikigaiban az a legjobb, hogy elsőnek nem nagy dolgokra fontos vágynunk. Például nem sikerült valami, csalódtam az emberekben, akkor fogom magam elmegyek egy étterembe. Eszek egy finom vacsorát és iszok pár pohár bort és jól érzem magam, mert ikigai -ban vagyok. Ez is egy módszer, de ha szeretnéd nagyon pontosan csinálni, akkor azzal kell kezdeni, hogy leírod azt a 10 dolgot, amivel igazán foglalkoznál a héten.

Miután leírtad őket, kérdezd meg magadtól, hogy ezek tényleg fontosak az életedben? Segítségként itt van a 7 alap kérdés:

Ez az, amit szeretnék csinálni holnap?

Mire van szüksége a világnak?

Miben vagyok jó?

Mennyit kell fizetnem érte?

Ha nem pénzben mérik, mit kell adnom magamból?

Ikigai - tól milyen támogatást nyerek?

Hogyan hat vissza ez rám?


Ezekre a kérdésekre ne 5 perc alatt válaszolj, vért izzadva, hanem szépen nyugodtan. Akár el is viheted magaddal a jegyzetet és ha útközben eszedbe jut a válasz, akkor leírod. A következőt a kávé szünetben veted papírra, és az is lehet, hogy az esti buliban fogsz még egy választ találni. Magad találd meg a válaszaidat, mástól ne  kérj segítséget, mert  más véleménye eltéríthet, befolyásolhat. Te VAGY és ezek a te kérdéseid és a válaszaid. Soha nem késő olyan dolgot tenni, amit mindig is szerettél volna.

Itt az ideje, hogy új  döntéseket hozzál, és  első lépésként képzeld el a saját ikigaiodat, ami lehet egy hely, személy, állat vagy csak egy érzés. Teremts meg magadban hármat, és ami igazán kell neked azt  öleld meg : megtaláltad  az ikigaiodat.

Tovább

Szusi,wasabi,szoba,angolna és a kóbei marha 

A cím alapján ez a bejegyzés akár lehetne egy amolyan japán gasztro-mese is, de én inkább szeretnék a tényeknél maradni. Igaz, egy nagyon érdekes történetet fogok most leírni, amelynek fő témája: a különleges japán konyha miértjei.

hússprint

A szigetország konyhája a világ legegészségesebb ételeivel dicsekedhet és mellesleg az egyik legkülönlegesebb ízvilág is hozzájuk tartozik. A távol-keleti konyhák különböznek egymástól. A japán konyhát  nem lehet összehasonlítani a kínaival, a koreaival vagy a vietnámi ízvilággal.  Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy a japán emberek nagyon sok zöldséget, rizst és nyers halat esznek - hozzátenném nem csak szusi létezik- , a tengeri herkentyűkről nem is beszélve. Ezen kívül fogyasztanak mindenféle húst is, de nem volt ez mindig így.
hússprint

A japán étrend szinte évszázadokig vegetáriánus volt. A halételeket leszámítva mindig csak rizst, zöldségeket ettek. A portugálok ismertették meg velük “igazán” a sütés tudományát a 16. században, ugyanis a portugálok előtt a legtöbb étel fatűzön párolva készült. Még most is sok helyen ezzel a módszerrel főznek. Ezen ételeknek az energia tartalma magas, viszont kalóriaszegények  is. Ezért egészségesek.  Nagyon szívesen fogyasztják a szasimiket, amelyek rizsből, rengetek tengeri herkentyűből és zöldségek kavalkádjából áll, szigorúan párolva, illetve a már említett szusit is.

hússprint
A szusi egyébként a japán konyha igazi reklám arca. A szakácsok igazi kis műremekeket készítenek a rizsből, nyers halból vagy rákból, amiket művészi pontossággal tálalnak . Én néha kifejezetten sajnálom megenni őket, mert olyan kis szépek.

hússprint
Az apró ínyencfalatok varázsát a látvány és az íz - nem mellesleg a wasabi, a vizitorma - együtt adja.

A japánok nagyon szeretik a tésztaételeket is. Mint írtam, a szusin túl is vannak nagyon finom ételek, amik esetleg az európai gyomornak befogadhatóbbak: és ezek a tészafélék. Rengeteg tésztafélét készítenek, tájegységként változó ízekkel és alapanyaggal. Nem csak rizslisztből csinálnak tésztát,hanem másfajta gabonából is. Japán szerte az egyik legkedveltebb tésztaétel a vadbúzalisztből készített szoba. A szobát általában hidegen fogyasztják, különféle szószokkal és nagyon, de nagyon finom. Híresek még a japán levesek, amelyeket mindig sok tésztával fogyasztanak.
hússprint

Amennyire a tészták és a halételek népszerűek és gyakran fogyasztott ételek alapanyagai, addig a tejtermékek nem igazán váltak a japán emberek kedvenceivé. Egyébként lehet, hogy a reklámok miatt van, mert szerintem kifejezetten rémisztőek . Csak erős idegzetűeknek :)!

A viccet félre téve, a japánok valahogy ösztönszerűen irtóznak a tejtermékektől. A sajtoktól egyszerűen undorodnak és soha nem főznek vajjal vagy kenik rá valamire azt. Magyar vonatkozásban például a tejberizst egyszerűen nem értik. Körülbelül olyan sokkal élik meg a tejberizzsel való találkozást, mint az olaszok, mikor meglátnak egy tál sajtos tejfölös tésztát.

hússprint

Hogyha sejtenék, bizonyos helyeken a túróscsuszára még cukrot is tesznek … ez lenne az igazi pszicho -bio hadviselés számukra.

Mivel Japán időjárása befolyásolja az emberek minden napi életét - a nyarak Japánban 5 hónapig tartanak és  80% páratartalommal még megfejelve a hőséget - ezért az étkezésüket is a hónapokhoz igazítják. A nyári étrend teljesen más, mint a téli. Tulajdonképpen az első őszi napot - amikor a hőmérséklet egy icike-picikét csökkenni kezd - az angolna napjának is nevezik, mert ilyenkor egész Japán angolnát eszik rizzsel. Azért teszik ezt, mert előző hónapokban mindenki izzadt és csak vizet ivott, enni nagyon nem esznek a nyári hónapok alatt, ezért nagyon le is fogynak. Az angolna napja jelképezi az elvesztett energia pótlásának kezdetét. Az biztos, hogy még egy nép nincs a Földön, amely ennyire figyelne az ételek küllemére. Ennek oka az, hogy a japánok évszázadokig mély szegénységében éltek és egyedül a rizs, a hal  és a zöldségfélék volt  a fő táplálékforrás szinte minden japán ember számára.

hússprint

Emiatt a legtöbb japán étel, mondhatni pofonegyszerű, de törekednek a látványos és harmonikus megjelenésre.

A modern és gyors ételek is utol érték Japánt és mostanában ami egészséges és tradicionális az nem annyira menő a fiatal japánok körében. A mai japán fiatal, aki követi főző-és ételtrendeket, nem eszik annyi halat, tenger gyümölcseit, rizst vagy tofut (ezt megértem valahol), hanem steaket esznek helyettük. Pontosabban, húst hússal, a hamburgerekről és a más amerikai ételekről nem is beszélve. Csakhogy ezzel az a baj, hogy a japánok emésztőrendszerének -valószínűleg genetikai adottságuknak köszönhetően - felépítése nem alkalmas sok hús fogyasztására. Ráadásul a párás és fülledt éghajlat sem kedvez a sok “sztéku” evésének. Viszont ők a steakeket előszeretettel fogyasztják és ennek köszönhetően megjelentek a különböző gasztroenterológiai problémák, a cukorbetegség és az elhízás. Az utóbbi 3 már lassan népbetegségnek minősül náluk is, pedig ez még egy 10-20 éve nem volt jellemző a japánokra. Ha már a sztékunál tartunk, akkor mivel Japánról van szó, és oké a sztéku nem ősi japán étel, de ebben is tökéleteset alkottak. Hiába, hogy a steak nem jó nekik, mégis Japánból származik a világ legdrágább marhahúsa.

hússprint

A különleges húsért kilogrammonként 50-60 ezer Ft is kell fizetni.

Hogy ez minek köszönhető?

hússprintA Kobe tartományból származó szarvasmarha különleges tenyésztési körülményeknek köszönheti a hírnevét.

Húsa a legdrágább és állítólag a legexkluzívabb ízzel rendelkezik. Az állatok takarmánya  gabonából, répából, krumpliból és különböző növények csírájából áll.
A tenyésztők növesztő hormonokat  és betegség megelőző antibiotikumokat abszolút nem használnak. Az állatokat a lehető legtermészetesebb és kényelmesebb környezetben tartják.

A tenyésztés egyik legfurcsább mozzanata a masszázs. Minden marhának minden nap jár egy 2-3 órás kényeztetés, ami mellé sör és rizsboros permet is dukál. A sört az állatok megisszák, a nyári forró hónapokban akár kétszer annyit is kapnak, mint egyébként kapnának. Ettől megmarad az étvágyuk és habzsolják finom falatokat. A sör és a vitamindús mindennapi betevő mellé, még klasszikus zenei is szól, hogy az állatok a legnagyobb harmóniában fejlődhessenek. A programtól az állatoknak 30% több telítetlen zsírsavat tartalmaz a húsuk ez által nem csak a világ legdrágább, de egyben a legfittebb húsával rendelkeznek ezek a bocik.

hússprint
Ha koleszterint diétára adod a fejed, csak ezt a húst tudom ajánlani! Jó étvágyat hozzá.

Tovább

A 7 koporsószög

Japánban megannyi csodát fel lehet lelni és az ország imázsa is a harmóniára, a nyugodt életvitelre és a barátságos japánokra épít. Mégis, akkor miért olyan magas az öngyilkosságok száma Japánban? Miért vet életének véget naponta több mint 70 ember?

maganugy

Természetesen senki sem úgy tervezi az életét, hogy egyszer öngyilkos lesz. Rengeteg különböző ok, nehézség, meg nem értettség és a problémák elhallgatása vezeti a kétségbeesett japánokat erre a tettre. Igaz a történelmükben van rá példa, hogy rituálisan, parancsra vagy büszkeségből kioltják saját életüket, de a modern kor más kihívásokat állított eléjük, amibe szépen lassan, de beletörtek.

1. A megfélelmítés ( Bullying)


Nem újkeletű dolog, nálunk Magyarországon is ismert probléma.

maganugy
Megfélemlítés (különösen az iskolában), az egyik legerősebb ok, hogy magas öngyilkossági arány Japánban. Szinte minden évben több esetet lehet hallani a hírekben, hogy diákok a bullying miatt lesznek öngyilkosok. Hogy mit takar ez pontosan? Az iskolai megfélelmítés gyakran fizikai és lelki visszaélést is jelent,amit az áldozat nap mint nap elszenved. Mivel nem beszélnek a problémákról, ezért ez megoldatlan marad . Gyakran előfordul -miután már megtörtént a tragédia-, hogy maga az iskola tagadja le, hogy náluk létezik ilyen, hogy a diákok egy csoportja, megfélelmít más diákokat és leszögezik (ez általános tendencia), hogy az öngyilkosságnak semmi köze az iskolához. 

A jó hírnév mindenek felett.

2. Internetes zaklatás

Japán higthtech társadalom, így a technika fejlődésével nem csak pozitív dolgok születtek meg, hanem olyan méltatlan és elvetemült “lehetőségek”, mint az internetes zaklatás. Rendben, az igaz, hogy ki tudja kapcsolni a telefonját, a laptopját vagy új profilt is létrehozhat a zaklatott, de ez a fajta inzultus ugyan olyan mély sebeket tud okozni , mint a bullying hús-vér változata.

maganugy

A cyber verziónál az a része a legfélelmetesebb (ebben készülnek ki igazán a japánok), hogy arctalan. Aki ezt a fajta zaklatást műveli -elég gyakran diákok- ,általában föl se fogja , hogy öngyilkosságba kergetheti az áldozatát.
 

3. Hikikomori

A szó jelentése: "szociális visszahúzódás" .

Ezt úgy kell elképzelni, hogy valaki teljesen elvonul a külvilágtól és nem kommunikál senkivel. Japánban ez egyre gyakoribb, fiatal emberek - nők,férfiak vegyesen- egy szobában magukra zárva élik az életüket. Az ok általában a társadalmi megfelelés hiánya, ha elbocsátják őket (iskola, munkahely ) és hogy úgy érzik csalódást okoztak.  
maganugy
Mondhatjuk, hogy ez a depresszió egy igen súlyos válfaja, léteznek olyan hikikomorik, akik már több mint egy évtizede nem hagyták el a szobájukat. Azoknak a száma, akik önkéntesen lettek saját maguk foglyai , több mint 1 millió japán fiatalra tehető. A hikikomorik kiszorulnak a világ forgásából és teljesen elszigetelődnek. Sok közülük már beszélni sem tud.

maganugy
Ebben a beszűkült életben és tudatállapotban  nagyon gyakori, hogy saját kezükkel vetnek véget életüknek, vagy úgy hogy altatót vesznek be (sok hikikomori altatóval “él”) vagy kiugranak az ablakon. Döntésük nem megtervezett, hanem hirtelen választják azt, hogy véglegesen kilépnek ebből a világból.  

maganugy

Náluk főleg az a veszélyes, hogy annyira nincs motivációjuk , hogy értéktelennek találják saját életüket. Tulajdonképpen kínozzák magukat hosszú évekig és nem tudnak szabadulni, mert börtönőrök és rabok is egyben.
 

4. Pénzügyi nyomás

A gazdasági problémák igen komoly hányadát teszik ki az öngyilkosságoknak, főleg a férfiak körében

maganugy
Japán továbbra is széles körben alkalmazza a hagyományos patriarchális családi rendszert és a férfiaktól  gyakran elvárják, hogy a pénzt keressen és vezesse  a családot. A nők háztartással és a  gyerekekkel foglalkoznak, amit nehezít az is, hogy náluk nincs széles körű állami  családi támogatás.
 Ha családjuk lesz, a nők ott hagyják a munkahelyüket és csak a férj lesz az egyedüli kereső. A férjnek támogatni kell a családját és biztosítani kell a megfelelő körülményeket nekik, de ebbe bele tartoznak az idős szülők is.

maganugy

Nagy a nyomás rajtuk és ha úgy érzik, nem keresnek  eleget,  nem látják  el a családfenttartó szerepét, ha reménytelenek és kudarcnak hiszik az egész eddigi életüket, akkor nagyon sok férfi választja az öngyilkosságot, hogy ne szégyenüljön meg.  Az előbb felsorolt tények az okai annak, hogy a japán férfiak gyakrabban fordulnak maguk ellen, mint a japán nők.
 

5. A felvételi vizsgák


Jól olvassuk, igen a felvételi vizsgák okozhatnak olyan pszichológiai problémát, ahol nagyon nagy nyomás és elvárás van a gyerekeken - ami vezethet öngyilkossághoz.  Egy japán ember életében az egyik legnehezebb és ember próbálóbb megmérettetés - Kínában és Dél- Koreában szintén-  az a felvételi vizsga. Itt dől el az életük tulajdonképpen, hogy ki milyen iskolába és szakra nyer felvételt. Ez azért is fontos , mert a nagy vállalatok innen válogatják ki a megfelelő munkaerőt is .

maganugy
Nem csak a főiskolákat vagy egyetemek értem ez alatt, hanem az általános iskolákat is.
A diákoknak ( általános iskolában is ) az iskola mellett kötelező külön órákra járniuk, mert különben sikertelen lenne a felvételijük. Az úgynevezett " iskola előkészítő (塾)", arra szolgál , hogy  minél többen képzettek és felkészültek legyenek  a felvételi tesztek megírásakor.  A hatalmas nyomás szorongást vált ki a diákokból.

maganugy

Gyakran nem esznek, nem alszanak és emiatt mindig hullafáradtak és később a szorongás elhatalmasodik rajtuk  és az a rögeszme alakul ki náluk , hogy  képtelenek  megfelelni szüleiknek , tanáraiknak és nem bírják a hatalmas nyomást. Sokan döntenek úgy ebben az időszakban, hogy feladják fizikai szinten is, hogy kilépjenek ebből az ördögi körből.
 

6. Az állásvadász rendszer


Ha Japánban valaki főiskolára vagy egyetemre jelentkezik és sikeres felvételit ír, akkor még gólyaként a neve bekerül az álláskeresési rendszerbe. Ugyanis kötelező az első egyetemi évek alatt munkát vállalni, úgy hogy még nincs vége az iskolának. Ezek az állások nem olyanok, mint itt nálunk a diákmunka, hanem teljesítmény-orientáltak. Ezért nagyon sok japán fiatal kikészül az egyetemi követelmény és a munkahelyi teljesítés miatt. “Vizsgázz kiválóan, dolgozz keményen!” lehetne  jelszó.

maganugy

Leszögezném, itt nem 8 óráról van szó , hanem 10-12-ről. Japán nagyon versengő ország, itt tényleg csak a legjobb érvényesülhet. Ezért a munkahelyi igények sokkal többet követelnek, mint amit egy  normális egyetemista el  tud végezni.

maganugy
Sok diák úgy gondolja, hogy becsődölt, nem bírja és ezáltal elesik a karrier építésétől, így vége az életének. Ettől a nyomástól is sokan választják az önkezű halált. A másik probléma itt, ha valaki az első-vagy másodévben  sem talál állást magának. Nem hívják vissza, nem kell a cégeknek. A rengeteg kudarctól és visszautasítástól gyakran lesznek depressziósok, reményvesztettek és elvesztik a motivációjukat, mert nem kellenek a társadalomnak.
 

