A hanami (花見, ) szó szerint virágnézést jelent, ami márciust végétől május elejéig csodálattal tölti el a japánokat és a turistákat. Talán nekünk európaiaknak nem annyira kézenfekvő, hogy egy gyümölcsfa virágzásához miért tartozik ennyi rituálé. 

A hanami több, mint csak a virágok nézegetése és egy könnyű piknik a fák alatt.  Hogy mégis miben? A hanami egyszerű filozófiájában.

A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és csak élvezzük a jelen a békéjét és a rengeteg virág látványát. Kikapcsolódunk, pihenünk. Ha távolról  figyeljük a cseresznyefákat úgy tűnik, mintha csodaszép rózsaszín felhővé válnának, de ha virágokat  közelről is megnézünk, akkor annak egyszerű szépsége ugyanúgy megfoghatja képzeletünket. Itt a természet szépsége és a harmónia találkozásáról van szó, amely gyönyörködteti a szemünket és a lelkünket.

Japánban a szakura ünnep  még különlegesebb a látvány, ha egy pagoda, templom vagy szentély kertjében tapasztaljuk meg ezt a békességet.

1. A hanami és ami mögötte van

Míg Kínában a cseresznye a női szépséget, a női princípiumot jelképezte, addig Japánban a természet, az élet és a létezés  múlandóságát jelenti, mert a virágzás nagyon rövid idő alatt lezajlik. Azon belül a könnyedséget és a felhőket is szimbolizálhatja, a fák formája miatt.  A szakura  -  mint azt előbb is írtam - a cseresznyevirág különleges szépségét és a gyors halált a halandóságot is megtestesíti. Az élet véges voltára emlékezteti az embert.  
A cseresznyevirág az élet törékenységének a szimbóluma. A hanami alatt elidőzhetünk a halálon vett életünk pillanatain.

2. A hanami eredete 

Azt hinnék, hogy a hanami törzsgyökeres japán ünnep. Az igaz, hogy a mostani formája ténylegesen japán motívumokkal teli, de az eredete nem a szigetországból ered. Ez a fajta tavasz ünnep Kínából került és körülbelül a Heian-korban (794-1191) honosodott meg Japánban. A virágfigyelést, mint egy csomó minden mást is, a japánok a kínaiaktól vették át. 


Ott a császári család, a költők, énekesek és más nemesemberek szokása volt összegyűlni a kertben a fák alatt és megünnepelni a virágnyílást. Japánban sem volt ez másképp, de az évszázadok alatt eljutott mindenkihez
 

3. Cseresznyevirágfront

A virágzás időpontját meghatározó legfontosabb tényező a földrajzi elhelyezkedés: az enyhébb éghajlaton természetesen korábban nyílik a cseresznye. A déli fekvésű, szubtropikus szigeten,Okinawán már januárban megkezdődik a virágzás, viszont északon, Hokkaidon csak  májusban bontanak szirmot a fák. A kettő között  területen mint Tokió, Kyoto vagy Osaka, általában március végén, április elején lehet hódolni a szakurának A virágzás hosszúsága  változó. Az első bimbóktól (kaika) a teljesen kinyílt virágig (mankai) nagyjából egy hét telik el, és 7 nap múlva már minden virág lehullik.

A meteorológiai szolgálat külön odafigyel arra, hogy időben figyelmeztesse az embereket a szezon  kezdetére.Cseresznyevirágfrontként emlegetik (桜前線, szakurazenszen) ami segíti a szakura nyomon követését.

4. Hanami és a Somei Yoshino - Mi is ez a Somei Yoshino? 

Sokan azt hinnék, hogy egy ember neve, de nem. A Somei Yoshino egy cseresznyefa fajta, amely a legnépszerűbb a japánok körében. Mondhatni direkt a hanamira alkották meg. Nevét Somei faluról kapta, és a XIX. században kísérletezték ki. Ezen kívül számos variációt alkottak, mind más színű, más formájú, eltérő lehet a szirmok száma, de van olyan is, amely télen virágzik. Hosszú életű fa a legidősebb Somei Yoshino 133 éves (a képen ez a fa látható). 

Az igazi  Somei Yoshino virága szinte teljesen fehér, csak a száránál van egy egészen enyhe rózsaszín árnyalata.  A fa meseszép látvány ilyenkor szakura idején. Olyan mint egy hatalmas virágfelhő.

