A jin és jang azon fogalmak összessége, amely az egész világegyetemet mozgatják. Az ókori keleti bölcsek ismerték fel elsőnek az energiák támogató és pusztító jellegét. Megfigyelésüket levezették bármely természeti jelenségre , az anyagokra, az emberi testre, a lélekre és az egészségre. Szerintük az élet és a mozgó univerzum a jin és jang irányába mozdul el minden időben és térben. Pontosabban a jintől indul és a jang felé halad az energia.
A téli fáradságtól (jin) a tavaszra jellemző aktivitáson keresztül a jang nyugalmi állapotához vezet a körforgás. A jang jellegű energia az égből áramlik a föld felé és ott is száll alá a mélységekbe. Ezzel szemben a jin energia az ég felé áramlik. Emelkedésével egyre jobban szétterül és mozgása lelassul.
Ebből következik, hogy amíg a felfelé haladó jin lassul és hűl, addig a lefelé szálló jang energia sűrűsödik, felgyorsul és összpontosul.Ezen folyamatotok nézve, amely mozgásban van és fejlődik vagy hanyatlik a jin inkább nagyobb kiteljesedett dolgokra mutat rá, míg a jang a kisebb és sűrűbb, a dinamikusabb lépéseket szimbolizálja. Feltétlenül meg kell jegyeznem a félreértések elkerülése
végett, hogy nem szabad valamit vagy valakit csak jangnak vagy jinnek nevezni.
Semmi sem csak jin vagy jang.
Igazából minden jin és jang és egyben semmi sem az.
Az itt látható ősi szimbólum a maga egyszerűségében fejezi ki ezt a tanítást.
A bal oldal fekete része a jangot ábrázolja, de magában foglalja egyben a jint is.
A jobb oldalon a fehér jin impériuma látszik, amely szintén magába fogadja a jangot.
Ahhoz, hogy igazi képet kapjunk erről mindent átölelő energiáról egy nagyon szép és élő szimbólumhoz fogok nyúlni, amely milyen véletlen a fa lesz teljes pompájában. Levelei, ágai és törzse a jint jelképezik, míg a jang a mélyben szétterjedő – növekvő gyökerekben ölt testet.
Ugyanígy, ha intellektuális vagy lelki beállítottságunk erősebb akkor inkább a jin energia kíséri életünket. Aki gyakorlatiasabb és földhözragadtabb az inkább a jang energiát birtokolja. A testben vagy lélekben rugalmasabb, könnyedebb személyek inkább jinnek ,mint azok akik merevebbek és nehéz természettel bírnak, mert őket a jang uralja. Éjszaka, mikor pihenünk, alszunk hagyományosan a jinhez sorolják, míg a nappalokat, amelyekben aktívak és tett erősek vagyunk,értelem szerűen a jang irányítja. A hideg tél, amikor a természet és az emberek is visszahúzódnak jin időszaknak minősül és ugyanígy működik az energia másik a pólusán is. A nyár időszaka, amikor minden forró, napos és energikus tartozik a jang minőséghez. Bár a tél beköszöntével passzívabbak vagyunk és a körülöttünk lévő világ is mintha egy pillanatra megállna és az idő is lassabban telik, de a szunnyadó természetben azért megfigyelhető a jang energia mozgolódása is.
Nálam bölcsebb emberek úgy tartják, hogy a tél beállta adja meg azt a lehetőséget, hogy felkészüljünk a tavaszra és új terveket kovácsoljunk. Célszerű végiggondolni, megalapozni a jövőnket és törekvéseinket. Ugyanígy szervezetünk alvásközben az éjszaka idején, életerővel töltődik fel. A testünk ösztönösen felkészül energetikailag a következő napra, annak nehézségeire és megoldásaira. Az emberek a kezdetektől rengeteget tanultak az őket körülvevő világból, a természettől és a természeti jelenségekből. Elődeink nem véletlenül sorolták a jin és jang jellemzőit a természet, az elemek, az évszakok és a csillagok állásához. Látszólag a jin és jang minőség jól elkülöníthető, pedig vigyázni kell a kategorizálással, mert mindkét minőség létezik külön, de még sem.
Minden egy, a különbség csak látszat.
Utolsó kommentek