7. Történelmi gyakorlatok

Az öngyilkosságnak Japánban hagyománya van.

Ellentétben a keresztény országokkal, ahol azt tanítják, hogy  az öngyilkosság bűn, addig a japánoknál a buddhizmus és a szamuráj kultúra következtében teljesen másképp közelítik meg ezt a helyzetet. A buddhizmus és a szamuráj szokások nem vádolják bűnnel az öngyilkosokat. Sőt bizonyos szempontból ünneplik is, mert Japán kultúrájában bátorságot jelent és tiszteletet érdemel.

maganugy

A történelmüket nézve a  szamurájok, akik  harakirit (Seppuku / 切腹) követtek el és az öngyilkos  kamikaze pilóták a második világháború alatt, tudták hogy mit tesznek  és bátran, felelősségteljesen álltak saját haláluk elé.

A szokások és kultúrák másképpen állnak a halál,  az öngyilkosság témájához.

A japánok nem feltétlenül gondolják, hogy az önkezű halál  becstelen cselekedet lenne.
Nem vagyok az öngyilkosság pártján, nem is értem meg igazán, valószínűleg azért, mert máshol születtem, más kultúrkörben, más tradíciók alapján nevelkedtem. De azzal sem értek egyet, hogy bűn lenne és aki ilyenbe kergeti bele magát, annak a lelke elkárhozik.

maganugy

Arra kell figyelni, szűk vagy tágabb környezetükben, ha valaki segítségért kiállt belül, önmagában, azt valahogy észleljük és ne hagyjuk magára sötét gondolataival.

Tovább

Mindenkinek kell hozni egy kis áldozatot

allatsprint

Bizonyos kultúrákban kifejezetten elfogadható aspektusa volt a vallásnak  az élő állat/ emberáldozat, hogy a  kegyetlen isten/istenek kegyét elnyerjék.  Igazából az élet volt nagyon olcsó, mondhatni semmit nem ért, kivéve ha azt áldozatra szánták. A hit szörnyű fegyver lehet, ha rossz kezekbe kerül, főleg ha valakinek eszébe jut egy olyan kreatív gondolat: hogy nem volt megfelelő a termés, ezért mi lenne, ha valakinek elvágnánk a torkát, esetleg lefejeznénk? Lehetőleg az áldozat önkéntes legyen -ha emberről van szó- , de ha nincs ilyen bátor lélek, megteszik  a rabszolgák és a bűnösök is vagy az állatok. Az istenek biztos  örömükbe tapsolni fognak. Nincs is jobb mint, a frissen kiontott vér látványa.

Tehát most nézzünk körül az áldozati oltár környékén.

Azték módszer:
allatsprint

Közép- Amerika valószínűleg egyik legnagyobb népcsoportja az olmék volt. Az olmékok fektették  le azokat a szokásokat, amiket később a maják és az aztékok átvettek. Mint a piramis építés technikáját, a véres labdajátékokat, a matematikát, a csillagászatot és az állat/emberáldozatot, azon belül az áldozatok elfogyasztását. Az olmékok viszont hirtelen eltűntek és a területet elfoglaló maják mindent hagytak a régiben, csak egy kicsi innovációt hajtottak végre. Így nagyobb piramisokat építettek, hogy még több áldozatot be lehessen mutatni. Több mint ezer évig ők voltak a leghatalmasabb nép ezen a területen, aztán i.e  900 környékén a városok elkezdtek elnéptelenedni és a maják hatalma leáldozott. A mai Mexikó északi részén egy teotihucán nevű nép szintén átvette a maják vallási szokásait, aztán ők is  szintén eltűntek és így jártak a toltékok is.


Végül az aztékok telepedtek le és a saját hitrendszerükbe beleolvasztották a maja és tolték szokásokat is. Így váltak az ősi Mexikó utolsó nagy népévé. Viszont nagyság ide vagy oda, megtartották az élő áldozat nem épp turistacsalogató szokását. Azért, hogy boldoggá tegyék az isteneket, rendszerint megölték a rabszolgákat és hogy még boldogabbá tegyék őket  - a pozitív pszichológia egy érdekes velős megközelítése ez - a hadvezéreket és a leigázott uralkodó család összes tagját is feláldozták nekik. Áldozatot bárhol be lehetett mutatni; egy kútnál, a kukoricaföldön, de ha tényleg meg akarjuk ajándékozni a teremtőket, akkor a tökéletes helyszín erre a Nap vagy Hold templomának kőoltára volt.

allatsprint

A feltárt falfestmények azt mutatják, hogy az aztékok nem bántak kíméletesen az áldozati állománnyal. Legyen az akár ember vagy állat. Az embereknek kínzásképpen kitépték a körmüket, mert úgy tartották, hogy a kínok megerősítik az áldozat szívét. És mi kell egy istennek? Friss, dobogó szív! Egyenesen a mellkasból.  Miután felhasították az áldozatot és kitépték a szívét,  a holttestet egyszerűen ledobták a piramisról. A piramis oldalában a papok megnyúzták a halottat, a bőrét magukra öltötték és abban táncoltak. Később pedig megették, hogy az ereje és a tudása beléjük szálljon!

allatsprint

Hát az vagy amit megeszel …  De miért kell kivágni az emberek szívét? Honnan ered ez?

A válasz pedig az, hogy aztékok hittek egy ősi legendában, ami vallásuk alapja volt.

Egyszer régen emberek éltek a földön és az emberek kukoricát ettek, amitől óriásira - 4 méteresre nőttek - és senki nem fenyegette őket  egészen egy hatalmas áradásig. A tenger elnyelte az óriásokat és a Napot, így 4008 év után véget ért a Föld első korszaka. Az óriások meghaltak vagy halakká változtak. A katasztrófát 2 ember élte túl. Nene és Tata voltak az emberek és az aztékok ősei. Az emberek nem örülhettek sokáig mert 4010-ben egy szélvihar kioltotta a Nap fényét és örök sötétség költözött a világba. A szél állandóan fújt és ezért növesztettek az emberek farkakat, hogy könnyebben meg tudjanak kapaszkodni a fákban. Így lettek a majmok, de megint túl élte 2 ember ezt a természeti csapást is. Ők vitték tovább a megmaradt emberi fajt a harmadik korszakba, amit hatalmas tűz pusztított el. Persze ezt is átvészelte valaki és elindította a negyedik korszakot, és természetesen a negyedik korszak embereit is elpusztította egy vér-tűz eső.  A föld terméketlenné vált és az ötödik korszak kezdetén - igazából ennek a korszak 2012-ben kellett volna véget érni, de megúsztuk!-  az emberek éheztek, mert nem volt Nap. Sötétség honolt mindenhol.

allatsprint

Az ötödik korszak hajnalán összegyűltek az istenek, ott ahol az istenek születtek, Teotihuacánban. Mivel a negyedik korszak Napja elpusztult, nagyon sötét volt, mert a csillagok is a Nappal haltak. Az istenek ebben az éhezős, sötét világban arra a következtetésre  jutottak - figyelem! - hogy valakinek fel kell gyújtani magát, hogy megszülessen az új Nap. Elsőnek Tecuciztecatl jelentkezett, mert úgy gondolta ő a legnagyobb isten , ezért illő,  hogy ő legyen a Nap. Az istenek megrakták neki a máglyát, de végül visszalépett. Ekkor a bölcs és közkedvelt Nanahuatzin nekifutott, beleugrott a tűzbe és .. Nappá változott. Tecuciztecatl annyira szégyellte magát, hogy végül ő is beleugrott és ő lett a Hold.

allatsprint

Az istenek nagyon elégedettek voltak, viszont felfedeztek egy furcsaságot. A Nap és a Hold nem mozgott. Így a többi isten is beleugrott a tűzbe, mert  Tecuciztecat és Nanahuatzin az életét áldozta, hogy a Nap és  a Hold újra felkeljen. Így az istenek egyenként a nagy kígyóisten Quetzalcoatl-hoz járultak, hogy kitépessék a szívüket. A friss áldozat elindította a Napot és a Holdat a pályáján. Ezért kezdtek az aztékok embereket áldozni, ami több ezer ember életébe került.

Egy kis áldozati útmutató:

Az aztékok nem csak embereket használtak ilyen célokra, hanem állatokat is. Az isteneknek rendszerint követelték a napi, bőgőmajom, kígyó, béka és kutya adagjukat. Igen a kutyák is erre a sorsa jutottak. Igazából az állati áldozatok húsát később megették. Az aztékok direkt erre a célra tenyésztettek kutyákat, amik kicsik és csupaszok voltak és vagy az áldozati oltáron vagy a tepsiben végezték. Ezek az ebek nem ugattak - mivel az aztékok úgy tenyésztették ki őket, hogy erre képtelenek legyenek -  de voltak más fajtájú kutyák is. Viszont nekik sem volt annyira szép az élet, mert ha gazdájuk meghalt, feláldozták őket, hogy a túlvilágon is szolgálják őt. Viszont az aztékok fő profilja az élő áldozatok terén az ember volt.

allatsprint

Az aztékok a Napot és a Holdat istennek tartották. Az istenek szeszélyesek - főleg az azték istenek - ezért sok ezer áldozattal lakatták jól őket. Az hagyján, hogy föláldozták az áldozatokat, de folyamatosan tették mindezt, mint a futószalagon. Az aztékok egy külön erre a célra létrehozott hadsereget tartottak fent, akik  begyűjtötték az utánpótlást, általában az ellenséges törzsekből.
allatsprint

Évente 50000 embert áldoztak fel. Tehát hetente ezret, óránként hatot és 10 percenként egyet! A Tenochitlán templom  felavatása igazi kis népünnepély volt 20000 ezer áldozattal. Az tudni érdemes - ha már idáig eljutottál -, hogy az aztékok alapvetően 5 fajta módszerrel ajándékoztak lelkeket az isteneiknek.

  1. Szívügy.
    A mellkas felvágása és a még dobogó szív kitépése, amit később egy kőből faragott csónakba helyezve felajánlunk a Napistennek.

  2. Lefejezés.
    Általában a női áldozatokon hajtották végre. A lefejezés előtt valamelyik istennő szerepét játszották el. Gyors és fájdalommentes halál.

  3. Harcban elesvén.
    Az áldozatot egy sziklához kötözik. Kap egy nagy bunkót, amivel védekezhet és így kell kiállnia egy azték harcossal, akinek szabad mozgása és jobb fegyverei vannak. Legalább az illúzió éltet.

  4. Telitalálat.
    Az áldozatnak szánt rabszolgát kikötözik két oszlop közé. A szívét megjelölik egy fehér körrel. Dobó tűkkel és nyílvesszővel lőtték a szerencsétlent, de nem rögtön a szívébe céloztak. Ennek a az áldozati szertartásnak a lényege az volt, hogy minél többet lőjenek bele, mert minél több a vér, annál jobb lesz a termés. A “vért izzad” itt konkrét jelentéssel bír.

  5. Megperzselve.
    Mikor elsőnek olvastam, újra el kellett olvasnom, hogy miről is van szó, mert a többihez képest is … egyszerűen undorító. Raknak egy máglyát, az áldozatot belerakják, aztán kihúzzák, aztán megint bele és megint ki. Addig teszik ezt, amíg elkezd lemállani a húsa. Utána kivágják az oltáron a szívét.

Az állat-és emberáldozatoknak  végül a spanyolok vettetek véget egy másik Isten nevében. Cortezt elsősorban az arany érdekelte, de a nem túl finnyás spanyolokat - mert azért aprították az aztékokat és a földműves majákat  is -  mégis borzasztotta ez a szívkitépéses dolog. Corteznek nem volt könnyű dolga, mivel a papoknak teljhatalmuk volt és nem igazán akarták átadni a hatalmukat egy új vallás miatt. Nehezen is lehetett ezeket a papokat elképzelni jámbor szerzetesként. Az áldozatok lenyúzott bőrét hordták, nem vágták a hajukat, amiben beleragadt minden vér és minden nap felnyiszálták a fülüket, hogy így hallják meg az istenek üzenetét és ráadásként bűzlöttek, mint a több napos tetem. De Cortez megtalálta a megoldást erre a kérdésre:  természetesen le kellett vágni a hajukat és fehér palástot kellett ölteniük. A papok ledöntötték az áldozati oltárokat és helyükre keresztet helyeztek. Miért tették mind ezt? Cortez állítólag azt mondta a papoknak: Egyétek meg ezt a kenyeret ez a mi Urunk teste és igyátok meg ezt a bort, mert ez a mi Urunk vére. És ezt a papok megértették. Ha embert esznek akkor átszáll az áldozat ereje beléjük; és ha megeszik az Úr testét és isznak a véréből az isteni lényeg válik eggyé velük. A keresztény “áldozáskor” egy Isten ereje lesz övék - szerintük - és ezért persze, hogy bele mentek.

allatsprint

Okos volt ez a Cortez!

allatsprint

Az öldöklés természetesen nem ért véget ezzel. A spanyolok végig meneteltek egész Közép- és Dél- Amerikán, vért és pusztítást hagyva maguk után. Az aztékokból rabszolgák lettek és  halálra dolgoztatták őket. Az azték földekre spanyol telepesek és ültetvényesek érkeztek és a spanyol papok megtérítették az őslakosokat. Lebontották a hatalmas véres piramisokat és … katedrálist építettek helyén.

Tovább

Alávetett nők ... vagy még sem?

A nők helyzete az évszázadok folyamán sokat változott. Azért abban egyet érthetünk, hogy a mai világban szabadok vagyunk és nem fenyegetnek minket olyan veszélyek, hogy belehalunk a szülésbe vagy férfi rokonaink döntenek életünkről és halálunkról. A történelem folyamán a nőknek - mint ahogy manapság is- több szerepnek kellett megfelelniük.

haragsprint

Egyszer azoknak, amiket általában női feladatoknak/szerepeknek tartunk, másodszor akár olyan szerepeket is felvállaltak,  amit a férfiak képviselnek. Bizony, mikor a férfiak elmentek a háborúba, akkor az asszonyok és lányok ugyanúgy használták a fegyvereket, mint a férfiak. Nagy tévedés, hogy nem értettek a fegyverekhez.

haragsprint

Képzeljük el, hogy egy olyan világban élsz, ahol ha kilépsz az ajtón, rengeteg veszély leselkedik rád. Akár férfi vagy akár nő, képes vagy megvédeni magadat, mert ez jelenti a túlélésedet. A kelta hagyományoknak kezd mostanában nálunk is  nagy divatja lenni. Mindenhol halogén partikat, marketing akciókat és gyerekprogramokat hirdetnek. Bulinak végül is nem rossz, de az baj, hogy az amerikai giccset vesszük át, amelynek semmi köze az eredeti kelta hagyományokhoz. Viszont ha már a kelta hagyományoknál tartunk, akkor nézzük meg, hogyan válhatott a nőkből kardforgató. Tulajdonképpen ezek az asszonyok sokkal erősebbek voltak, mint a most divatos feministák, mert például egy ír törzsfőnöknek - aki ha nő volt - ugyanúgy menni kellett harcolni, mint a férfiaknak. Ezeket asszonyokat, ha meghaltak, harci kocsiban a fegyvereikkel temették el. Az ír mondákban szerepel egy híres harcos nő, aki a Vörös Macha nevet viselte. Állítólag egész Írországot uralta és egyes történészek szerint valós létező személy volt, nem csak mondabeli alak.

haragsprint

Teuta pedig biztosan egy létező kardforgató asszony volt, aki egy egész törzset vezetett. Körülbelül i.e 71- 83 között rendszeresen irányított tengeri hadjáratokat római és görög települések ellen. A híre annyira rettegett volt, hogy a Földközi - tenger partvidékén lévő városok inkább önként átadták javaikat, ha meglátták a hajójának lobogóját. Végül Róma megelégelte a sorozatos rablásait és egy követet küldtek, aki megfenyegette, ha nem hagy fel ezzel a tevékenységgel Róma haragját vonja fejére. Teuta nem volt egy bizonytalan természetű nő. Egyszerűen megölette a követet. Végül hatalmas római hadsereg kényszerítette békére, de rengeteg kinccsel és egyéb javakkal tért vissza Írországba. Állítólag utána még 15 évig uralkodott.

A kelta asszonyok nem csak harcosok vagy  törzsfők voltak.  Lehettek  gyógyítók, kereskedők, gyógyszerészek is. Az ír törzsek harcos asszonyai tanítók is voltak, de nem írni, olvasni vagy zenélni tanították az ifjakat, hanem harcművészetüket adták át csak a fiúknak. A lányokat külön tanították és állítólag ez egy szabadon választható opció volt számukra.

haragsprint

A fiúknak viszont kötelező volt. A nőkből is válhattak drudiák, bár egy kicsit más volt tevékenységi körük, mint a férfiaknak. Elsősorban a csatában való “szurkolás” volt a feladatuk. Bíztatták, éltették a harcosaikat és gyalázták az ellenséget. Fekete ruhát hordtak, szamócával vörösre festették ajkukat és szemöldöküket, összeborzolták a hajukat és fáklyával a kezükben járkáltat a seregük előtt. A háború istennőit testesítették meg és kifejezetten rémisztőek voltak. Ezek a nők nem harcoltak, az elrettentés volt a feladatuk, úgy mint a férfiaknál a pajzs döngetése a harc előtt. A Háború Fúriái egyszerűen rásegítettek a hangulatra.

