ofisz-sztorik

Úgy gondolnánk Japánban nincsen karácsony - habár az egyik államvallásuk a kereszténység- japán lakosság 1%-a keresztény, de az idősebb generáció szinte tudomást sem vesz róla - pedig megtartják a karácsonyt, csak egy kicsit másképpen.  Japánban a karácsony mindenhol megtalálható, de teljesen más szerepet tölt be.

A japán karácsony a Valentin naphoz hasonítható vagy olyanféle. Az áruházak ilyenkor óriási profitot termelnek náluk is, de a japánok számára itt az a legfontosabb, hogy ne egyedül töltsd el ezt az időszakot. Elég cikinek tartják, ha nem keresel társaságot magadnak. Pontosabban nem mész randizni. A Szent Este - tehát december 24. - a deeto-ról szól, a randevúról, amely szó egyébként az angol “date” vagyis magyarul a  randi szóból származik, egy kicsit japánosítva.

Miért fontos, hogy ilyenkor randizz valakivel? Azért , mert  úgy tartják, ha ezen a napon nem találsz magadnak senkit, akkor egész évben nem fogsz, de akár egész életedre így maradhat ez a helyzet. Elég vicces, ahogy - főleg az angol nyelvből átvett- karácsonyhoz tartozó szavakat, köszöntéseket lerövidítik. Néha nagyon nehéz rájönni az eredetijére.  Az egyik ilyen a “lonely Christmas “ - ami ugye magyarul magányos karácsonyt jelent - aminek a japán verziója a a ronkuri, azaz az egyedül töltött, magányos karácsony. Ilyenkor egy kicsit megőrülnek a japán fiatalok és ha a ronkuri áll fenn, akkor sokan kétségbe esve keresnek partnert maguknak erre napra. De vajon hol? Nem máshol, mint a közösségi oldalakon, amiket elárasztanak a kétségbe esettnél kétségbe esettebb üzenetekkel: “randi partnert keresek”.

A dörzsöltebbek ilyenkor sem esnek kétségbe - minden szokásban van egy amolyan jolly joker - kiskapu effekt, ami jól jön ilyenkor-  mert rendeznek egy kis összejövetelt, amolyan csaj-(joshikait)  vagy kanbulit (danshikait), hogy ne legyenek egyedül. Viszont nem mehetünk el amellett, hogy náluk ez a vásárlás ünnepe, ilyenkor a kereskedelem óriási profittal zár.

December 24-én ugyanis mindenki dolgozik, mert csak December 23. a Akihito császár születésnapja ünnepnap, ami egyben munkaszüneti nap is. A karácsony Japánban csak  1 napra korlátozódik, igaz az országban már a halloween-i őrület idején megjelennek a karácsonyi kis kütyük. 

A KFC- csirke kérdés
 

Furcsának tűnhet, hogy a Japán Karácsonyról írok bejegyzést és egyszer csak szóba kerül a nálunk is kapható KFC csirke. A káefcés csirke kifejezetten fontos része a japánok Karácsonyának, ugyanis nélküle - mármint az ünnepi csirkés kosár nélkül - nem lehet elmenni randizni.

A karácsonyi vacsora fénypontja számukra a csirke, ha nem is esznek KFC-ben, akkor is csirkés dolgokat készítenek. A “tradicionális “ vacsi itt még nem áll meg, mert ők ilyenkor - a bulikra vagy a randikra és karácsony alkalmából- rendszeresen sütnek vagy rendelnek- nem mákusgubát vagy karácsonyi pudingot- hanem tortákat. A “kurisumasu  keeki” nagyon népszerű  - bár fura és nagyon kelendő- édesség. Már novembertől le lehet adni az előrendelést bármelyik boltban. Igaz, valahol nálunk is  kerül az ünnepi asztalra torta, de nincs meghatározva, hogy ennek a sütinek ilyennek és ilyennek kell lennie. Japánban van. Kifejezetten erre az alkalomra sütik ezeket az édességeket, fontos szabályokat követve.

Az eredeti  kurisumasu keeki vaníliás piskóta tejszínhabbal, a eperrel és csokoládéval a tetején. És ez még nem minden édesség-fronton, mert rendelhetünk akár karácsonyi jégkrémtorták is, ami állítólag finomabb mint az előző, bár én még nem próbáltam ki. Karácsonyi ajándékot azok cserélnek egymással, akik ünneplik- főleg a fiatalok, szerelmes párok, barátok és családon belül főleg a gyerekek kapnak valamilyen kisebb, kedves ajándékot. Az idősebbek nem igazán foglalkoznak ezzel a náluk újkeletű dologgal. 

Náluk Karácsony első napján már lekerülnek a díszek a boltok, szórakozóhelyek és az otthonok falairól, illetve a fákról és máris elkezdenek készülődni a Japán újévre, amely egy újabb alkalom az ajándékozásra.