5. A hanami kezdete

  Japánban a cseresznyevirágzás kezdetét a tokiói Yasukuni-szentély előtt álló                  cseresznyefa virágbontása jelzi. Ezt követően hivatalosan is megkezdődik a                   „hanami”, vagyis a cseresznyevirág-nézés, amely Japán egyik legnagyobb                          ünnepe. Ilyenkor a helyiek a családjukkal, a barátaikkal együtt pikniket                              rendeznek a fák tövében, hogy közelről csodálhassák meg a virágba borult                        ágakat. 

A babona szerint azokat, akikre a szirmok ráhullnak, szerencse és boldogság kíséri majd egész életükön át.

6.  A hanami gasztronómia 

Piknik és vacsora helyett inkább innál egy teát? Esetleg ennél egy finom sütit? 
A cseresznyevirágzás ünnepéhez hozzátartozik a teázás és direkt erre az alkalomra készítik a különleges tradicionális teákat. A teadélutánokhoz hozzátartoznak a finom sütik is és mivel a halászati szezon egy időbe esik a szakura ünnepel, ezért rendszeresen készítenek ilyen hal formájú sütiket. Benne finom omochival. 

Az alkoholt sem szabad ilyenkor kihagyni, mert itt is az ünnephez igazodva készítenek a cseresznyevirágos pezsgőket és borokat. A cseresznyevirággal ízesített bor vagy szaké kitűnő hanami kísérő.

7. A hanami (nagy)csoportos tevékenység

A modern hanami Japánban nem épp magányos tevékenység, mert hiába képzeljük el, hogy egy magunk fogunk sétálni a gyönyörű cseresznyevirágok alatt  és elmélkedünk élet és halál körforgásán, a szépség tűnékenységén. Egyetlen tűnékeny dolog lesz itt: a szabad hely.Alapjáraton  1000 ember szeretné megnézni ugyanazt a fát. 

A legegyszerűbb ilyenkor nagyon korán kelni, hogy elkerüljük a tumultust vagy ha nem vagyunk pacsirták, akkor érdemes lesz felkészülni : az egész város ott lesz. Ha Tokióban vagyunk, akkor egész Tokió hanami lázban fog égni. Még akkor is, ha ellátogatunk egy sintó szentélybe.

8. A hanami buli

A hanami alatt, miközben a virágokat nézegetjük, szerintem mindenkit elfog az ihlet és mindjárt tollat és papírt ragadna, hogy versben örökítse meg ezt az élményt. A hanami életérzést segíti az alkohol, mert ez most már elsősorban ünnep, mikor a családtagok, barátok és munkatársak piknikeznek a parkokban és ahol előbb - utóbb előkerülnek a sörös dobozok és a szakés üvegek. 

Az este leszálltával a hanami, inkább egy hippi fesztiválra emlékeztet. Mások szerint egy német sörfesztiválra. Viszont az érdekes megoldás, hogy a buli úgy mint a cseresznyevirágzás véges a rendőrség 8 óra körül mindig lefújja a partit úgyhogy a másnapi munka előtt még mindenkinek van ideje kipihenni magát (persze ha feltételezzük, hogy mindenki egyből haza megy). 
 

9. A hanami éjszakája 

A jozakura idején (夜桜, „cseresznyefák éjszakája”) papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira. A hanami több napos, éjszakába nyúló ünnepség, vagyis az ünnep nem ér véget a napnyugtával. A virágtól roskadó fákat apró mécsesekkel aggatják teli, így téve még varázslatosabbá, az amúgy is csodálatos látványt. Az éjszakai viráglesnek külön neve is van: jozakura (cseresznyefák éjszakája). 

Miután a cseresznyevirágok lehullanak egyszerűen összesöprik azzal több  tonnányi szeméttel, amit a piknikezők hagynak maguk után.  Ami nagyon érdekes – szakura ünnep szempontjából - hogy a  cseresznye, mint gyümölcs nagyon drága Japánban.  Azt gondolnánk, ahol ennyi gyümölcsfa létezik, ott lépten - nyomon teremnek is ezek a fák. Pedig nem. Egyáltalán nem, a sok százezer fa ellenére  csak import cseresznyét lehet kapni Japánban. 

Ennek oka, hogy ezek a fák nem hoznak ehető termést. Csak nagyon szépek.  Egyszer mindenkinek ki kell próbálni ezt az élményt, ami lehet bármi, ami örömet okoz.