A bátor brit nők sem mentek a szomszédba egy kis harciasságért. Úgy mint a az ír kelták papnői, ha harcolni mentek erdei bogyókból vörösre festették a szemüket és körmüket is. A legbátrabb brit kelta nő mégis Boudicca volt. Ez a neve jelentése is. Ő volt aki egyesítette a brit keltákat a rómaik ellen.

Hogy milyen volt Boudicca? Egy római író Cassiu Dio így írja le királynőt:

haragsprint

Boudica magas volt, félelmetes megjelenése és erőteljes hangja volt. Fénylő hajzuhataga a vállára omlott; gazdagon díszített arany nyakperecet viselt, többszínű tunikát és azon felül vastag köpenyt hordott, melyet egy bross tartott össze. Kezében hosszú lándzsát tartott, mely halálra rémített mindenkit, aki csak ráemelte tekintetét.”

Boudicca története igazából férje, Prasutagus halálával kezdődik. Előtte is már jelentős személyiség volt, férje helyett is ő vállalta fel a konfliktusokat, mert férjura nem szeretett háborúzni. A rómaikkal meg főleg nem. A konfliktust az váltotta ki, hogy Prasutagus a királynő tudta nélkül kötött egy tisztességtelen alkut a rómaikkal. Miszerint, ha ő eltávozik, akkor az Iceni törzs földjeit felosztják a rómaik és  lányai között. Prasutagus sok hibát elkövetett, de talán a legnagyobb hibája az volt, hogy meghalt. Így a rómaik jogosan masíroztak be a területre, hiszen a megállapodás megköltetett. Elözönlöttek a birtokokat és kifosztották azokat.Amikor Boudicca kérdőre vonta a parancsnokot, őt és lányait elfogták.Őt magát megkorbácsolták lányait megerőszakolták. Miután túlélték ezt a rettenetet,  Boudicca  összefogta a kelta törzseket, a rómaik ellen vonult és győzelmet győzelemre halmozott. Elfoglalta a Brit - szigeteken lévő római kolóniákat és nem ejtett foglyokat. Beszámolók szerint főleg a nőkkel bánt nagyon kegyetlenül. Kivégeztette őket, majd testük darabjait a szájukba tömte és végül karóba húzatta a holttesteket, hogy mindenki lássa őket. Állítólag azóta is lehet hallani az áldozatok sikolyait az essexi római települések romjai között. Boudicca Londiniumba (London), majd Verulamiumba (ma St Albans) masírozott, ahol folytatta a rómaik elpusztítását. Mindent összevetve körülbelül 60 ezer emberrel végeztek.

haragsprint

Boudicca győzelmei gyorsan jöttek, úgy tűnt, hogy le tudja győzni a rómaiakat,de Gaius Suetonius Paulinus  a provincia helytartójának serege 10 ezer katonájával szembe szállt vele. 100 ezer brit nézett szembe 10 ezer rómaival. A nagy számok törvénye szerint a kelta királynőnek jósolnánk a győzelmet, de a rómaik oldalán volt egy nagyon nagy előny: ez pedig a fegyelem. A kelta sereg nem volt fegyelmezett és a szokásos lehengerlő technikával rohanta le a rómaikat, ami nem azt az eredményt hozta, amit reméltek. Az eredmény : elsöprő római győzelem lett. Tacitus szerint a összesen 80 ezer brit harcos halt meg. Tehát ez azt jelenti, hogy átlagban 1 római katona 8 britet vágott le.  A rómaiak a taktikának és az edzettségnek köszönhetően megnyerték a csatát. Tacitus szerint Boudicca megmérgezte magát; Dio Cassius elmondása alapján betegségben halt meg- majd fényűző, de titkos temetésben részesült.

haragsprint

Boudicca vereségének helyszíne ismeretlen. A londoni legenda alapján ez a londoni Kings Cross közelében volt (a Battle Bridge Road közelében levő utca), és magát Boudiccát a Kings Cross pályaudvar peronjainak egyike alatt temették el (különböző források szerint a nyolcas, kilences vagy a tízes peron alatt lehet a nyugvóhelye).

haragsprint

A harcos királynő - aki Tacitus szerint e szavakkal vezette csatába a népét: Győzzetek, vagy vesszetek; én asszonyként ezt fogom tenni, de ti, férfiak, tovább élhettek a szolgaságban, ha akartok.”- már I. Erzsébet -egy másik nagy királynő- idejében is jelkép volt, majd a viktoriánus Anglia emelte fel újra szabadságharcosként, aki életet adta a hazájáért az idegen, elnyomó hatalommal szembeszállva.


 

Tovább

A közöny birodalma

haragsprint

Egyik kedves barátom mesélt el egy érdekes történetet a munkahelyi pletykáról és a konfliktuskerülő vezetőről.  Lehetne ez az elbeszélés, akár tanmese is, de az igazság az, hogy ez a mai valóság. Az általa ismertetett tények nagyon is valósak, annyira  hogy most megosztom veletek. Íme a história, amelyben nincs varázslat, se megmentő sereg csak a munkahelyi morál hiánya és a közöny birodalma.

"Mivel „ofisz sztori” vagy, ezért most elmesélnék egy történetet arról, milyen a kollegialitás és munkahelyi morál manapság. Sok munkahelyen erről kéne inkább beszélni, nem pedig a szőnyeg alá söpörni, mert szerintem eléggé súlyos következményei vannak a dolognak...

haragsprint

A sztori nagy vonalakban annyi, hogy egy kisebb cégnél dolgozom, ahol van egy eléggé szétszórt kolléganőm. Imádjuk meg minden, de ha valakit állandóan baleset ér, az ő. Múltkor is sikerült valahogy „beleesnie” az iratmegsemmisítőbe. Nem tudjuk hogyan történt, mert ő nem emlékszik és senki nem volt vele akkor még az irodában (a kolléganő előbb akart hazamenni, ezért bejött korábban, 7 órára dolgozni). A munka kezdést hivatalosan háromnegyed nyolc. Ebben az időpontban járunk dolgozni papíron, de ezt mindenki lazán kezeli, van aki előbb, van aki később ér be, amíg a munka elvan végezve ez senkit nem érdekel, még a főnökünket sem. Tisztában van a helyzettel, tekintve, hogy ő sem ér be pontosan és semmit sem csinál pontosan (ez megérne egy külön sztorit, lehet ezt is leírom egyszer  ).

haragsprint

Kolléganőm szétkaszabolta kezét a géppel, és sok vért veszítve ájultan feküdt az irodában, állítólag sokkos állapotban.  Az volt a szerencséje, hogy van egy sztahanovista kollégánk, aki már 7:45 előtt nem sokkal beért és időben megtalálta. Ő viszont eléggé megijedt a látványtól (gondolom), mert első felindulásból nem mentőt hívott vagy a recepciót, hogy hívjanak mentőt, hanem minket, többieket kezdett el szólítgatni, hogy segítsünk. Körbe ment a szobákban, de hát nem igazán talált senkit, de 1-2 perc múlva leesett neki hogy intézkedni kéne és hívta a mentőket. Kolléganőm jól van, mindenki jól van, és a történtek senkinek sem a hibája, hiszen ahogy kolléganőm is fogalmazott, valószínűleg ő volt a bamba és így történt a baleset.

A sztorinak a mélypontja, ami miatt kiakadtam, az volt, hogya kolléga, aki megtalálta a sérült hölgyet nem tudta itt lezárni a történteket, hanem bement a főnökhöz panaszt tenni, amiért 7:45 környékén nem volt bent még senki!!! Konkrétan bemószerolt akit tudott, mintha a történtek bárkinek is a felróható lett volna!!!!

haragsprint

A főnököm, az az áldott marha meg mint mindig, most sem tudta lekezelni a helyzetet, és szépen elbeszélgetett mindenkivel akit a kolléga megemlített, fenyegetőzött (ha épp olyan hangulata volt, mert több napig tartott a kínvallatás), vagy gyorsan lezavarta a dolgokat, ha épp sürgette az idő. Mivel nem ez volt az első ilyen egymás bemártogatása a főnöknél, és a munkahelyi légkör kezd egy háborús fronthoz hasonlítani már hónapok óta, volt egy értekezletünk nem rég, ahol (elméletileg) kibeszélhettük a problémáinkat egymással, a főnökkel, a céggel, mindennel kapcsolatban. Már aki ki merte nyitni a száját, mert persze a bagázs 80%-a behazudta, hogy ők boldogok és senkivel nincs bajuk – szemtől szemben, mert a hátuk mögött ők is kibeszélnek mindenkit...

haragsprint

Én felhoztam, hogy ne várjunk kollegialitást és csapatmunkát, ha pletykákkal és egymásra mutogatással szórakoztatjuk a főnököt, mert így csak annyit érünk el, hogy senki nem mer semmit tenni, senki nem bízik már senkiben és mindenki hátba támad mindenkit, hogy nehogy ő kerüljön a szőnyeg szélére. Megkértem a főnököt, hogy azonnal tegyen valamit ez ellen, mire mi volt a válasz?

haragsprint

Pletyka mindig mindenhol van, ő nem tud mit kezdeni a helyzettel!!

Hát basszus! Te vagy a főnök!! Még én, feláldozható és lecserélhető kis dolgozó is tudom, hogy ha valaki, akkor csak is Te tudsz tenni az ügy érdekében! HOZZÁD mennek be az emberek árulkodni, a TE REAKCIÓIDTÓL függ, hogy mi fog történni ez után!  Ha egy pletykára hivatkozva szőnyeg szélére hívsz valakit, és még el sem árulod, hogy ki köpte be őt, akkor igen is keményen benne vagy a problémában, sőt Te vagy az egyik okozója! Eláruljam mit kéne csinálnod Te nagyon okos??

Tessék:

  1. Pletykaellenes célgpolitika: hangsúlyozd ki és a tetteiddel is képviseld azt, hogy aki pletykálkodik az büntetést kap – és ne azt büntesd akiről a pletyka szól Te állat!!

  2. Ha valaki bejön az irodádba, hogy „Képzeld XY ezt tette/mondta”, akkor kérdezd meg, hogy ezt megbeszélte e már XY-nal. Ha azt mondja nem, zavard ki a picsába, hogy azzal beszélgessen, akivel baja van, ne veled, mert ez pletykálkodásnak és szarkeverésnek minősül.
     
  3. Ha azt mondja megpróbált beszélni XY-nal de nem lehet, akkor meg hívd be az érintettet az irodádba! Ne úgy beszélgess valakiről, hogy az nincs jelen, mert akkor egy egyoldalú sztorit fogsz hallani, ami szintén szarkeverés szerintem!
     
  4. Neveld bele a kollégáidba, hogy egyedül nem mehetnek eléd, ha valakivel problémájuk van, hanem ők fogják kézen az illetőt és vigyék magukkal, de csak is akkor, ha négyszemközt nem tudták megoldani a konfliktust.
     
  5. És végül, ha valaki gerinctelen módon, a másikat kibeszélve akar nálad pontot szerezni, azt figyelmeztesd, hogy itt ez nem szokás és még két húzása van, utána repül vagy valami egyéb bünetést kap. Ismét: ne a pletyka áldozatát büntesd, hanem a szarkeverőt!!

haragsprint

Szerintem ezek használható megoldások lennének, de mikor elmondtam őket, akkor az volt a reakció, hogy nem rossz ötlet, de ide új dolgokat nem lehet bevezetni, mert túl régi motorosok a dolgozók. Nem fogadom ezt el kifogásnak, tekintve hogy annyira rossz már nálunk dolgozni, hogy az elmúlt félévben 4-en mondtak fel, tehát lassan új gárda lesz nálunk... Mindegy, én nem értek hozzá, ha értenék én vezetném a céget valószínűleg. De gondoltam elmesélem, hátha máshol is problémát okoz a pletyka és valaki talált már megoldást rá, szívesen venném az ötleteket! "

Tovább

Szemközti Szörnyszomszéd

A Szemközti Szörnyszomszéd érdekes megnyilvánulása az evolúciós zsákutcának.  Nem egy fantom, se nem egy különleges zseniális gonosztevő. Ő maga az élet szarkasztikus eredménye.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprint

Élettere széles. Megtalálható a panelokban, a körfolyosós házakban, a kertvárosban és mindenhol,  ahol az emberek csoportba tömörülnek és hajlékot építenek. Egyedei előbb vagy utóbb feltűnnek jellegzetes kommunikációjukkal-jobb helyen ezt stílusnak neveznénk-, de ebben a formában inkább a stílus reciprokára érdemes gondolni. Folyamatosan figyelnek és várnak a megfelelő pillanatra, mikor normális fajtatársaikat simán sarokba szoríthatják dicstelen tettükkel. Bár ők úgy gondolják ez a helyes, de a fajta jellegzetessége a csőlátás és az ostobaság, ezért remélem megérti mindenki, hogy teljesen fölöslegese mélyre ható szociálpszichológiai kutatást végezni ez ügyben.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprint
A történet, amit elmesélek,  annyira lehetetlen- és amelynek persze egyik gyújtópontja a Szörnyszomszéd-  hogy szerintem elsőre senki sem hiszi el, de ez egyben a bizonyíték is lesz arra, hogy a  Szörnyszomszédok igenis léteznek. Nem olyanok, mint a Yeti,  Nagyláb vagy Nessie. A Szörnyszomszédok valóságunk szülöttjei, akik belevájják horgas karmukat életünk szövetébe és szomszédaik idegrendszerébe.  A mi Szemközti Szörnyszomszédunk első látásra semlegesenek tűnik, de egy rossz helyen parkoló autó előhozza a bestiát belőle vasárnap reggeli dudaszóval és közterületessel egy csomagban. Felkelek kinézek az ablakon. Kíváncsi vagyok az evolúció fekete humorának következő akciójára. Szürreális kép tárul szemeim elé. A Szörnyszomszéd magából kikelve pattog és kiabál a „kertváros rendjéről és a szolidáris szomszédi viszonyról” áldozatával, aki egy szál köntösben és sokkban várja, hogy felébredjen a rémálomból.
 

Összefoglalva köpni –nyelni nem tud a döbbenettől.
 


A Szörnyszomszédok ilyenkor érzik magukat igazán elemükben és csak fújják az egetverőbbnél egetverőbb hagymázas hülyeségeiket. Azt hiszem, ettől boldogok.

A szerencsétlen, normális ámde új szomszéd  leparkolt éjjel a Szörnyi anyósának kapuja elé – aki amúgy egy kedves idős hölgy,akinek van garázsa, a garázsban van autója is, csak nem vezeti, mert nincs jogosítványa. Bizony, erre vetemedett, mert a saját kocsibejáróján egy irdatlan méretű konténer várta a hajnalt. A hétfőit, amikor majd elszállítják.


A szerencsétlen, normális ámde új szomszéd építkezik, felújít, átalakít. Házat, kertet, kaput, ezért a konténer. És ezért úgy gondolta, arra a pár éjszakai órára megáll a szomszédja (a kedves idős hölgy)  előtt, és  reggel majd keres egy jobb helyet az autójának. Nem akarta örökre az idegen kapubejáróban hagyni. Viszont reggel megérkezett a vő,  aki a mi bejáratott Szemközti Szörnyszomszédunk, igaz nem autóval, mert -milyen véletlen- épp 2 házzal odébb lakik. Bement a garázsba, majd idősíkunk eme pillanatában a megoldások végtelen tárházából kiválasztotta azt az opciót,hogy rákönyököl a dudára. 

Vasárnap reggel 7:00 –kor.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprintEz bárminemű pszichózis magas fokozata ám!


Visszatérve Új Lakóhoz: próbálta neki elmagyarázni- miután az első sokk után a cselekvésre szánta el magát, mert észlelte, hogy a dudálósnak bizony üzemzavara támadt a központi idegrendszerében- hogy elviszi a kocsiját és elnézést kér, de nem érti ezt a hangnemet. Vele lehet beszélni hiszen normális felnőtt emberek vagyunk( a kis naiv).  Ha szükséges, máris arrébb áll, hogy a gyalog érkező Szörnyszomszéd-ha netán óhajtaná-a 30 méterrel távolabb található garázsából bármikor áthozhassa az anyósa kertjébe a saját autóját.

A Szörnyszomszéd már érezte a diadal ízét, örömét, az összes  harsonát, melyek az ő tettét dicsőítik.


Elővette a mobilját, meglengette és máris jöttek a közterületesek egy kis közös bosszú-dömpingre meg egy nagyobbacska pénzbírságra. Az én értem, hogy a „ hatalom célja a hatalom maga”, de ez már túl ment mindenen. A legszebb az egészben, hogy esze ágában sem volt a saját kocsiját az anyósa kertjébe bevinni. A Szörnyszomszédok mindenhol ott vannak, lapulnak, lélegeznek, lesnek az alkalomra.

szomszéd kommunikáció viszony rossz haragsprint


 

Ne adjunk alkalmat nekik. Adjunk nekik!

