Sok cég próbálta a "Boldog Haloweent" - váá! - a " Hello Haloween " - na persze - meg a " Szellem Partit" elhinteni a nagyérdeműnek. Biztos valakinél célba talált, nálam nem. Engem idegesít ez a valami, mert ünnepnek nem nevezném(nálunk), mert konkrétan egy marketing fogás, úgy mint a Valentin-nap. Hozzátenném, hogy nálunk is létezik a tökfaragás és nem értem miért kéne a Haloween-nel összemosni. Oké gyerekeknek biztos nagy buli, de nem jó irány, ha összezavarjuk őket. Itt nem az a probléma, hogy valaki bulizik és hülyéskedik egy jót, hanem nálunk : ünnepként adják el. Magyarországon nem tartjuk a Halloweent, de csak az ebből - jelmezek, szórakozó helyi akciók, smink, és egyéb csecsebecsék - befolyt pénzt nézzük már biztosan maradni fog és - akár csak Valentin-nap- ez benne a veszélyes. Szerintem fontosak a hagyományok - igen rengeteg hatás érte a hagyományainkat , mint minden más nemzetét is - de én azt látom, hogy míg a divat a szórakozás előrébb való és ami a "juj de izgi" kategóriába tartozik az maradhat és csináljuk. Viszont, ami a mienk lenne - lehet tudatlanság, feledékenység- az ciki és ideje múlt. Ide tartozik még, hogy a többiek is csinálják , akkor egy idő után elfogadott lesz. Hát hogyne ...
Kérdem: miért nem nézünk utána, bizonyos hagyományoknak?
Itt a van tökfaragás. Vajon ismerjük, hogy honnan ered? És miért nem csinálunk inkább "tökjó" bulikat, sok - sok töklámpással, amit magunk csináltunk? Minek kell ehhez egy szakrális jellegét elvesztő, jó üzleti fogást bevezetni?
Most eszembe jutott a Mikulás és a Jézuska kérdés is. Az is kezd elég zavaros lenni. Szegény gyerekeket megértem, mert mit látnak : Miki jön Miklós napján és Karácsonykor is. És ki az a Jézuska?
Itt gond. Szerintem hasonló történik Mindenszentekkel és a Halottak napjával is.
Akkor most, miután sokat beszéltem a tökfaragásról ,nézzük meg a "tökös hagyományokat":
A tökfaragás Magyarországon egészen az Árpád- házi királyokig vezethető vissza.
A régi hagyomány története visszakalauzol , Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserébe az megkímélték életét és László udvartartást is rendelt mellé. Salamont azonban nem hagyta nyugodni hatalmának elvesztése, ezért továbbra is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Folyamatosan igyekezett meggyőzni a magyar főurakat, hogy álljanak mellé.
A cselszövés híre, hamar a király tudomására jutott, a tervnek szinte megszületni sem volt ideje. László király biztonsági okokból a Visegrádi vár tornyába záratta Salamont. A torony összes ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták. Az őrök feladata volt, hogy sötétedés után minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjszaka is lássák a rabot.
Innen ered a mondás : "fénylik mint Salamon töke"
A különleges „világító arccal rendelkező tökök” azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is tájékozódási pontként szolgáltak. Későbbiekben a töklámpások hozták vissza a fényt - és mivel szezonja volt- a ködös őszi hónapokban. Így minden tökből készítettek faragott lámpásokat - lopótökből is - amiket virág, növény mintákkal, Holdal, Nappal és a csillagokkal díszitettek.
Érdemes az ilyen dolgokat feleleveníteni és az én meglátásom szerint így Halottak napja közeledtével a töklámpások egy finomabb megközelítése az ünnepnek. Nem harsány és ez által tiszteletben tarthatjuk a gyászolók fájdalmát, függetlenül attól , hogy ki hogy viszonyúl az elmúláshoz.
Utolsó kommentek