Az élet egy utazás, vallják sokan és ezzel én tökéletesen együtt tudok érteni.

Imádok utazni, szeretem a kalandokat az új kultúrákat, amiben benne van az adott hely hangulata, konyhájának ízei és a furcsaságai is. Nem igazán nevezném magam biztonsági játékosnak az élet ezen területén, mert soha nem úgy érkezem egy másik országba, hogy “engem kirabolnak megölnek “ mantrát mondogatnám magamnak. Szoktam figyelni a pénzemre és az irataimra, de nem paranoid módon. Alap járaton pozitívan állok hozzá minden utazáshoz. Viszont az igaz, hogy egy adott ország közbiztonsága sokat nyom a latba, hogy a turisták kedvelt célpontja legyen. Világ szerte változó ez a tendencia, meg szubjektív dolog eldönteni, hogy mit tartunk biztonságosnak. Persze az kifejezetten pozitívnak és vonzónak tekinthető, hogy nem vágják el minden sarkon a torkunkat, miután kiléptünk a szállodából.

A felmérések azt bizonyítják, hogy a világ egyik legbiztonságosabb országa Japán. Tudom ott a jakuza, de őket nem érdeklik a turisták. Japánban megtörténhetnek veled olyan különleges dolgok, hogy ha elveszíted a pénztárcádat, a táskád,  bármidet - mondjuk a metrón - akkor a vállalat utánad küldeti vagy ott a helyszínen visszakapod maguktól az utasoktól.

Hihetetlen nem? Japánban mindez elképzelhető, mivel a közbiztonság - akár csak egy zen kert- szinte tökéletes. Köszönhetően annak is, hogy  a bűncselekmények száma alacsony, az utóbbi 10-12 évben gyakorlatilag nem romlottak a statisztikák. A törvényeik szerint semmilyen szúró vagy vágó fegyvert - rengeteg és szigorú engedély kell hozzá- nem hozhatsz az országba és nem is tarthatsz magadnál. Ugyanis a japán rendőrség, akármikor ellenőrizhet téged mint külföldit. Átkutathatja a táskádat szúrópróbaszerűen, akár egy múzeum előtt is. A rendőrök döntik el, hogy a tárgy ami nálad van veszélyes e vagy sem. Célszerű a békés utat választani mindenben, mert a rendőrségi előállítás a nálunk megszokottnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon jellemző mennyiséget (akár 23 napig is eltarthat).

Akár családdal vagy egyedül vágunk neki egy ilyen útnak - függetlenül attól, hogy nő vagy vagy férfi, mert szerintem egy férfit ugyanúgy érhet atrocitás, mint egy nőt -  akkor Japán az egyik legjobb választás. Ott ugyanis a biztonság, a becsületesség nem csak legenda, hanem a mindennapok szerves része, viselkedésük alapja. Ez pedig olyan szinten működik, hogy tavaly Tokiót választották a legbiztonságosabb metropolisznak. Az előző példánál maradva a tömegközlekedési eszközökön nem kell tartani a zsebesektől, nincsenek az utcákon kéregetők, tolvajok.  Sötétedés után is biztonságosak az utcák, így simán lehet jönni -  menni.

Átverésről itt szó sincsen - konkrétan és szó szerint- , mert a japán eladók vagy bolt tulajdonosok senkit nem vernek át - még idegen országból jövőket sem- mikor náluk vásárol. Maga a biztonság és a jó szervezettség hangulata - biztonság tudata - már az első pár órában megérzi az ide látogató. Kihelyezett rendőrbódék vannak minden negyedben, az állomások és a tömegközlekedés zavartalanul működik, az utasok csendesek - oké hulla fáradtak is egyben - és bárhol szabadon hagyható bicikliket lehet látni. A szabályok követése a japánokban ösztön szerűen működik, betartanak mindent ,ami azt sugallja , hogy itt velem semmi rossz nem történhet.

Fordítva ez, sajnos nem igaz. Európába látogató japánjainkon gyakorolnak a kezdő zsebtolvajok és szélhámosok. Ők pedig könnyű prédák, mert nem szokták meg, hogy van ilyen is. Ezért is járnak csoportban folyamatosan, mert a biztonság érzetüket  így növelik és jobban résen tudnak lenni.  

Japán egy olyan ország, amelynek törvényei szigorúak és néha nekünk európaiaknak egészen elképesztő szabályokat is betartanak, de biztonságos is.

Szerte a világban igaz, ha ellátogatok egy másik országba - aminek kultúrája merőben eltér az enyémtől - utána nézek alapvető dolgoknak : a szokásaiknak, az életmódjuknak, a tabuikat - akár a törvényeknek is-, hogy az ott töltött idő tökéletes legyen és mentes minden fajta félreértéstől.