Tovább

Mit nézzünk Japánban?

tvsprint

Mondhatnám, hogy gyönyörű japán kerteket, fenséges pagodákat, történelmei helyszíneket, Fuji hegyet, de inkább nézzünk TV-t. Érdekes, szokatlan és abszolút nem európai  tv csatornákat lehet itt fogni, akár több százat is. Rengeteg csatorna van a digitális és műholdas sugárzásnak köszönhetően, de ez igazából ne tévesszen meg senkit. Persze ehhez nem kell a világ másik végébe utazni, elég például a festői és viszonylag közeli Norvégiába. Egyszer az egyik barátom azt kérdezte tőlem, miért vagyok kiakadva a magyar műsorok miatt, mikor a norvégoknál olyan, hogy “műsorok és valami nézhető adás” nincs is. Unalmas az egész. A japán tv-kultúrára visszatérve, a fő probléma vele az, és elektronikus  média egészével is, hogy a piac egésze szinte monopolizált. Vannak magán adók is - internetes szolgáltatókkal együtt - de ez “magán” szó tényleg csak jelzés értékű, ugyanis nem azok.
 

Akkor nézzük meg a hivatalos helyzetet TV-ügyben.

tvsprint

Van a közvetlen állami kézen lévő NHK, valamint a “magáncsatornák”, összesen 10 létezik Japánban.  Azután vannak még a külföldi tulajdonú szolgáltatók - közel másfél évtizede vannak jelen - mint a CNN, BBC és a műholdas NHK csatorna, amely hírkivonatokat közöl, kínai, koreai, orosz és néhány európai nyelven. Azt tudni kell, hogy a digitális kábeladók a vastag a műsorújságok ellenére - igen a japánok használnak műsorújságot - nagyjából ugyanazt sugározzák, ráadásul ugyanúgy. Ezek a tv és internet csomagok kifejezetten drágák. Jelenleg az ország műholdas lefedettsége meglepően alacsony. Nem is gondolnánk, ugye? Ott, ahol robotokat és virtuális feleségeket hoznak létre, nem is beszélve a kocka alakú dinnyéről, mindössze az ország 30%- a rendelkezik műholdas lefedettséggel.

tvsprint

Hasonló a helyzet az internet használók száma terén is, bár az okostelefonokkal változott a helyzet, mert az asztali számítógépeket helyettesítő szolgáltatást nyújtanak a használóknak, de ez nagyon drága. A látszólag bőséges műsorkínálat ellenére ritka az új európai film, de annál több az amerikai, az van dögivel. Megszámlálhatatlanul sok amerikai szappanoperát, kvízeket és vetélkedőket adnak a nagy érdeműnek. A vetélkedők között rengeteg japán is van, amelyek a nyugati nézők számra kifejezetten bizzarnak tűnnek.
tvsprint

Léteznek még tematikus csatornák - úgy mint nálunk -  például a háziasszonyok által kedvelt LALA csatorna a rózsaszín hátterével. A kertépítéstől a főzőtanfolyamon át egészen az ismeretterjesztő műsorokig terjed a csatorna választéka. Azért is ilyen népszerű ez a csatorna a hölgyek körében, mert a japán nők miután férjhez mennek  és megszületnek a gyerekek, főleg otthon a házimunkával foglalkoznak és a tv az egyetlen kikapcsolódási pont az életükben. A tv-műsorokkal próbálják megszínesíteni szürke hétköznapjaikat és kárpótolni magukat, ha nem sikerült gyermekkori álmukat megvalósítani.  Náluk is van reggeli beszélgetős műsor. Csak egy picit másként néz ki.  A beszélgetések és zenei betétek mellett nagyon népszerű az a rovat, amelyben intelligens/különleges állatokat mutatnak be mélyinterjú szinten.

tvsprint

Főleg kutyák szerepelnek ebben a blokkban. Év végén a szereplők közül kiválasztják az év legkülönlegesebb ebét és még díjazzák is. Állandó rovat a napi szerencsemondás is: az aznapra vonatkozó életböcseleteket osztják meg a nézőkkel. Este teljesen másfajta, szórakoztató tévés vetélkedőket sugároznak. Nekünk nyugatiaknak - bár most már itthon is előfordul 1-2  hasonló műsor - érthetetlenül erőszakos műsorokat alkotnak meg a japánok számára.

tvsprint

Olyan furi és abszurd némely vetélkedő, hogy elcsodálkoznánk és azon gondolkodnánk, vajon nem  a horrorovi aktuális részét nézzük-e?

tvsprint
Olyan erőpróbákról szólnak ezek a műsorok, mint ki viseli el a leghosszabb ideig a fájdalmat; ki tudja megenni a legtöbb wasabit vagy kibírja a legtovább a megalázást. Konkrétan egy csomó ember elkezd sértegetni és neked rezzenéstelenül kell tűrnöd:  nem üvölthetsz vissza, nem sírhatsz, csak faarccal nézhetsz előre. Így nyerhetsz sok-sok pénzt.  A megaláztatás a japán kultúra mélyén gyökerezik és a legtöbb japán kifejezetten élvezi, ha valaki pórul jár, összetiporják és közröhej tárgyává teszik.

Az egyik legkedveltebb sorozatot a Taiga dramat  amit minden reggel negyed és fél 9 között adnak le. A hétköznapi emberek problémáit dolgozza fel. Ez a műsor annyira népszerű, hogy aki reggel nem tudja megnézni, az  déli és/vagy esti ismétlést biztos nem fogja kihagyni.. Gyakran reggeliznek, ebédelnek vagy vacsoráznak a japánok ezzel a sorozattal.

tvsprint
Ha megnézünk egy japán híradót, megdöbbenéssel vegyes csodálkozással tapasztaljuk, hogy nincs élő interjú. Csak állóképeket adnak, de azokat jó hosszan, miközben a bemondó közli az aktuális híreket. Ha valaki mondott valamit valamivel kapcsolatban, azt is a bemondó mondja el. Tehát élő nyilatkozat nincs. A nemzetközi és  a hazai hírek elkülönülnek egymástól. Sokszor egy-egy külföldi hírblokk után  virágcsokrokat és mámorosan legelésző hokkaidó teheneket láthatunk. Természetesen az ehhez az idillhez hozzáillő andalító -és nyilván  valakinek szép- zenével. A hírekről nyelvezet szempontjából azt lehet megállapítani, hogy szinte minden tv csatorna egy szinte érthetetlen, bürokratikus nyelvet használ, kivéve a TV Aszahi-t.

tvsprint

Ez a csatorna azért közkedvelt, mert közérthetően számol be mindenről. A hírek változatosságának a hiánya abba keresendő, hogy Japánban  ha valaki nem sajtóklubtag, akkor sem írott,  sem elektronikus formában nem jelenhetnek meg írásai. Minden japán újságírónak kötelezően tagsággal kell bírnia. Minden minisztériumnak, nagyvállalatnak külön sajtóklubjai vannak. Tehát az információ csak innen áramolhat. Aki nem klubtag, az nem juthat hozzá a hírekhez. Külföldiek nem lehetnek klubtagok és nem vehetnek részt a belügyeiket érintő sajtóeseményeken sem. Azaz az idegenek csak másodkézből kapnak információt.

Hiába, Japán egy Nagy Tigris, megteheti.

Tovább

No comment - DE üt 

Azon gondolkodtam tegnap este, hogy egy 1-2 reklám mennyire borzasztó és elviselhetetlen. A magam részéről a kreatív és frappáns TV hírdetéseket szeretem, ami tényleg úgy össze van rakva és nem a gagyi felé húz. Mondhatnám, hogy a silány reklámtermékek csak ránk jellemzőek , de nem!

tvsprint

Az egyik ismerősöm küldte el ezt nekem, mert éppen csoki és süti elvonókúrán vagyok, hogy hát ha segítségemre lesz ez a kis .... hmmm érdekesség. Megnyugtatok mindenkit nem gusztustalan és lehet rajta röhögni is. Nem fordítottam le, így jobb. Tényleg :D.

Tovább

Bo-Taoshi Banzai - avagy sok szerencsét!

szerencsesprint

A távol keleti sportokkal kapcsolatban, szinte mindenkinek a harcművészetek és az aktív meditációs mozgások jutnak eszükbe. Ha ezt az elképzelést követnénk, akkor azt feltételezhetjük, hogy például minden japán ért a harcművészethez, mert végül is ez a szamurájok hazája.

Léteznek más sportok is,amik elsőnek elég furcsának,veszélyesnek és így nézve viccesnek tűnnek. Ilyen BO TAOSHI is. Elsőnek a rögbi, az adj király katonát függőleges verziójának és a csoportkohéziót növelő közvetlen bunyóra hasonlít.

szerencsesprint

A csapatsportokra visszatérve, ezek a sportok mindegyike a csatáról, a harcról és a vadászatról szólnak. Van két csapat, amelynek az a feladata, hogy legyőzze- bizonyos kereteken belül - a másikat. A labda a vadászatot, pontosabban a zsákmányt szimbolizálja, ez emeli a tétet, mert így nem csak egymásra kell figyelni, hanem a prédára is.

szerencsesprint

A Bo-TAOSHI- ban,  igaz nincs labda, de van egy oszlop csapatoknál. 

Röviden a játékról:

Itt az oszlop a várat vagy bázist jelképezi a tetején ül az "irányító". A védő dolga, hogy megvédje az oszlopos tagot a lerántásról. A támadók értelemszerűen az ellenkezőjére törekszenek. 

szerencsesprint

A csapatok létszáma elég nagy: két 150 fős csapat versenyzik . 

szerencsesprint

A támadók feladata, hogy megrohanják az ellenfél táborát és ledöntsék a zászlórúd gyanánt szolgáló faoszlopot. A védők feladata az, hogy az ellenfél támadó csapatát megakadályozzák ebben. A támadóknak 3 perce van arra, hogy a védekezők rúdját legalább három másodperce megdöntsék, a dőlésszögnek minimum 30 foknak kell lennie.

 

Ez látszik a viedóban is,hogy tényleg nem viccelnek! 

Érdekességként meg kell említeni, hogy 1950 -es évektől játszák a BO-TAOSHI -t ,az igaz ezt a csapatsportot  katonai akadémián találták ki,de középiskolákban is rendszeresen gyakorolják. Nagyon lényeges viszont,hogy nincsenek szabályok.

Lehet ütni,rúgni,vágni és földre rántani a másikat. Tehát feltétlenül szükséges hozzá a jó fizikai állapot, a védőfelszerelés és valamilyen küzdősportos múlt, mert simám fejbe rúgnak.

szerencsesprint

Tehát, ha valaki elég bátorságot érez  egy ilyen típusú dzsemborira,feltétlenül készüljön fel a koponya CT-re, agyrázkódásra, borda és izom zúzódásra, de az élmény feledhetetlen lesz.

szerencsesprint

Tovább

A bakaneko ideje

szerencsesprint

A szerencse szorosan összefügg a különböző típusú babonákkal és hiedelmekkel. A szerencse nem csak egy szó, hanem bizonyos rituálékat foglal magában vagy magát a fogalmat rendelik hozzá tárgyakhoz, növényekhez és állatokhoz. A maneki-neko (japánul: 招き猫) szobrocskája szinte , minden japán üzletben, háztartásban, munkahelyen és sportközpontban megtalálható. Feladata, hogy szerencsét, bőséget hozzon gazdájának, illetve megvédje a bajtól. Ez a cica nagyon cuki: kis fehér mancsával- de lehet fekete is, mert a fekete  maneki-neko plusz szerencsét hoz - integet a világba, így hívja be a szerencsét. 

Viszont létezik egy olyan macska is, ami pont az emberek szerencséjét lopja el. Bizonyos éjszakákon, amikor a Hold a Földre ásít, alakot ölt egy sötét kreatúra, amely az emberek lelkére, húsára és  szerencséjére is  éhezik. 

Ez az időszak a Bakaneko ideje. 

(Képre kattintva galéria nyílik.)

szerencsesprint

Tovább

Burakumin - A láthatatlanok

Mit is tudunk Japánról? Ha Japánra és azon belül a japán emberekre gondolunk, mindig a precizitás, az apró szép dolgok, gésák, szamurájok és nindzsák jutnak eszünkben.

gazdaságsprint

Rendben van az is, ha valaki az óriási tömegre vagy a szakéra asszociál esetleg a termálfürdőkre. Mindenkinek más  Japán van a fejében, de egyet leszögezhetünk Japánnal kapcsolatban : szép, harmonikus, egzotikus; minden működik és mindenki dolgozik.
 

Biztos így van ez? A tökéletesen kivitelezett parkokon, utakon és életeken túl létezik még egy Japán. Egy láthatatlan Japán, ahol az élet nem egy szépen megtervezett és kivitelezett  zen kert. Ebben a Japánban az emberek láthatatlanok, és többnyire csak  egymás társaságát kereshetik. A másik Japánnal nem is érintkeznek, illetve érintkezhetnek, mert az undort és lenézést hoz számukra. Ebben a Japánban az itt élők mindig falakba ütköznek és helyzetük ritkán  javul.

gazdaságsprint

Nem nehéz lecsúszni a lejtőn és a tönk szélére kerülni. Talán ez az egyik leggyorsabb folyamat, de van aki eleve ott is van, már születésétől fogva. Japánban 27 millió emberből körülbelül 1 millió embert érint a láthatatlanság, mint életforma. Mondhatni ez amolyan történelmi örökség. A 17. században Japánt egyesítették  - ez az Edo korszak kezdete - és ez magával hozta a szigorú rendet is. Véget értek a véres csatározások és belviszályok a földesurak között. Létrehoztak egy központi állami szervezetet, amely konszolidálta a társadalmat drákói törvényekkel és rendeletekkel. Az Edo-korszak alatt nem csak a törvények voltak szigorúak, hanem a társadalom felépítése  is. A központi hatalom hatékonyságának az egyik alapja maga  kasztrendszer volt. Így alakult ki a láthatatlan társadalmi réteg, ami még mindig létezik. Minden egy rendelettel kezdődött, ami végül is kitaszította ezeket az embereket a japán társadalomból.

gazdaságsprint

A Tokugava uralkodóház rendelete szerint, mindenkit, aki buddhista tanok szerint “tisztátalan” munkával foglalkozik, azt száműzték a városból és lakóhelyének elhagyására kötelezték. Tehát költözött a cserzővarga, a hentes, a sírásó és a halottmosó.  Az ilyen munkából élőknek ezen rendelet után a városon, falun kívül kellett élniük. Annyira elkülönítették őket, hogy sem érintkezniük sem beszélniük nem szabadott a város vagy falu többi lakójával. Hogy honnan lehetett tudni, hogy ők a társadalom nem becsült tagjai? Nem csak foglalkozásuk jelölte ezt, hanem a ruházatuk is, és életük minden perce egy elkülönített helyen zajlott le. Kitörni lehetetlen volt, mert innen választottak házastársat maguknak és a gyerekeik is ebbe születtek bele. Normális negyedek iskoláiba se járhattak. A modernizáció kezdetén 1840- től változott elvileg a státuszuk, de gyakorlatilag nem.

gazdaságsprint

Ahhoz , hogy megértsük miért van ez mindig így, tudnunk kell  1-2 dolgot a japán emberekről és a félelmeikről. Minden olyan munka, amely vérrel jár és állatok leölésével foglalkozik az undort kelt a japánokban. Ennek oka, hogy a buddhizmus szerint az élőlények megölése bűn. Viszont  a japánok esznek húst, de szigorúan előrecsomagolva és sterilen lezárva.

gazdaságsprint

Ugyanis irtóznak a nyers hústól és a vértől. Még véletlenül se jusson eszükbe, hogy azt az állatot leölték.  

Nálunk a hentes-és mészáros szakma egy munkának és nem elítélendő foglalkozásnak számít. Nem így a japánoknál, ahol a mészárosok, hentesek még feleséget is nagyon nehezen találnak maguknak. Ez a középkor óta nem változott. A henteseket, mészárosokat  az Aszakusza negyedbe száműzték. Minden városban van hasonló negyed a 17. század óta, ugyanazon helyen. A kormányzat az elmúlt 10-15 évben próbálta ezt a megbélyegzést és a gettókat megszüntetni, de a gazdasági világválság nem segítette elő, hogy ezek az emberek is teljes jogú polgárok legyenek.  

gazdaságsprint

Japánban az 1873-tól mindenkinek van születési anyakönyve, amiben leírják származását és nem csak az édesanyja és édesapja nevét. Ha tisztátalan vagyis burakumin valaki és ez benne van kiskönyvben, akkor ez végig kíséri az egész életét. Kezdve az iskolától egészen a házasságig.  A leszármazottak ma is kirekesztve élnek - hiszen benne vannak a  könyvben - társadalmilag elszigetelve. A burakuminokkal szemben mind gazdaságilag, politikailag és társadalmilag mélyen gyökeredző ellenszenv alakult ki. A közvéleménykutatások kimutatták,  hogy a japán szülők 30%-a nem engedné ilyen felmenőkkel rendelkező családba beházasodni a gyerekeiket és a vállalatvezetők nagy része sem alkalmaz ilyen múlttal rendelkező embereket.  Japánnak van egy ilyen arca is, nem mindenhol tökéletes az élet. Igazából pont a tökéletesség iránti vágy az, ami kihozza ezeket az ellentéteket. Lassan talán áthidalható lesz ez a probléma, hiszen 1871-ben megszűnt ez a rendelet. A haladás érdekében létre hoztak egy intézetet, amely a burakuminok jogaival foglalkozik.

gazdaságsprint

Igaz, vannak más külső társadalmi csoportok, akik nem japánok eléggé. Ilyenek ainuk, Hokkaidó őslakosai, az okinavaiak is még, mert ők másképp néznek ki mint a japánok.

A japánság igazi rejtély.

Tovább

Első vérig

A férfiak kezdetektől fogva szerették összemérni az erejüket. Akár sportról, barátságos bajvívásról vagy a becsületük megvédéséről van szó. A párbajok nem csak a 17. és 19. század között voltak népszerűek, hanem már az ókorban is megverekedtek egymással, akár puszta kézzel vagy fegyverekkel is. Mindennel lehet párbajozni - lándzsával, késsel, tőrrel, pisztollyal - viszont, ha elegánsan szeretnénk megvédeni a becsületünket, akkor érdemes inkább kardot ragadni.

hússprint

A kard nemes és stílusos fegyver, amely a vitézséget és a bátorságot hivatott szimbolizálni.


A 19. században is tartotta - sőt még a 20. század elején is - pozícióját még a pisztolyok mellett is.
A kard által vívott becsület harcok kedveltek voltak a katonatisztek, nemesek, üzletemberek és még diákok körében is. A “párbajképesség” nélkülözhetetlen volt  a társadalmi megbecsüléshez. Magyarországon és Európa szerte szinte központi kérdés volt ennek a képességnek a megléte, hogy képes-e az adott úriember párbajozni avagy sem. Erre azért volt szükség, mert a párbajkódexek is megkövetelték - minden ország rendelkezett saját kódexszel - hogy a résztvevők  a vívásban és kardforgatásban kellően jártasak legyenek. Ennek az volt az oka, hogy nem szerették volna, hogy párbaj rítusa komédiává fajuljon. Ugyanis az akkori kor szelleme szerint a kardvívás “erősíti a szívet, a figyelmet  és edzetté teszi a testet”.  Másként megközelítve, a párbajképesség szinte kötelező formája volt  a társadalmi elvárásoknak.  A fegyveres elégtétel egy rítus volt, amelyet mindenki követett és bármilyen sérelemnek az orvoslására szolgált. Legyen szó a hölgyek becsületének megvédéséről, a kártyaasztal felett szerzett sérelmekről, régi családi viszályról vagy becsületsértésről.

hússprint

Aki elmulasztotta a  megfelelő fellépést a sértést követően, az tulajdonképpen köddé vált a többiek számára. Nem hívták meg a társadalmi eseményekre, így tulajdonképpen nem tudott tovább lépni és haladni. Ezért volt az, hogy szinte mindenki  felvette a kesztyűt, mert jobb volt becsületben meghalni, mint szégyenben maradni.

Apropó halál:

a párbajok lényege nem az ellenfél halála volt - persze rengetegen haltak meg a párbajok alatt vagy utána fertőzéstől vagy súlyos sérülésektől - hanem egyszerűen a legyőzése. Általában az első vérig ment a folyamat vagy addig, míg valamelyik fél fel nem adta.  A biztonság kedvéért létrehozták - ahogy már említettem- az úgynevezett párbajkódexet, amelyben használati utasítást fogalmaztak meg a férfi becsület megvédése érdekében.

hússprint

Megtalálhatóak benne - országonként más szabályok szerint - azok a fogalmak, amik egy kiadós és jól leszervezett párbajhoz kellenek. Tehát belefoglalták a törvényekbe, hogy mi tekinthető  a párbaj okának, milyen kihívást lehet elfogadni, a párbajsegédek személyét és számát, a segédek tárgyalási technikáit. Erre azért volt szükség, mert a résztvevő felek nem tárgyaltak közvetlenül egymással, hanem csak a segédeken keresztül. A kódex meghatározta még a tanúk számát és a választható fegyvernemeket is. Ha a kardokra esett a választás, akkor arra is volt szabály, hogy a vívás rendje hogyan történjen. A párbajkódexek törvényei kimondják, hogy a párbaj függetlenné és erőssé teszi a férfiakat , mert átveszi a törvény helyét  ott, ahol az csődöt mondott.

hússprint

A párbajokat - függetlenül a kódexektől és szabályoktól - mindenhol büntették, így Magyarországon is. Általánosságban elmondható, hogy a párbajokról szóló törvényeket sem a társadalom sem pedig a jogalkalmazók nem vették komolyan. Sokan még a 19. század végén is úgy vélekedtek, hogy aki előre megfontolt szándékkal, a párviadal szabályainak megtartása mellett embert öl, az nem gyilkosság. A törvénytelenség megléte azonban nem akadályozta meg országunk férfiait, hogy  gyakorolják a magyar virtust. Mert gyakorolták, költőink, politikusaink és történelmi  személyiségeink is.

hússprint

A 19. század vége az egyes közéleti megfogalmazások szerint a „párbajmániások” kora. Clair Vilmos író és nemesi származású párbajszakértő véleménye nagyon jól tükrözi a kialakult helyzetet: ”nincsen még egy nemzet a világon, ahol annyi becsületbeli ügyet intéznének el lovagias úton, mint éppen nálunk Magyarországon!” Érdekes megállapítása volt még az is, hogy a párbajozás visszaszorítja az öngyilkosság divatját. Szerinte, ahol a párbajozás kényszere fennállt, alig lehetett hallani mérgezésekről, öngyilkosságokról. Bár kritikusai szerint a párbaj volt egyenlő az öngyilkossággal.

1836-ban Wesselényi Miklós az ellenzék vezérszónokaként olyannyira kiváltotta az udvar haragját, hogy Metternich úgy döntött, párbajban látja el az erdélyi arisztokrata baját. A császári hadsereg legkiválóbb vívóját, Wurmbrandt Ottót jelölte ki az osztrák kancellár. Wesselényi akkora csapást mért ellenfelére, hogy az ugyan kivédte az ütést, de a markolat nem tudta felfogni a vágást, eltört, és Wurmbarndt négy ujját tőből metszette le Wesselényi.

hússprint

Ezáltal az osztrák tiszt harcképtelenné vált, s a párbaj véget ért.
 

Forró Elek 1848–49-es honvédezredesről írja Szinnyei József életrajzi lexikonában: „Megszámlálhatatlan sok párbaja volt s azokban mindig győzedelmeskedett. Soha ki nem hítt senkit, de ha kihívták, nem kerülte a párbajt. S a vas óriásnak mintha csak gyöngéd szíve lett volna, ellenfelét párbajban soha nem ölte meg.” Jókai Mór is szeretett párbajozni. Megvívott Bulyovszky Gyulával karddal, Pulszky Ferenccel pisztollyal. Bulyovszky megsebesült, Pulszky sértetlen maradt. Egy romantikus írótól nem is várunk mást.

hússprint
A hagyomány szerint Bolyai János mérnökkari tisztként egyszer konfliktusba került egy nehézlovassági ezred teljes tisztikarával, aminek eredményeként mind a tizenhármukat kihívta kardpárbajra.

Herczeg Ferenc, a mára szinte elfeledett jeles író haláláig őrizte a lelkében egy fiatal honvédtiszt képét. A húszas éveiben járó Sipos Istvánt egy ostoba szokás miatt küldte a halálba, s a sors akaratából még azt is végig kellett néznie, amint az özvegy édesanyja egyetlen fiaként meghalt katona koporsóját az ablaka előtt vitték ki a temetőbe. A bíróság tettéért négyhavi államfogházra ítélte, amit Vácott, de a börtön helyett a foglár házában kellett kényelmes körülmények között letöltenie. Ugyanis a halálos párbajért ennyit szabott ki az akkori törvény, már ha a szabályok szerint zajlott. Egyébként közönséges gyilkosságként ítélték meg, s ennek megfelelő büntetés járt érte. Igaz, a tiszt helyett ő is ottmaradhatott volna a verseci kaszárnya padlóján, de egy balszerencsés hónaljvágás, amit ráadásul a jelen levő orvos is elügyetlenkedett, a fiatalembert a túlvilágra, ellenfelét pedig örök lelkifurdalásba kergette. Az egész tragédia egy nevetséges báltermi összeszólalkozás miatt történt, amit két szóval el lehetett volna simítani, ha nem köti őket gúzsba egy őrült elvárás.

hússprint

Olyan is akadt, hogy a tudatlansága mentette meg valaki életét. A párbajszokások szerint kardpárbajnál annak, aki nem tudott vívni, egy évet és egy napot adtak a felkészülésre, hogy némi tudás birtokában állhasson ki ellenfelével, ami persze édeskevés volt egy gyakorlott verekedővel szemben. Az egyik ilyen ügyfél minden mindegy alapon mégis pástra lépett anélkül, hogy életében egyszer is kard lett volna a kezében, s már az első összecsapásnál legyőzte ellenfelét, akit pontosan a vívótudása sodort bajba. A beidegződött fogások ismeretében nem tudta értelmezni a másik által művelt eszement csapkodást, s beleszaladva annak a kardjába,  jobblétre szenderült.

Tehát a bajvíváshoz, nem csak gyakorlás, fizikai és szellemi edzettség szükséges, hanem zsigerből jővő  mázli is.
 

Tovább

Egy Keréken

Az ember alapjában véve egy nagyon kényelmes és egyben kreatív főemlős. Civilizációink fejlődése során - ez persze függött a fejlettségi szinttől és hogy melyik kontinensen található az adott ország- használtunk már állati erőt és emberi erőt is, bizonyos személyek vagy tárgyak helymódosításához.  Az emberiség egyik legnagyobb találmánya maga a kerék volt, amely képes a saját tengelye körüli mozgásra, így az előre haladásra is. A gördülékenysége segítségével könnyebb lett a haladás, szállítás és a távolságok áthidalása is. Rendszeressé tette a kereskedelmet és a harcászati technika fejlődéséhez is nagyban hozzájárult.  

autosprint

A kerék fejlődése folyamatos volt, aminek az első lépései közé tartozott, hogy Kr. e. 2000 körül Mezopotámiában feltalálták a küllős kerekeket. A küllős kerekekhez könnyű kocsikat készítettek, amiket a frissen háziasított lovak vontattak. Később találták fel a zsírozott tengely körül forgó, vas kerékagy középsőrészt és az abroncsot.

autosprint

A könnyűszekér lett a szállítás legfontosabb eszköze, sőt, mikor a középkor elején rájönnek a lófogatolás okosabb módjára - ez a szügyhám volt -  Európa együtt fejlődik az egyre tökéletesedő lovaskocsival. A következő nagy műszaki fordulatig, a gőzgépig a lóvontatta járművek maradtak használatban. A gőzhajtású gépekhez kapcsolódik az első "igazi" közlekedési baleset is. Egy francia mérnök - Nicolas-Joseph Cugnot-  alkotta meg ezt a masinát, ami a francia hadseregnek készült, hogy a nehéz ágyúkat gyorsabban lehessen szállítani. Nem volt egy egyszerű szerkezet: elsőnek kemény fából, óriási három kerekű szerkezetet készített, majd az első kerék elé egy nagy gőzüstöt helyezett el. Az eszköz dugattyúin keresztül a gőz nyomása meghajtotta a gépet .... ami ment is , csak az volt a probléma vele, hogy irányíthatatlan volt. Le is döntött egy egész várfalat. A franciák ezek után jó 200 évvel később kezdtek belemerülni a gőzhajtású gépek tökéletesítésébe.

autosprint

A belső égésű motorok feltalálásáig viszont az ilyen gőzhajtású gépek uralták az utakat - pontosabban mikor már lehetett emberek közé ereszteni őket -  és folyamatos újításokra sarkalták a feltalálókat. Például  Richard Trevithicket az angol feltalálót, aki létrehozott egy olyan gőzgépet, amely Londonban sikeresen szállította az embereket. Igazából ez a gőzbusz volt az első tömegközlekedési eszköz, amit omnibuszként is ismerünk.1830-ban szinte mindennapos látvány volt London utcáin és ugyanebben az évben nálunk Bolyai Farkas bemutatta első gőz-autóját Marosvásárhelyt.  Az első motor feltalálásáig bő fél évszázadot kellett várni, de ami késik, nem múlik -és hála egy belga tudósnak- ezt sikerült is meglépni. Lenoir 1860-ban sikeresen létrehozta az első belső égésű motort. Később 1876-ban a magyar ipari és kereskedelmi miniszter Wessely Györgynek átadott egy szabadalmi okiratot, mert képes volt egy olyan járművet létrehozni - motorral -   amely “lovak segélye nélkül hajtható".

A neve ennek az autónak : Colonet volt.
 

Miután Nikolaus August Otto megalkotta a négyütemű belső égésű motort, rengeteg változata született az automobiloknak. Sok találmány eredete és főleg a használata zsákutcába futott . Képzeljünk magunk elé egy autót  vagy egy motort:

Az előző négy, az utóbbi két kerékkel rendelkezik. De gondoltuk volna , hogy létezik egy olyan “futurisztikus” szerkezet, amely  1 kerekén gurul és motor hajtja? Bizony hogy létezett és manapság újra előszedték a terveket.
 

Íme a monowheelt :
 

autosprint


 

Tovább

A japán családfő

Amikor a japán kultúrára vagy magukra a  japán emberekre gondolunk, automatikusan a harmónia, a hihetetlen engedelmesség-tudat, a tradíciók követése és a mérhetetlen szorgalom jut eszünkbe. Szépen és kedvesen mosolygó japán nők és férfiak, akiknél úgy tűnik minden rendben és semmi sem háborgatja tökéletes életüket. Európai szemmel nézve tényleg úgy tűnik, hogy a megtestesült konfliktusmentes ország az övék, igaz ezt Japán szereti is a külvilág felé kommunikálni. Persze azt mindenki tudja: olyan, hogy probléma mentesség nem létezik, csak sajátos - országonként más -  kulturális megoldások születnek rájuk.
apasprint
Japán egyik legnagyobb problémája - mint ahogy Európában is  - a társadalom elöregedése és a tradicionális családok (több generáció élt régebben együtt) szétesése. Ez jelenti a legnagyobb kihívást a japánoknak. Ami nagyon fontos, rengeteg a társ nélküli fiatal, mert kevés a frigyre lépési kedv és ergo ebből következik, hogy a gyerekvállalási hajlandóság is alacsony. Házasság nélkül a japánok egyáltalán nem vállalnak gyereket. Ennek az oka: a társadalmi elvárás és a törvények.
 

Itthon - nem mintha hallgatóznék - sokszor hallom, akár sétáló kismamáktól vagy szülőktől és az aktuálpolitika is rendszeresen foglalkozik azzal, hogy milyen könnyítéseket és támogatást kapnak és mire van még szükségük családoknak. A kulcsszó itt támogatás, ami nálunk van és Japánba nincs! Ugye milyen érdekes? Ázsia vezető gazdasági hatalmának a családpolitikája egy szülőre teszi a hangsúlyt: mégpedig az apára. Az oka a sajátos kulturális berendezkedés, ami még mondhatni  a “szamurájokig “ nyúlik vissza. Erősen patriarchális lehetne a család berendezkedésük … de mégsem az. Mondhatni, az otthon az tényleg az asszony birodalma,  a férj pedig, küzd és harcol, hogy fenntartsa az életszínvonalukat.
apasprint

Ahogy egy nőről kiderül, hogy állapotos, akkor “nem kötelezően”, de fel kell mondani a munkahelyén, függetlenül attól milyen pozíciót töltött be. Ugyanis a legtöbb vállalat nem fizeti a szülési szabadságot. Viszont az élet és a gyerekek iskolái nagyon sokba kerülnek, ezért az hogy csak az apa keres az felejtőssé válik, bár így is ő marad a főkereső. Az édesanyák is vállalnak munkát, de anyaként csak részmunkaidőben helyezkedhetnek el, ami Japánban sajátoson működik. A részmunkaidő után egyharmad jövedelem jár, de igazából 8 órát dolgoznak!
apasprint

Ebből következik, hogy soha senki nincsen otthon. A szülők dolgoznak, a gyerekek iskolában, sokszor hétvégén is.  Alapjában véve nem találkoznak egymással, főleg akkor nem,  ha anya is a “részmunkaidős” nyolc órájátt tölti a munkahelyén. Még így is több időt van gyerekkel, mert itt hagyományosan a nők nevelik “közvetlenül” a gyerekeket. Az apák szinte soha sem találkoznak a gyerekekkel, maximum hétvégén. A japán apák szinte életük minden idejét a cégüknél töltik, és ehhez  járul hozzá az utazás is, ami szintén rengeteg időt von el az életükből. A magyarok is sokszor olyan munkát választanak, ami földrajzilag távol esik a lakóhelyüktől. Ez egy fontos párhuzam, de figyelembe kell venni a mérteket.
 

Tokió hatalmas. Ebben a városban mindenki nagyon hosszú időt tölt el utazással és ingázással, mert  a város óriási és lakosainak lélekszáma  több mint 17 millió! Az ingázók átlagosan 3 órát utaznak minden nap a fővárosba, de még a tősgyökeres tokióiak is 2 órát töltenek a vonatokon és más tömegközlekedési eszközökön.

 apasprint

Japánban minden a munkaidő hosszúságát szolgálja. Mikor említettem, hogy egy japán apa elsősorban a cégének embere, ezt a  megfogalmazást konkrétan is kell venni. Létezik bizonyos ellensúlyozás a vállalatok részéről, ami nekem egy kicsit érdekes, mondhatni szokatlan. Például a napi 9 órát dolgozó családfőnek a vállalat állja a frissen mosott férfiingek számláját, amit ki is vasaltatnak. Viszont itt jön be a vállalati kultúra másik oldala is: addig tart a munkaidő, amíg a főnök nem áll fel az asztalától. Ha munkamánias a vezetőnk - az lenne az unikum ha nem így lenne - akkor nem sok esélyünk van, hogy normális időben hazaérjünk és együtt vacsorázzunk a családdal. Mikor ők felkelnek a család még alszik és mire hazaérnek már ismét mindenki lefeküdt, hiszen másnap iskola van. Ebben az a szomorú, még ha akarnának, akkor sem tudnak találkozni velük, mert a japán munkarend nem 8 hanem 9-10 óra, de könnyen átlépheti a 12 órát is.

Ezért van az, hogy egy japán apák nagyon keveset találkoznak a gyerekeikkel. Nagyon kevés időt tudnak együtt tölteni és a statisztikai adatok szerint a házastársak egymást közt napi szinten mindössze csak 9 percet beszélnek!

apasprint

Apa rengeteget dolgozik, de hiába keresi a pénzt, nincs ideje rá, hogy igazán foglalkozzon azzal, hogy mikor és mennyit raknak félre és mire kell költeni és mire nem. A  japán feleségek ezért rendszeresen félre teszi a férjeik  fizetésének egy részét, amit a cégek a feleségek bankszámláira utalnak. Igen jól olvastátok, a férj fizetése nem a tulajdon bankszámlájára megy, hanem asszonyéra. Érdekes megoldás, bár nem újkeletű. A szamurájok idején minden gazdasági és pénzügyi kérdést a szamuráj családok női tagjai intéztek.
 

Tehát ez a régi szokás ugyan úgy megmaradt csak modern környezetben alkalmazzák. De miért is van ez így?

Mikor egy nő férjhez megy (még most is) lemond a társadalmi szerepvállalásról, de a japán törvények azzal kárpótolják, hogy cserébe  ő lesz a család kincstárnoka.  Japánban a feleség hordozza az összes terhet a gyerekneveléssel, a család irányításával és a háztartás igazgatásával kapcsolatban(szó szerint!) , míg férj és apa az anyagi fedezetet nyújtja hozzá.

 apasprint

Létezik egy nagyon érdekes történet az “ otthoni gazdasági miniszter asszonyokkal” kapcsolatban, ami egészen a 90-es évek közepéig fennállt, mint helyzet. Ebben az időszakban  - tehát a 90-es évek Japánjáról beszélünk - a férjek csak házastársuk aláírásával és beleegyezésével  nyithattak saját külön bankszámlát vagy lehetett külön hitelkártyájuk!

Ennek egyszerű oka volt, mivel az anya neveli a gyerekeket és ezzel gondoskodik a munkaerő utánpótlásról ( mi másért),  ezért neki kell adni a pénzt.
apasprint

Apaként foglalkoznod kell gyermeked jövőjével és anyagi támogatásával, és mivel egy gyermek felnevelése Japánban konkrét anyagi csőd, ezért még több túlórát kell vállalnod, hogy a legjobb iskolák és különórák elérhetőek legyenek gyermeked számára. A családi költségvetés több mint egyharmadát tesz ezt ki. Ha egyetemre is megy a család kicsi kincse, az még többe kerül, mert az egyetemi előkészítők mind magánsulik, viszont szükségesek  a jó felvételihez.


Mi marad a japán apának?

 


A mindennapi robot, de igyekszenek - főleg az utóbbi évtizedben- több időt együtt tölteni a gyerekeikkel. A japán szülők híresek arról, hogy mindenük a gyermekük. Létezik egy urban legend mondás, miszerint : a japánok iskolás koruk előtt és nyugdíjas éveikben csinálhatják azt, amit igazán szeretnének.

apasprint

Azt hinnénk, hogy nagyon szigorúak velük, de ha betekintesz egy család esti rutinjába - ahol végre előbb jött haza apu - akkor láthatnád, hogy egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy ki a szülő vagy a gyerek. Együtt bohóckodnak, együtt fürdik az egész család ( ami szerintem teljesen normális) és együtt is játszanak, egészen a következő nap reggeléig. Akkor mindenki felölti a hétköznapi arcát és elindul a munkahelyére. Mintha semmi sem történt volna.

 apasprint

Az iskola és a háztartási pénzügyi kihívásai mellett van még egy fontos feladata a családfőnek: gondoskodni kell a nagyszülőkről. Bizony, ez természetesnek gondoljuk, de az igazi nehézség ebben főleg az, hogy Japán csínján bánik a szociális juttatásokkal. Tehát a férj feladatai anyagilag támogatni a szüleit - közvetlenül ez a feladat a feleségre hárul - és ha maradt még pénz, akkor a feleség idős szülei jönnek. Persze, a felség is segítheti saját szüleit külön.  

 

Japán szociális ellátási logikája a következő (ez azért fontos, hogy megértsük miért nehéz családfőnek lenni itt ): Apa biztosítja a gyermek anyagi támogatását és Anya neveli a gyereket. Apa és Anya vállalja ennek minden költségét (nincs gyed, gyes, tanszertámogatás), kezdve az oktatatással, a sporttal, különórával-és a későbbiekben az esküvő költségeit is. Cserébe, ha gyerkőc keresőképes lesz, mindkét szülőről gondoskodni köteles, hisz így fizeti vissza az oktatási költségeket.

 apasprint

Nem könnyű apaként és családfőként megfelelni a társadalomnak. Főleg egy olyan országban, ahol a gyengeségekről, bajokról nem beszélünk és az érzelmeinket elrejtjük. Apaként nem csak a családodért dolgozol, hanem a szüleidért, a feleséged szüleiért, a vállalatért és Japánért. Ugyan ezt megtették érted szüleid is, tehát van mit törleszteni konkrétan és átvitt értelemben is.

 

 

 

 

 

Tovább

Hanami Trend

A cseresznyevirágzás javában zajlik Japán szerte. Nincs is jobb program, mint a cseresznyefák alatt sétálva gyönyörködni a virágok szirmaiban,a ligetek szépségében és a csodás tavaszban. A hanami (花見, ) szó szerint virágnézést jelent, ami márciust végétől május elejéig csodálattal tölti el a  a japánokat és a turistákat.

divatsprint

A japán meterológiai iroda az időjáráshoz hasonlóan folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a cseresznyevirág szirombontásáról.

Vicces nevet adtak ennek “szolgáltatásnak”. Cseresznyevirágfrontként emlegetik (桜前線, szakurazenszen) ami segíti a szakura nyomon követését. Szokás ilyenkor a közös piknikek rendezése a parkokban és a  cseresznyefa ligetekben. A mulatságok éjszaka is zajlanak, különleges díszletek között. A jozakura idején (夜桜, „cseresznyefák éjszakája”) papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira. Minden nagyon szép és látványos, de  szakura idején  nem csak a piknikről  és az éjszakai sétálgatásról szól a társadalmi élet, hanem a divatról is. Ilyenkor minden a cseresznyevirágról szól. Kezdve a harapnivalókon át a gyorséttermek  promóciójáig, a cipőkig és a kutyaruhákig.


Íme egy kis ízelítő. Nézd meg a galériát :) 
 

divatsprint

Tovább

Múmia Style

Az egyiptomi piramisok évszázadokon át rengeteg kérdést vetettek fel. Az ókori Egyiptom maga a misztikum, rengeteg istenével,  halottkultuszával és a múmiák bebalzsamozásával. Egyiptommal a görög történetírók is előszeretettel foglalkoztak, de  még a Római Birodalom idején is kedvelt célpontja volt az ókori turistáknak, annyira, hogy konkrétan a Gízai piramisokhoz - mint manapság is - szervezett  utakat vezettek.

divatsprint

Még az egyik legfontosabb istennő Ízisz kultuszát is átvették és a kereszténység felvételéig rendszeresen hódoltak is neki.

divatsprint

A kereszténység hajnalán és a középkorban az iszlám hódítás miatt kerültek a keresztény királyságok kapcsolatba Egyiptommal a keresztes hadjáratok révén, aminek Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin vetett véget, megalapítva az Ajjúbida-dinasztiát.  A piramisok újra a 18. század végén kezdtek érdekessé válni Európa számára, Napóleon 1798 augusztus 12. -én maga is ellátogatott a Kheopsz piramishoz és állítólag nagyon érdekes élményben volt része: meglátta a jövőjét. Igaz, ez csak legenda, de Napóleon rengeteg műkincset és szakrális tárgyat hozatott Franciaországba. Egyiptomot később a Brit Birodalom 1882-ben gazdasági megfontolásból - egyszerűen féltették a Szuezi - csatornába fektetett pénzüket - gyakorlatilag meghódította és átvette Egyiptom kormányzását. Ahogy a britek betették törvényesen a lábukat, kvázi okkupálták a területet, megkezdődött a múmiák enteriőr- szerű és egyéb módú  felhasználása és szállítása az anyaországba.

divatsprint

Az ókori egyiptomiak hite szerint egy nap eljő a világvége és akkor mindenki átköltözik a túlvilágra. Viszont ehhez a hosszú úthoz - mert bizony szörnyekkel és mérges kígyókkal körülvett keskeny mezsgyén kell haladni a halhatatlanság felé - szükségük van a testükre és ha az elrohadt, lőttek az örök életnek. Az ország éghajlata a legjobb a múmiák elkészítésének és ezért is marad fent - túlbuzgó sírrablók ide  vagy oda - ilyen sok  múmia. A viktoriánus Angliában konkrétan múmiagyűjtési láz indult be.

divatsprint

Az igaz, hogy az iszlám és a kereszténység (kopt) megjelenésével ez  a technika feledésbe merült, de nem hiszem, hogy Kemet népe ( ahogy az egyiptomiak hívták magukat és országukat)  arra számított volna, hogy őseik múmiáit különböző módon használják fel a ködös Albionban. Megértem, hogy kellett valami izgalom a viktoriánus kor hölgyeinek és urainak, de hogy az angol hidegvért múmia testrészekkel hevítsék fel a hideg és nyirkos estéken, az azért kemény. Bizony tűzifának használták őket, mikor az 1800-as évek közepén lecsökkent az áruk, mert telítődött a múmia-piac.

divatsprint

Mikor teljesen elvesztették az  értéküket, akkor mozdonyokat is fűtötték velük, mikor a fa és a szén hiánycikk volt, így olcsóbban lehetett üzemeltetni a mozdonyokat.

Hogy ez miért történhetett ?

Az angolok meg voltak őrülve a bebalzsamozott holtestekért vagy annak kicsomagolásáért. Egy híres akkori sebész Dr. Pettigrew a Sebészek Királyi Kamarájának oktató termében rendszeresen szervezett múmia -kicsomogolós estéket. Szinte minden előadására elkelt minden jegy, mint egy jó kis Shakespeare darabra. A múmiák közönség előtti elemzése és kibontása igazi társadalmi esemény volt.

divatsprint

A jegyek árában, ha már színházi hasonlatnál maradunk, benne volt a múmiapremier utáni közös pezsgőzés, süti és szendvics majszolgatás is. A doktor olyan hírnévre tett szert, hogy Hamilton hercege egy ilyen esemény után felkérte a kedves sebészt, hogy halála után balzsamozza be és készítsen belőle is múmiát. Természetesen ez a herceg halála után meg is történt, bár még nem nyitották fel a koporsóját (ami egyiptomi stílusban készítettek el ), így nem tudhatjuk, hogy a doktor jó munkát végzett vagy nem. Az ilyen ipari felhasználás vezetett a múmiák tüzelővé válásához, de nem csak a folyamatos bemutatók miatt történt mindez, hanem egyéb felhasználásuk miatt is.

Hogy mire használható még egy múmia?

Szépségipari alapanyagként.

divatsprint

Összeőrölték és púderként használták a hamvakat és nem csak a nők, hanem a férfiak is. Az öregedés ellen a bebalzsamozott öröklét csodás hatását szerették volna elérni, de készítettek belőlük orvosságot is.  A 17. századtól  a múmiákat felaprították és gyógyszerként kanalazták bele a betegekbe. Igazi univerzális szer volt : gyógyítani lehetett vele csonttörést, gyomorbántalmakat és a megfázást is. A 16 századtól egészen a viktoriánus korig annyira nagy számban hagyták el az országot  a múmiák, hogy az egyiptomi kormánya 19. században már megtiltotta az exportot. Több se kellett, létrejöttek a hamisítványok, amiket múmiagyárban gyártottak, további gyógyszerészeti és szépészeti eljárások érdekében. Az őrölt múmia port még a festékekhez is hozzákeverték, mert hitték, hogy így jobban szárad és hosszabb ideig nem kell újra tatarozni. Végül is, ha 5000 évig kitűnő állapotban megőrződött az idő folyamán, talán a logika érthető.  

Egyben is használtak múmiát, például szobadísznek (egy kart, lábat,fejet).  Gyakran lehetett látni az 1800 - as évek közepétől csinos vitrinben tárolt múmia darabokat, néha egy teljes múmiát, ami a szalon dísze volt. Ha tulajdonos kisebb testrészeket preferálta, annak helye rendszerint a kandallón volt, hogy a vendégek és családtagok megcsodálhassák.

A papírgyárosok is felfedezték a múmia bizniszt, mert a rongyokból készült papír mindig is kiváló minőségűnek számított.

divatsprint

Tulajdonképpen ez egy kezdetleges újrahasznosítás volt, mert a múmiáknak valamikor 20 méter hosszú vászon állt a rendelkezésükre, hogy az öröklétbe csomagolják őket. Ezeket a múmiákat később Amerikába importálták Anglián keresztül, hogy ott fertőtlenítsék az anyagot és papírt nyomtassanak belőle. Ha a kötözőpólya túlságosan szennyezett volt, akkor kitisztították és a henteseknek és fűszereseknek adták el ezeket az anyagokat, amikbe az árut csomagolták. Végül is előző gazdáját  is jól konzerválta, így a vevőknek nem lehetett panasza, hogy nem friss az áru.  

Sokáig nem lehetett ezt az ipart űzni, mert kitört egy kolerajárvány, amiért a Made in Egypt alapanyagot tették felelőssé.

Minden kornak meg van a maga őrült divatja. Van amikor a tamagocsiért, pokémon go-ért rajonganak az emberek vagy csinálnak olyan őrült dolgokat, mint az  owlingozás.  A múltkor embereinek egy része a múmiákért rajongott.

Lehet úgy tűnik, a divat hóbortok változnak, pedig nem.

divatsprint

Ahogy a rómaik nagyon  találóan megfogalmazták:

Nil novi sub sole. Nincs új a nap alatt.

Tényleg nincs, csak a körítés változik.

Tovább

Adjátok meg a császárnak, ami a császáré

Adók. Amit kivetnek és beszednek.Jobb esetben tudod, hogy miért adózol és azt, hogy az adód mire kell. Aztán, ha mélyebben belemerülsz az adózás miértjeibe, akkor döbbensz rá, hogy olyan fura és néha kifejezetten fölös adónemek vannak (valamelyiknek a neve konkrétan nonszensz, mint például a Innovációs járulék, Kamarai hozzájárulás vagy a Kulturális adó ), amelyek nélkül egyszerűbb lenne mindenki élete.

vagyon

Én nem vagyok adószakértő, tehát a bejegyzésem sem  százalékokról vagy adónemek elemezgetésről fog szólni, hanem a legfurcsább és elképesztőbb adókról. Azok neveiről és alkalmazásáról. Időn, téren fogok áthaladni és földrajzi határokat fogok átlépni, hogy bemutassam; régen és most is milyen kreatív módon vegzálta az állam a polgárait.


Pecunia non olet

Avagy a pénznek nincsen szaga. Az idézet Vespasianus császár nevéhez fűződik, aki  a nyilvános illemhelyeket megadóztatta. Így pótolva a kincstári hiányt, és még csavart is  egyet a dolgon. Ugyanis nem csak a nyilvános  toaletteket  adóztatta meg, hanem a folyékony emberi végterméket, a vizeletet is.  

vagyon

Hogy miért tette mindezt? Szerte a Római Birodalomban rengeteg fürdő és nyilvános wc épült, így a nagy számok törvénye értelmében rengeteg pénzt be lehetett szedni. A vizelet viszont nagyon kelendő “ipari alapanyagként” szolgált rá, hogy megadóztassák. Az emberi pisit az ammónia tartalma miatt felhasználták a mosáshoz, kelmék festéséhez és egy igen bizarr dologhoz: a bőrbarnításhoz. Képzeljük el, hogy nem szoliba megyünk, hanem megfürdünk egy adag húgyban. Guszti.

A rómaik mindig is pragmatikusak álltak hozzá az élethez. Ha egy rabszolga elég pénzt gyűjtött össze, hogy megváltsa a szabadságát, akkor rögtön csengethetett az állam bácsinak is. Nem csak a saját életének az árát, hanem azt a díjat is, amit a nagy Római Birodalom rabszolga-felszabadítási adónak hívott. A rabszolga mint befektetés, így többszörösen megtérült. Ebből is látszik, hogy a kapitalizmust nem a múlt században találták fel.


A svédcsavar

A svédek sem mennek a szomszédba ötletes adók kitalálásában. A most következő adó precedens értékű, mert most is alkalmazhatják. Ez pedig a babanév - adó, ami tulajdonképpen egy keresztelési adó.  

vagyon

A svédországi adóhivatal feladata, hogy gyermek nevét 5 éves koráig elfogadja és ha  nem teszi, akkor a szülők elég sokat fizetnek a svéd koronának. Ennek összege 7700 svéd korona, – forintra átszámítva – 250 ezer forint.

A orosz medve bundája sem az övé

vagyon

Nagy Péter cár 1698-ban bevezetett egy igen szőrszál hasogató sarcot. A szakáll adót azokra a férfiakra rótták ki, akik a régi orosz hagyományokat követték, tehát nem voltak hajlandóak levágatni arcszőrzetüket. Választaniuk kellett: olló vagy plusz adó.  Az intézkedésnek nem is inkább a több pénz begyűjtése volt a célja, hanem az ország “nyugatibbá” nevelése.

vagyon

Nagy Péter álma az volt, hogy Oroszországot, mind kultúrájában, mint életvitelében Franciaországhoz hasonlóvá tegye. Ezért találta ki a szakáll adót, amelynek értéke 50 rubel volt.  Hogyan tudták a férfiak igazolni később, hogy az adót megfizették?

vagyon

A szakállas férfiak, miután befizették a kincstárnak a díjat, kaptak egy pénzhez hasonló érmét. Ha az adóellenőr megjelent, ezzel tudták igazolni magukat. Viszont ha elvesztették, vagy nem fizették meg azt, ami a cáré, akkor a kényszer-borotválás tortúráját  kellett elszenvedniük.


A ködös Albion  közterhei

A britek mindig képesek meglepetést okozni nekem. Például itt van a földigiliszta futtatás vagy a sajtkergetés, lehetőleg egy  irtó meredek domboldalon véghez víve a műveletet. Az adóikkal sincsen másképp.

vagyon

1660-tól egészen 1689-ig dívott a kandalló adó és emiatt, hogy ne kelljen fizetni, rengeteg házban befalazták ezen tűzrakóhelyeket. Miután ezt eltörölték, megérkezett még egy gyöngyszem : az ablak adó. Igen, minden házat, viskót és palotát megadóztattak ablak ügyben. Az adóbehajtóknak egyszerű dolga volt: megszámolták hány ablak van a házon. 10 ablak alatt 2 shillinget, 10-20 ablak között 6 shillinget, 20 ablak felett pedig 10 shillinget kellett fizetni. Ennek az lett az eredménye, hogy az angol otthonok kevés ablakkal épültek és ez súlyos egészségügyi kockázatot jelentett.  

vagyon

Ezt az adót 1850-ig megtartották.

vagyon
Voltak még sokkal érdekesebbek sarcok is. Valahogy az 1700-as években években imádták az enteriőr adókat, mint a tapéta- szőnyeg-vagy a gyertya adó. Megadóztatták a divatkellékeket is. Létezett kalapadó, parfüm-és parókakészítő adó is.

vagyon

Mivel ebben az időszakban nagyon elszaporodtak a kártyabarlangok,  a szerencsejátékot is felügyelet alá vonták. Elsőnek a kockajátékokkal kezdték a 16. században, majd 1710-re megötszörözték az adó értékét és a kártyát is hozzátették, mint adóköteles szerencsejáték eszközt. Az emberek alkalmazkodtak a zord időkhöz,  hamisítani kezdték a kártyákat és nem vásárolni. Viszont ez az adó egészen 1960-ig létezett.


A fura újkeletű adók egyike a  környezetvédelmi adónak is  minősülő tehénszellentés adó. Az ok amiért a bocipukit megadóztatják, az a szellentésben lévő magas metán és széndioxid tartalom miatt van. A kecskék, szarvasmarhák, birkák és minden olyan állat, amely összetett gyomorral rendelkezik, az mind ilyen esszenciális galambocskákat ereget, ami nincs jó hatással a környezetre,  és ezért szabtak ki rá adót.  

vagyon

Nem jelentéktelen mennyiségről van szó, a mintegy 1,5 milliárd szarvasmarhát teszik „felelőssé” a globális felmelegedést okozó metángáz-kibocsátás 18 %-áért!  Elsőnek Új-Zéland kormánya javasolta, de már az EU államai közül Dániában és Írországban is alkalmazzák.

A világon mindenhol adózunk és mindenhol van valamilyen illeték. Vagy mégsem? Van egy hely, ahol az adót mint szót sem ismerik.

vagyon

Az országban kevesebb,  mint 400.000 ember él, akiknek nem kell adót fizetniük, mivel anélkül is fenntartható minden. Ingyenes az orvosi ellátás, az állam lakásokat is ad az embereknek és a rizs árát is megtámogatja. Így nem csoda, hogy annyian tisztelik és imádják szeretett vezetőjüket a brunei szultánt.

Láthatjuk, érdekesebbnél érdekesebb adók születtek a történelem során. Mint rendes polgár adózunk és reméljük ( reméljük hangsúlyozom), hogy a befizetett összeg tényleg minket szolgál.

vagyon
Isaac Asimovot idézve:

Adóim összege évről évre egy nagyságrenddel magasabb, mint amennyit legmerészebb álmaimban (doktorálásom idején) összes jövedelmemnek elképzeltem - és úgy fizetem ki, mintha a fogam húznák. Az adókat mégis kivetik, mindenki tiltakozása ellenére, mert feltétlenül megköveteli - mindenki! Megköveteljük, hogy az állam fenntartson különböző költséges szolgáltatásokat, s ehhez tetemes és bonyolult adózás szükséges. Megkövetelni a szolgáltatást, de panaszkodni, hogy fizetni kell érte - ez képmutatás, ha értik az ellentmondást, és gyengeelméjűség, ha nem.”

Tovább

Kodamatsu, kamik és az újév kezdete 

Az Újévet sok féle módon lehet búcsúztatni. Kultúránként rengeteg különleges szokással találkozhatunk. Bizonyos helyeken nem csak december végén ér véget az év, hanem 3 vagy akár 7 napig is tarthat.

család

A Felkelő Nap országában érdekes a szilveszterhez köthető szokásokat találunk. Az év utolsó napján Japán szerte nagy partikat és tűzijátékokat rendeznek és ebben nem különböznek a világ többi tájától. A „szan ga nyicsi” vagy is az első három nap a mai napig hivatalosan ünnepnap. Ilyenkor nincsenek nyitva a boltok, a bankok, a hivatalok. Mindenki otthon ünnepel a családjával. A japán újévi szokások egyik érdekessége az, hogy ők ilyenkor megajándékozzák egymást, azon belül üdvözlőlapok sokaságát küldik szét szerte Japánban. Mi az európai és amerikai kultúrában a karácsonyi ajándékokért rohangászunk, addig a japánok szilveszterkor teszik mindezt. Az új évet megelőző napokban komolyan lehet számítani óriási tömegekre, főleg a postán. Szilveszterig rengeteg üdvözlőlapot küldenek , családtagjaiknak és ismerőseiknek.ezekben a kártyákban az az érdekes, hogy mindenki igyekszik különleges képeslapot küldeni. Sokan kézzel készítik el és saját kezűleg írják meg. Átlag egy emberre 40-50 db képeslap jut!

család

Sőt valaki odáig merészkedik, hogy még képeslap készítő gépet is vesz, hogy minél tökéletesebb és szebb legyen az újévi üdvözlet. Az üdvözlőlapot idejében illik elküldeni rokonainknak, barátainknak és üzletfeleinknek. Ha a család gyászol, akkor akkor egy értesítést küldenek közeli és távoli ismerőseiknek, amelyben közlik, hogy a szomorú esemény miatt sajnos nem küldhetnek hagyományos újévi lapot. Ebből a kártyából aztán ismerőseink tudni fogják, hogy nem kell újévi üdvözletet küldeniük, mivel nem illik jókívánságokkal zaklatni a gyászolókat.

család

Az Újév más szempontból is igazán különleges időszak a japánok számára. Fontos megtisztulási folyamatokat követnek, mert úgy gondolják az új esztendőbe csak tiszta lélekkel, házzal és munkahellyel lehet átlépni. Otthonaikat és irodáikat feldíszítik, így tartják távol az ártó szellemet és így köszöntik az újévi kamikat. Főleg a szerencseisteneket és istennőt. Mielőtt azonban ez megtörténhetne, előbb meg kell tisztulniuk és a hibáiktól is meg kell szabadulniuk. Igaz a japán kultúra túlteljesíti minden szinten a “tiszta udvar rendes ház fogalmát”, de ilyenkor magukon is túlteljesítenek. Az szinte természetes, hogy kitakarítják a házat, de a repülőket, vonatokat és más közlekedési eszközöket is. Ezt tizenöt különleges, négy méter széles partvissal felszerelt munkás végzi legalább három órán keresztül, mertígy sokkal tisztább lesz, mintha géppel mosnák”. 

Az év vége közeledtével tökéletesen felbolydul mindenki, mert nem csak a háziasszonyok és a nők rohannak és takarítanak, hanem férfiak is, illetve rengetegszer lehet találkozni A-ból B-be futó – és meglepően zaklatott – buddhista és sintoista papokat és papnőket. Az év eme időszaka nagyon fontos spirituális erővel bír, ezért a vallási vezetőknek fel kell készülni az óriási tömegre, ami ilyenkor várható. Vannak olyan szentélyek, amelyeket több mint három millióan is meglátogatnak három nap alatt. Egy valamire érdemes lesz felkészülni, mégpedig az iszonyatos tömegre, akár a helyi kis szentélyeknél is, cserébe viszont minden szentélyben kapunk inni. Amazakét.  Az amazake egy  fermentált rizsből készült enyhén vagy egyáltalán nem alkoholos, ám annál édesebb újévi italt.

család

Az újév kezdetén sok japán ember iszik egy toszonak nevezett speciális szakét. A toszo az ivai-zake egy fajtája, amibe az előző este folyamán egy kínai porszerű gyógyszert áztatnak bele, a toszoszant. Még a gyerekek is belekortyolnak. Néhány régióban az első korty jogát kor szerint határozzák meg, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. Természetesen a szórakozásra is van lehetőség, nem csak a kötelezettségeknek tesznek eleget az év vége felé a japánok. Mindig tartanak úgynevezett Bónenkai bulikat vagy fordításban „évet felejtő partikat”. Egyfajta szilveszteri bulinak is lehetne hívni. Igaz nem feltétlenül az év utolsó napján tartják, hanem előtte vagy utána is lehet. Ilyenkor a kollégák, diákok összejönnek, nagy ivászatot tartanak, felszabadulnak és isznak az újévi szakéból.


Bár a naptár rendszerük a Gergely naptárt követi, még is élnek a Kínához köthető hagyományok. A japánok így az éveket – mint a kínaiak- állatokhoz kötik, igaz ez megkülönbözteti őket Kínától, mert ott a holdújévvel lépnek át az újesztendőben. Tehát Japán egyszerűen vegyítette a nyugati és keleti szokásokat.  December 31.- én az év utolsó naplementéjének kezdetétől egészen és január 3. éjfélig lehet elsősorban sintoista másodsorban buddhista szentélyben imádkozni és adományt tenni. Az adományokat általában az oltárok előtt felállított gyűjtőládákba helyezik el.Elsején hajnalban a császári palotában a császár végrehajtja a sihóhai (a négy égtáj imádata) szertartást, ahol a nemzet jólétéért imákat ajánl fel, majd Január 2-án személyes találkozik a japán néppel a császári palota belső kertjében. Ez különleges alkalom, mivel  az egyetlen nap, amikor erre még lehetőség van, az a császár születésnapja (december 23). 

család

A sintoista szent helyeken elsősorban a 7 szerencseistenhez imádkoznak, akik ez idő tájt megtisztelik jelenlétükkel a japán családokat. A világon a szerencsét hozó istenségek, leginkább a külső megjelenésükben, szokásaikban különböznek egymástól. A lényeg ugyanaz. Azért jöttek létre, hogy az embereknek védelmet, szerencsét, boldogságot hozzanak.

család

A legenda szerint az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak 7 napig. Az égből alászállt kamik- japán istenek, szellemek- ilyen táj a hegyek fenyveseibe tartózkodnak, ezért hogy elnyerjék kegyeiket -áldást, szerencsét hozzanak a japán családoknak- a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek.

család

Ezek olyan ünnepélyes díszek, melyek alapvető elemei a fenyő és a bambusz. Miután letelt az istenek földi ideje a kodamatsu-t szentélyekbe viszik, ahol elégetik őket.

család

Ezzel válik teljessé az istenek áldása és az újévi szerencse.

család

A buddhista templomokban másképp zajlik le a rítus, de a cél ugyanaz: bőségért, szerencséért, egészségért és boldogságért imádkoznak a szentélyekben. Az egyik legrégebbi ceremónia a Dzsoja no kane, amelyet az év fordulópontján- éjfélkor- lehet megcsodálni és meghallgatni. A Dzsoja no kane a 108 harang kondításnak a rituáléját fedi fel. A 108 kongatás a 108 földi vágyat jelképezi, ami megakadályozza az emberek megvilágosodását. A japánok hisznek abban, hogy 6 bűn van, és minden egyes bűnnek 18 árnyalata.

család

A harangok kongása ezeket az illúziókat űzi el,így az emberek tiszta lélekkel indulhatnak el az újévben.

Tovább

Mit ne adjál ajéndékba japán barátaidnak

Ajándékot kapni és adni is nagy öröm, de az ajándékozási szokások mások Japánban. Természetesen én itt a családi, baráti karácsonyi ajándékozásra gondolok. Igaz, Japánban is ünneplik a karácsonyt, de inkább úgy mint  a Valentin napot, amivel kapcsolatban érdemes egy - két dolgot áttekinteni.

család


  1. A számisztika fontos - a 13-as szám nálunk is elvileg a balszerencsét jelöli - és ez meghatározza a japánok viszonyát a 49-es számhoz. Ez a babona, ami egyébként Kínából ered, akkor miért  is vészjósló?

    család
    Ezen számok - tehát  a 4-es és a 9-es -  szerencsétlenséget hoznak a házra és a benne lakó emberekre, ha nyelvi szempontból nézzük, világosabban fogjuk látni, miért. A 4- es szám japánul “shi” ami a halált is jelenti.  A 9-es számot japánul “ku”- nak nevezzük és van erre egy másik “ku is , ami szenvedést jelent. Ettől a számtól egészen rettegnek, mert két rossz jelentésű számot kombinál, ráadásul kiejtve úgy hangzik, mintha azt mondanánk: halálig tartó fájdalom.

    család
    A 4-es szám hiányzik a liftek, emeletek vagy a kórtermek számozásánál. Ha szeretnék meglepni őket valami nagyon hasznossal, akkor ne olyan pólót válasszunk nekik, amin 49 vagy a 4-es esetleg a 9-es szám van feltüntetve.

    család
    Vegyünk nekik valamilyen formában  - akár élő is lehet - fekete cicát, mert  ők bizony szerencsét hoznak

2.

A fésű sem jó választás, ha esetleg eszünkbe jut  valamilyen jó márkájú fésűt vennénk japán barátnőnknek, sürgősen felejtsük el.

család

Itt is egy kis japán nyelvlecke következik. Japánul a fésű “ khushi" amely a “ku” és a “shi” kombinációjából született. Tehát a fésű is halált és szenvedést jelent.


3.
Japánban sem illik kést vagy szúró -vágó eszközt ajándékba adni.

család

Ugyan abból az apropóból: elvághatja a kapcsolatot, a barátságot és a szeretetet.


4.

Japánban a  tükör a császárt jelképezte a trónnal és a karddal együtt. Készítettek nyolcszögletű tükröt, ami a fém elemet szimbolizálja és  magát Amateraszu napistennőt jelképezi.

család

A legenda szerint az ő tükre adta vissza a világosságot a világnak. Ez a tükör ébreszti fel és tükrözi őt vissza, így a világ és a tér szimbóluma egyben. Kapcsolatba hozták a nyolcas számmal és az isteni teljességgel is, mert a tükör nem csak a Nap, hanem a  Hold szimbóluma is, mert mindkettőt visszatükrözi.

család

A tükörnek van egy ilyen arca is Japánban, de van egy másik is, ami hasonlóan a mienkhez nem éppen pozitív. Ezért ne kedveskedjünk nekik ilyesmivel, mert ugyanúgy mint nálunk, a törött tükör rosszat jelent.

család

Bár itt elég maga az asszociáció, hogy a tükör törhet. Ezért az ép tükör is rossz jel , főleg ha nászajándékba adjuk.

család

Amire még felhívnám a figyelmet, hogy Kína mellett Japánnak a legbonyolultabb az ajándékozási kultúrája. Konkrétan a csomagok átadása egy rituáléra hasonlít. Szokás  náluk olyan ajándékkal viszonozni a figyelmességet, mely a kapott ajándék értékének a fele. Ezért fontos, hogy ne adjunk túlontúl drága ajándékot, mert akár még a fele is zavarba ejtő lehet vendégeink számára.  A kevesebb több.  

család

Fontos a csomagolás minősége és szépsége, tehát egy ajándék zacsi nem elég, fontos, hogy megadjuk a módját az ajándékozásnak. Hiába, Japánban az ajándékozás tényleg szinte már egy művészeti forma!

Tovább

Japán Karácsony

Úgy gondolnánk Japánban nincsen karácsony - habár az egyik államvallásuk a kereszténység- japán lakosság 1%-a keresztény, de az idősebb generáció szinte tudomást sem vesz róla - pedig megtartják a karácsonyt, csak egy kicsit másképpen.  Japánban a karácsony mindenhol megtalálható, de teljesen más szerepet tölt be.

család

A japán karácsony a Valentin naphoz hasonítható vagy olyanféle. Az áruházak ilyenkor óriási profitot termelnek náluk is, de a japánok számára itt az a legfontosabb, hogy ne egyedül töltsd el ezt az időszakot. Elég cikinek tartják, ha nem keresel társaságot magadnak. Pontosabban nem mész randizni. A Szent Este - tehát december 24. - a deeto-ról szól, a randevúról, amely szó egyébként az angol “date” vagyis magyarul a  randi szóból származik, egy kicsit japánosítva.

család
Miért fontos, hogy ilyenkor randizz valakivel? Azért , mert  úgy tartják, ha ezen a napon nem találsz magadnak senkit, akkor egész évben nem fogsz, de akár egész életedre így maradhat ez a helyzet. Elég vicces, ahogy - főleg az angol nyelvből átvett- karácsonyhoz tartozó szavakat, köszöntéseket lerövidítik. Néha nagyon nehéz rájönni az eredetijére.  Az egyik ilyen a “lonely Christmas “ - ami ugye magyarul magányos karácsonyt jelent - aminek a japán verziója a a ronkuri, azaz az egyedül töltött, magányos karácsony. Ilyenkor egy kicsit megőrülnek a japán fiatalok és ha a ronkuri áll fenn, akkor sokan kétségbe esve keresnek partnert maguknak erre napra. De vajon hol? Nem máshol, mint a közösségi oldalakon, amiket elárasztanak a kétségbe esettnél kétségbe esettebb üzenetekkel: “randi partnert keresek”.

család

A dörzsöltebbek ilyenkor sem esnek kétségbe - minden szokásban van egy amolyan jolly joker - kiskapu effekt, ami jól jön ilyenkor-  mert rendeznek egy kis összejövetelt, amolyan csaj-(joshikait)  vagy kanbulit (danshikait), hogy ne legyenek egyedül. Viszont nem mehetünk el amellett, hogy náluk ez a vásárlás ünnepe, ilyenkor a kereskedelem óriási profittal zár.

család

December 24-én ugyanis mindenki dolgozik, mert csak December 23. a Akihito császár születésnapja ünnepnap, ami egyben munkaszüneti nap is. A karácsony Japánban csak  1 napra korlátozódik, igaz az országban már a halloween-i őrület idején megjelennek a karácsonyi kis kütyük. 


A KFC- csirke kérdés
 

Furcsának tűnhet, hogy a Japán Karácsonyról írok bejegyzést és egyszer csak szóba kerül a nálunk is kapható KFC csirke. A káefcés csirke kifejezetten fontos része a japánok Karácsonyának, ugyanis nélküle - mármint az ünnepi csirkés kosár nélkül - nem lehet elmenni randizni.

család

A karácsonyi vacsora fénypontja számukra a csirke, ha nem is esznek KFC-ben, akkor is csirkés dolgokat készítenek. A “tradicionális “ vacsi itt még nem áll meg, mert ők ilyenkor - a bulikra vagy a randikra és karácsony alkalmából- rendszeresen sütnek vagy rendelnek- nem mákusgubát vagy karácsonyi pudingot- hanem tortákat. A “kurisumasu  keeki” nagyon népszerű  - bár fura és nagyon kelendő- édesség. Már novembertől le lehet adni az előrendelést bármelyik boltban. Igaz, valahol nálunk is  kerül az ünnepi asztalra torta, de nincs meghatározva, hogy ennek a sütinek ilyennek és ilyennek kell lennie. Japánban van. Kifejezetten erre az alkalomra sütik ezeket az édességeket, fontos szabályokat követve.

család
Az eredeti  kurisumasu keeki vaníliás piskóta tejszínhabbal, a eperrel és csokoládéval a tetején. És ez még nem minden édesség-fronton, mert rendelhetünk akár karácsonyi jégkrémtorták is, ami állítólag finomabb mint az előző, bár én még nem próbáltam ki. Karácsonyi ajándékot azok cserélnek egymással, akik ünneplik- főleg a fiatalok, szerelmes párok, barátok és családon belül főleg a gyerekek kapnak valamilyen kisebb, kedves ajándékot. Az idősebbek nem igazán foglalkoznak ezzel a náluk újkeletű dologgal. 

család

Náluk Karácsony első napján már lekerülnek a díszek a boltok, szórakozóhelyek és az otthonok falairól, illetve a fákról és máris elkezdenek készülődni a Japán újévre, amely egy újabb alkalom az ajándékozásra.

Tovább

Biztonság felsőfokon

Az élet egy utazás, vallják sokan és ezzel én tökéletesen együtt tudok érteni.

 eroszak

Imádok utazni, szeretem a kalandokat az új kultúrákat, amiben benne van az adott hely hangulata, konyhájának ízei és a furcsaságai is. Nem igazán nevezném magam biztonsági játékosnak az élet ezen területén, mert soha nem úgy érkezem egy másik országba, hogy “engem kirabolnak megölnek mantrát mondogatnám magamnak. Szoktam figyelni a pénzemre és az irataimra, de nem paranoid módon. Alap járaton pozitívan állok hozzá minden utazáshoz. Viszont az igaz, hogy egy adott ország közbiztonsága sokat nyom a latba, hogy a turisták kedvelt célpontja legyen. Világ szerte változó ez a tendencia, meg szubjektív dolog eldönteni, hogy mit tartunk biztonságosnak. Persze az kifejezetten pozitívnak és vonzónak tekinthető, hogy nem vágják el minden sarkon a torkunkat, miután kiléptünk a szállodából.

A felmérések azt bizonyítják, hogy a világ egyik legbiztonságosabb országa Japán. Tudom ott a jakuza, de őket nem érdeklik a turisták. Japánban megtörténhetnek veled olyan különleges dolgok, hogy ha elveszíted a pénztárcádat, a táskád,  bármidet - mondjuk a metrón - akkor a vállalat utánad küldeti vagy ott a helyszínen visszakapod maguktól az utasoktól.

eroszak

Hihetetlen nem? Japánban mindez elképzelhető, mivel a közbiztonság - akár csak egy zen kert- szinte tökéletes. Köszönhetően annak is, hogy  a bűncselekmények száma alacsony, az utóbbi 10-12 évben gyakorlatilag nem romlottak a statisztikák. A törvényeik szerint semmilyen szúró vagy vágó fegyvert - rengeteg és szigorú engedély kell hozzá- nem hozhatsz az országba és nem is tarthatsz magadnál. Ugyanis a japán rendőrség, akármikor ellenőrizhet téged mint külföldit. Átkutathatja a táskádat szúrópróbaszerűen, akár egy múzeum előtt is. A rendőrök döntik el, hogy a tárgy ami nálad van veszélyes e vagy sem. Célszerű a békés utat választani mindenben, mert a rendőrségi előállítás a nálunk megszokottnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon jellemző mennyiséget (akár 23 napig is eltarthat).

eroszak

Akár családdal vagy egyedül vágunk neki egy ilyen útnak - függetlenül attól, hogy nő vagy vagy férfi, mert szerintem egy férfit ugyanúgy érhet atrocitás, mint egy nőt -  akkor Japán az egyik legjobb választás. Ott ugyanis a biztonság, a becsületesség nem csak legenda, hanem a mindennapok szerves része, viselkedésük alapja. Ez pedig olyan szinten működik, hogy tavaly Tokiót választották a legbiztonságosabb metropolisznak. Az előző példánál maradva a tömegközlekedési eszközökön nem kell tartani a zsebesektől, nincsenek az utcákon kéregetők, tolvajok.  Sötétedés után is biztonságosak az utcák, így simán lehet jönni -  menni.

eroszak

Átverésről itt szó sincsen - konkrétan és szó szerint- , mert a japán eladók vagy bolt tulajdonosok senkit nem vernek át - még idegen országból jövőket sem- mikor náluk vásárol. Maga a biztonság és a jó szervezettség hangulata - biztonság tudata - már az első pár órában megérzi az ide látogató. Kihelyezett rendőrbódék vannak minden negyedben, az állomások és a tömegközlekedés zavartalanul működik, az utasok csendesek - oké hulla fáradtak is egyben - és bárhol szabadon hagyható bicikliket lehet látni. A szabályok követése a japánokban ösztön szerűen működik, betartanak mindent ,ami azt sugallja , hogy itt velem semmi rossz nem történhet.

eroszak

Fordítva ez, sajnos nem igaz. Európába látogató japánjainkon gyakorolnak a kezdő zsebtolvajok és szélhámosok. Ők pedig könnyű prédák, mert nem szokták meg, hogy van ilyen is. Ezért is járnak csoportban folyamatosan, mert a biztonság érzetüket  így növelik és jobban résen tudnak lenni.  

eroszak

Japán egy olyan ország, amelynek törvényei szigorúak és néha nekünk európaiaknak egészen elképesztő szabályokat is betartanak, de biztonságos is.

eroszak

Szerte a világban igaz, ha ellátogatok egy másik országba - aminek kultúrája merőben eltér az enyémtől - utána nézek alapvető dolgoknak : a szokásaiknak, az életmódjuknak, a tabuikat - akár a törvényeknek is-, hogy az ott töltött idő tökéletes legyen és mentes minden fajta félreértéstől.

Tovább

Csak tökösen

A mostanában  rengeteg olyan felhívással találkoztam, ami valamilyen módon kapcsolódott ehhez az importált marketing fogáshoz.

szokas

Sok cég próbálta a "Boldog Haloweent" - váá! - a " Hello Haloween " - na persze - meg a " Szellem Partit" elhinteni a nagyérdeműnek. Biztos valakinél célba talált, nálam nem. Engem idegesít ez a valami, mert ünnepnek nem nevezném(nálunk), mert konkrétan egy  marketing fogás, úgy mint a Valentin-nap. Hozzátenném, hogy nálunk is létezik a tökfaragás és nem értem miért kéne a Haloween-nel összemosni. Oké gyerekeknek biztos nagy buli, de nem jó irány, ha összezavarjuk őket. Itt nem az a probléma, hogy valaki bulizik és hülyéskedik egy jót, hanem nálunk : ünnepként adják el. Magyarországon nem tartjuk a Halloweent, de csak az ebből - jelmezek, szórakozó helyi akciók, smink, és egyéb csecsebecsék -  befolyt pénzt nézzük már biztosan maradni fog és - akár csak Valentin-nap- ez benne a veszélyes. Szerintem fontosak a hagyományok - igen rengeteg hatás érte a hagyományainkat , mint minden más nemzetét is - de én azt látom, hogy míg a divat a szórakozás előrébb való és ami a  "juj de izgi" kategóriába tartozik az maradhat és csináljuk. Viszont, ami a mienk lenne - lehet tudatlanság, feledékenység- az ciki és ideje múlt. Ide tartozik még, hogy a többiek is csinálják , akkor egy idő után elfogadott lesz. Hát hogyne ...

szokas


Kérdem: miért nem nézünk utána, bizonyos hagyományoknak?

Itt a van tökfaragás. Vajon ismerjük, hogy honnan ered? És miért nem csinálunk inkább "tökjó" bulikat, sok - sok töklámpással, amit magunk csináltunk? Minek kell ehhez egy szakrális jellegét elvesztő, jó üzleti fogást bevezetni?  Most eszembe jutott a Mikulás és a Jézuska kérdés is. Az is kezd elég zavaros lenni. Szegény gyerekeket megértem, mert mit látnak  : Miki jön Miklós napján és Karácsonykor is.  És ki az a Jézuska? Itt gond. Szerintem hasonló történik Mindenszentekkel és a Halottak napjával is.

szokas

Akkor most, miután sokat beszéltem a tökfaragásról ,nézzük meg a "tökös hagyományokat":

A tökfaragás Magyarországon  egészen az  Árpád- házi királyokig vezethető vissza.

szokas

A régi hagyomány története visszakalauzol , Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserébe az megkímélték életét  és László udvartartást is rendelt mellé.  Salamont azonban nem hagyta nyugodni hatalmának elvesztése, ezért továbbra is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Folyamatosan igyekezett meggyőzni a magyar főurakat, hogy álljanak mellé.

szokas

A cselszövés híre, hamar a király tudomására jutott,  a tervnek szinte megszületni sem volt ideje. László király biztonsági okokból a Visegrádi vár tornyába záratta Salamont. A torony összes ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták. Az őrök feladata volt, hogy sötétedés után minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjszaka is lássák a rabot.

szokas

Innen ered a mondás : "fénylik mint Salamon töke"

A különleges „világító arccal rendelkező tökök”  azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is tájékozódási pontként szolgáltak. Későbbiekben a töklámpások hozták vissza a  fényt - és mivel szezonja volt-  a ködös őszi hónapokban. Így minden tökből készítettek faragott lámpásokat - lopótökből is - amiket virág, növény mintákkal, Holdal, Nappal és a csillagokkal díszitettek.                                              

szokas

Érdemes az ilyen dolgokat feleleveníteni és az én meglátásom szerint így Halottak napja közeledtével a töklámpások egy  finomabb megközelítése az ünnepnek. Nem harsány és ez által tiszteletben tarthatjuk a gyászolók fájdalmát, függetlenül attól , hogy ki hogy viszonyúl az elmúláshoz. 

Tovább

Az ellentétek szépsége

A jin és  jang azon fogalmak összessége, amely az egész világegyetemet mozgatják. Az ókori keleti bölcsek ismerték fel elsőnek az energiák támogató és pusztító jellegét. Megfigyelésüket levezették bármely természeti jelenségre , az anyagokra, az emberi testre, a lélekre és az egészségre. Szerintük az élet és a mozgó univerzum a jin és jang irányába mozdul el minden időben és térben.  Pontosabban a jintől indul és a jang felé halad az energia.

szépség

A téli fáradságtól (jin) a tavaszra jellemző aktivitáson keresztül a jang nyugalmi állapotához vezet a körforgás.  A jang jellegű energia az égből áramlik a föld felé és ott is száll alá a mélységekbe. Ezzel szemben a jin energia az ég felé áramlik. Emelkedésével egyre jobban szétterül és mozgása lelassul.

Ebből következik, hogy amíg a felfelé haladó jin lassul és hűl, addig a lefelé szálló jang energia sűrűsödik, felgyorsul és összpontosul.Ezen folyamatotok nézve, amely mozgásban van és fejlődik vagy hanyatlik a jin inkább nagyobb kiteljesedett dolgokra mutat rá, míg a jang a kisebb és sűrűbb,  a dinamikusabb lépéseket szimbolizálja. Feltétlenül meg kell jegyeznem a félreértések elkerülése 
végett, hogy nem szabad valamit vagy valakit csak  jangnak vagy jinnek nevezni.

szépség

Semmi sem csak jin vagy jang.
Igazából minden jin és jang és egyben semmi sem az.

Az itt látható ősi szimbólum a maga egyszerűségében fejezi ki ezt a tanítást.

A bal oldal fekete része a jangot ábrázolja, de magában foglalja egyben a jint is.

A jobb oldalon a fehér jin impériuma látszik, amely szintén magába fogadja a jangot.

 

Ahhoz, hogy igazi képet kapjunk erről mindent átölelő energiáról egy nagyon szép és élő szimbólumhoz fogok nyúlni, amely milyen véletlen a fa lesz teljes pompájában. Levelei, ágai és törzse a jint jelképezik, míg a jang a mélyben szétterjedő – növekvő gyökerekben ölt testet.

szépség


Ugyanígy, ha intellektuális vagy lelki beállítottságunk erősebb akkor inkább a jin energia kíséri életünket. Aki gyakorlatiasabb és földhözragadtabb az inkább a jang energiát birtokolja. A testben vagy lélekben rugalmasabb, könnyedebb személyek inkább jinnek ,mint azok akik merevebbek és nehéz természettel bírnak, mert őket a jang uralja. Éjszaka, mikor pihenünk, alszunk hagyományosan a jinhez sorolják, míg a nappalokat,  amelyekben aktívak és tett erősek vagyunk,értelem szerűen a jang irányítja. A hideg tél, amikor a természet és az emberek is visszahúzódnak jin időszaknak minősül és ugyanígy működik az energia másik a pólusán is. A nyár időszaka, amikor minden forró, napos és energikus tartozik a jang minőséghez. Bár a tél beköszöntével passzívabbak vagyunk és a körülöttünk lévő világ is mintha egy pillanatra megállna és az idő is lassabban telik, de a szunnyadó természetben azért megfigyelhető a jang energia mozgolódása is.

szépség

Nálam bölcsebb emberek úgy tartják, hogy a tél beállta adja meg azt a lehetőséget, hogy felkészüljünk a tavaszra és új terveket kovácsoljunk. Célszerű végiggondolni, megalapozni a jövőnket és törekvéseinket. Ugyanígy szervezetünk alvásközben az éjszaka idején, életerővel töltődik fel. A testünk ösztönösen felkészül energetikailag a következő napra, annak nehézségeire és megoldásaira. Az emberek a kezdetektől rengeteget tanultak az őket körülvevő világból, a természettől és a természeti jelenségekből. Elődeink nem véletlenül sorolták a jin és jang jellemzőit a természet, az elemek, az évszakok és a csillagok állásához. Látszólag a jin és jang minőség jól elkülöníthető, pedig vigyázni kell a kategorizálással, mert mindkét minőség létezik külön, de még sem.

szépség

Minden egy, a különbség csak látszat.

Tovább
«
12